A Föld tengervizeinek mindössze 0,1 százaléka elegendő mennyiségű, kritikus fontosságú elemet rejt ahhoz, hogy akár 50 ezer évre fedezze az emberiség energiaszükségletét. Bár a tudósok, kutatók régóta tisztában vannak vele, hogy az óceánok hatalmas mennyiségű magnéziumot, lítiumot, nikkelt és ritkaföldfémet tartalmaznak, ezek kinyerése eddig a rendkívül alacsony koncentráció miatt nem volt gazdaságos.
Az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának egyik kutatóintézete, a PNNL jelenleg három olyan egymásra épülő technológián, illetve eljáráson dolgozik, amelyek vagy praktikusabbá teszik a folyékony érc kitermelését, vagy hasznos eszközzé teszik a hagyományos bányászatban.
Az egyik lehetséges eljárásnál egy áramlásos reaktor segítségével közvetlenül a tengervízből vonnak ki tiszta magnézium-hidroxidot. Ez a szabadalmaztatott módszer legalább négy lépést spórol meg a hagyományos, de bonyolultabb vegyi folyamatokhoz képest. A kutatók szerint ezeket a moduláris reaktorokat a meglévő tengerparti sótalanító üzemekre kellene telepíteni. Kalifornia legnagyobb sótalanítójában például egy ilyen rendszerrel naponta 524 ezer kilogramm magnézium-hidroxidot lehetne előállítani, ami a háromszorosa az Egyesült Államok jelenlegi napi szükségletének.
A másik opció a sótalanítás után visszamaradó, sűrű és környezetileg problémás sós léből indul ki. Egy elektrodialízises eljárással ebből savas és lúgos folyadékot hoznak létre. Az így keletkező savas melléktermék felhasználható a szárazföldi bányászatban: a kísérletek során 37 százalékkal több nikkelt tudtak vele kioldani a zöldes olivin kőzetből, mint a kereskedelmi forgalomban kapható sósavval.
A harmadik, még korai fázisban lévő projekt a hínárokat hívja segítségül, amelyek a szöveteikben a környező víznél akár egymilliószor nagyobb koncentrációban képesek felhalmozni a ritka ásványokat. A hínár pépesítésével és savas kezelésével ezek a fémek kinyerhetők, a maradék biomasszából pedig üzemanyag vagy műtrágya készülhet.
Bár az eredmények laboratóriumi és bemutató szinten ígéretesek, a technológia kereskedelmi és gazdasági életképességét még bizonyítani kell. Emellett az olyan környezetvédelmi kérdések, mint a vegyszerkibocsátás vagy a tengeri ökoszisztéma megzavarása, még további tisztázásra várnak.
Forrás: New Atlas
Borítóképünk illusztráció, fotó: Adobe Stock
