2014. május 08. 17:30
Készen állnak a győzelemre
Célegyenesbe fordult öt egyetemi-főiskolai csapat felkészülése a Go-kart, Go-Bosch! gokart építő versenyén. A cél egy igazi csúcstechnikát képviselő önjáró gokart megalkotása három fázisban. A május 10-i megmérettetés előtt jártunk a csapatoknál.

Máthé László a Gödöllői Szent István Egyetem csapatának mentora most már az elégedett kapitányok közé tartozik. Nem így két hete, amikor enyhe szívtájéki zsibbadással érdeklődött minden reggel, vajon megérkezett-e már az a külföldről megrendelt speciális alkatrész, amitől az ő kartjuk lesz a legkülönlegesebb. A határidő akkor betarthatatlanul közelinek tűnt, már-már a projekt került veszélybe, de szerencsére ez az affér mára a múlt egyik hősi sztorijává szelídült.

Persze nagy munka volt behozni a lemaradást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a verseny főszereplője az önjáró gokart ott várja készen a kamiont, amely majd kiviszi a Hungaroringre. Nem, éppen semmi nincs egyben, most a részegységek tesztelése, egymáshoz hangolása folyik. Meg a tervdokumentációk, a szerkezeti rajzok készítése, hiszen a leendő bírálóknak is érteniük kell azokat az innovatív és egyedi megoldásokat, ami a gödöllői csoda részét képezik.

A legnagyobb nehézséget most a csapat koordinálása jelenti. A zéhák időszakában kicsit bonyolulttá válik az életünk. Természetesen mindenki rendelkezésre áll, csak más-más időkben. Kinek-kinek milyenek és mikor esedékesek a tanulmányi kötelezettségei, attól függően áll munkába naponta. Nem kis terhelés ez a csapat tagjai részére, akik köszönik, azért megvannak és nyomják.

Spanyol pilótával erősítettek

A Kecskeméti Főiskola csapata már valóban a célegyenesben van, gokartjuk már szinte kész. Jól irányíthatóan közlekedik előre és hátrafelé, jobbra és balra, sőt pontosan is fordul. Mindezt elektronikus rásegítéssel teszi, ami nagy segítséget jelent a jármű vezetőjének. Az automatikus parkolási rendszert most kalibrálják. Már megbízhatóan áll be a vezető közreműködése nélkül is. Az igazán precíz működéshez azonban még további optimalizáció szükséges. Bár nincsenek időzavarban, most a legnagyobb kihívást mégis az idő szűkössége jelenti. A tesztprogramok napra, órára pontosan futnak, remélhetőleg ebben a következő napokban sem lesz eltérés, olyan meghibásodás, amely visszavetheti a felkészülést.

Az utóbbi két hónap legjobb sztorija a cserediákként nálunk tanuló spanyol tesztpilótájuk beilleszkedése volt. Az ő „Alonsojuk” is fergetegesen vezet. Mint egy Ferrari, úgy száguld a pályán a mini F1-esként is felfogható kart. Nem semmi, ahogy ez a fiú vezet. Amikor azonban a szereléskor használt magyar szakkifejezéseket próbálják a fejébe verni, az bizony mókás helyzetek sorozatát indítja el minden egyes alkalommal. Van félreérthető szitu és mókás kifejezés szép számmal.

Egyszóval vidám kis társasággá alakultak az elmúlt hónapokban. Ez pedig nagyon jót tett a csapatépítésnek, megoldott konfliktusokat, átsegítette őket a nehézségeken. Nagy munka, sok-sok szellemi befektetés, tengernyi lemondás áll mögöttük. De talán ezért is ilyen elszántak. A kecskeméti mérnökjelöltek tudják mennyi munkát fektettek ebbe a projektbe, ez a teljesítmény önbizalmat, és elszántságot adott a csapatnak.

Szarvasűzés máshogy…

A Miskolci Egyetem csapata az utolsó simításokat végzi a verseny gokarton. Erről azt mondja Juhász Péter csapatvezető: ez a véglegesre csiszolás a végletekig hajtott precizitással egyenlő. A team ugyanis nem elégszik meg a versenyt kiíró óriáscég elvárásaival. A maguk számára még magasabbra tették a lécet. Minden lehetőséget, minden pillanatot kihasználnak, hogy azok az innovációk, amelyekkel talán a Bosch szakembereit is meglephetik, bombabiztosan működjenek.

