Egy újfajta hozzáállás a robotizálásban ezen igyekszik változtatni. A robotikai zseni, Samuel Bouchard tavaly év végén megjelent könyve, a Lean Robotics a robotikába is bevezeti a gyártás területén már évtizedek óta jelen lévő hozzáállást, a karcsú termelést. A szerző a kanadai Robotiq vezérigazgatója, amely rugalmas robotkarok, szenzorok, érzékelők gyártásával foglalkozik azzal a nem titkolt céllal, hogy az automatizálást könnyűvé és gyorsan hozzáférhetővé tegye a globális gyártók és kkv-k számára egyaránt, anélkül, hogy azoknak széles körű műszaki ismeretekre lenne szükségük, vagy hatalmas befektetésekben kellene gondolkodniuk.
A lean gyártáshoz hasonlóan a lean robotizációnak is vannak alapelvei a felesleg termelés elkerülésére nézve, de megfogalmaz olyan kritériumot is, miszerint az embereket minden esetben a robotok elé kell helyezni, a robot egy eszköz, amely nemcsak a vállalat, de a munkavállalók számára is értéket teremt. Ennek egyik kiváló eszköze a kobot (kollaboratív robot). Ez az újfajta robot került az elmúlt néhány évben a modern robotikát körülvevő diskurzus fókuszába. Az együttműködő robotokat kifejezetten az emberekkel való közös munkavégzésre tervezték. A fizikai adottságaikon túl abban is különböznek a robusztus ipari robotoktól, hogy lényegesen olcsóbbak.
„Több ezer emberi kéz szabadult már fel az ismétlődő feladatok elvégzése alól, és néhány éven belül ez a szám több millióra nőhet” – írja Bouchard.
A robotika alkalmazása nem a munkavállalók helyettesítéséről szól, hanem az ismétlődő, hétköznapi feladatok elvégzése alól való felszabadulásról. Előmozdítja azt a folyamatot, amelynek a végén új, hasznosabb képességekkel bírnak majd a dolgozók, és ezzel intellektuális erőforráshoz juthat a gyártó vállalat.
A lean robotizáció másik fontos eleme a könnyű adaptálhatóság. A dán Universal Robots, amely több mint 10 éve van a kollaboratív robotok piacán, mára a legfontosabbnak azt tartja, hogy robotjai minél könnyebben programozhatók, áthelyezhetők és természetesen biztonságosak legyenek az alkalmazottak számára. Az automatizálás szerintük is produktívabbá tudja tenni a munkavállalókat, robotjaikkal azt próbálják elérni, hogy eszközként tekintsenek azokra – mint egy elektromos csavarbehúzóra, amellyel több csavart lehet betekerni rövidebb idő alatt, és így hatékonyabb lehet a folyamat.
Ezt az új trendet a robotizálásban az hívta életre, hogy a „ketreces” ipari robotok installálása nagyon hosszú időt, sok szakértő munkáját és rengeteg pénzt kívánt. Bár bizonyos feladatok ellátására továbbra is csak a nagy ipari robotok alkalmasak, mégis a kkv-k számára sokszor olyan ez, mintha egy körbe helyeznének egy négyzetet – jelentős a feleslegesen befektetett erőforrás. A lean robotizáció erre hoz egy alulról építkező megoldást, amely eszközként segíti a dolgozókat, és együttműködésük által sokkal hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a gyártást.
A lean robotizáció alapelvei
Vannak, akik aggódnak a robotok miatt. Aggódnak, hogy elveszítik a munkájukat. Aggódnak, hogy a robotok nem biztonságosak. Aggódnak amiatt, hogy a robotok túl bonyolultak ahhoz, hogy kezelni tudják azokat. Aki ismeri az Isaac Asimov sci-fijében megjelenő három robotikai törvényt, felismerheti, hogy a lean robotika első alapelve hasonlóan az íróéhoz, ezekkel az aggodalmakkal foglalkozik. A lean robotizáció azonban egy kicsit praktikusabb megközelítést alkalmaz, mint Asimov, ami érthető, mivel ő fikciót írt, nem gyártott.
1. alapelv: Előbb az ember, aztán a robot
Az ember a robot előtt áll. Minden esetben elsőbbséget kell biztosítani az alkalmazottaknak, akik a technológia használói és ismerői. A fő alapelv eléréséhez két tényező szükséges: hogy az mindenki számára biztonságos és hasznos legyen.
2. alapelv: Fókuszban a hozzáadott érték/robot teljesítménye
A lean robotizáció egyik legfontosabb fogalma a „belső ügyfél” elve. A lean módszertan úgy tekint a robotcellára, mint egy önálló üzleti entitásra, ahol a beszállítók a robot által elvégzett munka előtti folyamatot jelentik, az ügyfelek pedig közvetlenül a cella után következnek –ezek a lépések alkotják az értékláncot. A lean vezérelvének egy része az ügyfelek, tehát a felhasználók számára nyújtott érték maximalizálása.
3. alapelv: Minimalizálni a pazarlást
A felesleg, a hulladék csökkentése a lean gyártás egyik alapelve, és a lean robotizáció számára is fontos. A hulladék olyan energia vagy pénz, amelyet nem alakítottak át ügyfélértékké. Tapasztalatok szerint gyakran csak a gyártósor beüzemelése után látni a pazarlást. A lean továbbmegy, és az a célja, hogy minimalizálja a hulladékot a teljes kibocsátási cikluson keresztül: a robotcella tervezésével, a cella integrálásával és végül működtetésével. Pazarlásnak számít az emberi potenciál kihasználatlansága is: ha a csapat tagjai képesek lennének nagyobb hozzájárulásra, de ebben megakadályozzák őket az olyan feladatok, amelyek automatizálhatók lennének.
4. alapelv: Kihasználja a készségeket
Korábban a robotok üzembe helyezésének hagyományos módja egy mérnök-integrátor megbízása volt. Az integrátor belép a gyártósorba, megtervezi és beüzemeli a robotcellát, majd elhagyja azt. Ennek az volt az előnye, hogy a vállalkozásoknak nem kellett a robotikában elmélyedni, ugyanakkor nagy hátránya volt, hogy az alkalmazottak nem tudták elhárítani a hibákat, mert nem volt robotikai képzésük.
A lean robotika arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az egyszerűen telepíthető kobotok alkalmazása esetén robotizálásban dolgozó alkalmazottakat képezzenek, és használják ki a meglévő készségeket a csapaton belül. Ez segít a klasszikus lean alapelv, a „kaizen” (folyamatos fejlesztés) megvalósításában. A lean robotizáció olyan módszer, amellyel hatékonyan lehet telepíteni az együttműködő robotokat, és amely a lean alapelveket alkalmazza, hogy az integráció a lehető legegyszerűbb és leghatékonyabb legyen.