Szinte minden napszakban tucatnyian tüsténkednek a Szarvasnak elkeresztelt járgány mellett. Hardveresek és szoftveresek reggeltől éjszakáig birkóznak a rengeteg munkával. A kötelező feladatokat már természetesen tudja a gokart, jön, megy, kanyarodik, fékez és gyorsít elektronikus rásegítéssel, ahogy kell. Ez az intelligens jármű azonban még ennél is többre képes. Kekeckedik velük, de azt nagyon… Persze ez a csapat bűne, hiszen ők voltak, akik lelket varázsolta bele. Most aztán szelídíthetik, udvarolhatnak ennek a „Herbie-nek”…

Szerencsére az erő velük van, így aztán a kicsi gokart újra és újra száguld. Reményeik szerint a győzelemig. A legnagyobb nehézségük? A türelmetlenség. Már alig várják a megmérettetést. Legszívesebben már ma pakolnának és irány a Hungaroring. Ahol természetesen az övék lesz a győzelem. Meg az egyetemé és a városé, akiknek elhatározásuk szerint felajánlják sikerüket.

Made in Forza Nyíregyháza

– Abszolút a végén tartunk az első forduló munkálatainak. Erről beszélt a Nyíregyházi Főiskola Forza csapatának egyik frontembere, Ilku Beáta. – Rendkívül feszített, hat hónapig tartó menetelésen vagyunk túl. Már csak a finomhangoláson dolgozunk, a kart mindent tud, amit a versenykövetelmények előírtak számukra. Sőt még annál is többet. Mindenki csodálkozni fog a Hungaroringen. Igazi önjáró, környezettudatos, gazdaságos gépet építettek.

– Nagyon okos a bébi, hat hónapos kora ellenére túltesz az utcai autók mindegyikén. Sok-sok emlékezetes élmény kapcsolja össze csapatuk tagjait, mint mondják, itt életre szóló barátságok születtek. Mindezek közül most csak egy a jellemző sztorikból. Mivel állandó csúszásban voltak, kitalálták, hogyan használják ki egy nap mind a 24 óráját. Már az első éjszakai tesztelés is nagy kaland volt. Elsősorban azért, mert hamar kiderült, hogy az F1 futamok éjszakai versenyein sem véletlenül használnak fel egy kisvárosnyi áramot, meg erdőnyi lámpasorokat. A versenyszerű vezetéshez ugyanis jó, ha lát is az ember. Bár nem állt rendelkezésükre korlátlan energia, meg lámpák sokasága, de ezt a problémát is megoldották.

Egy John-Deere traktor jelentette a mobil stadionvilágítást, ami egészen biztosan egyedülálló megoldásnak számít. Imádták az éjszakai futamokat. Volt még egy nagy nehézségük. Ez pedig az iskolai megfelelés. De a Forza NyF Kart csapata ennek is eleget tett. Sőt, mint mondják, ez is támogatta azt az önbizalmat, amely hozzájárul ahhoz a magabiztossághoz, amellyel a versenyre indulnak.

Ha nem vagy kreatív, elvesztél

Az Óbudai Egyetem Safety Kart csapata a tesztidőszak utolsó fázisában jár. Járművük már mindenben eleget tesz a versenykiírás elvárásainak; elektronikus rendszerei kiválóan támogatják a pilótát. Ezekben a napokban a beállítások optimalizálását tartják fő feladatnak. A munkának ez a fázisa elsősorban a szakemberek részére mondana sokat, hiszen a gép nem a pályán, hanem a próbapadon és a szerelőállványon „futja a köröket”.

Persze a fejlesztésnek ez a része szigorúan titkos, nehogy az ellenfelek lekoppinthassák az egyedi megoldásokat, amitől ez a versenygép „lesz a nyerő”. Ezért aztán zárt ajtók mögött dolgoznak. Lehet, hogy másoknak egyhangú lenne az a munka, amely nap, mint nap megfeszített tempóban folyik, ők azonban egyre jobban élvezik. Belülről nézve pedig időnként egy színes, szagos, szélesvásznú abszurd vígjátékra emlékeztető jelenetek dobják fel a hangulatot. Van itt csapatkapa, vízköves vízcső és az egyetemen belül legendák keringenek egy lába kelt szőnyegről is, amely új életében tömítésként állja meg a helyét a járgány egyik fődarabjában. Úgy tűnik, hogy a kreativitás nemcsak a kormány elektronika programozás terén kell, hogy megjelenjen…

A Safety Kartosok önbizalmát semmilyen probléma, időleges hiba nem törheti meg. Csak elsők lehetnek, állítják, és ez jelenti számukra a fényt az alagút végén. Egy dolog van csak, amiben még nem sikerült megegyezniük. Ez a csapatpóló színe. De az utóbbi napokban ebben is eldőlni látszik a kérdés. Legyen a spektrum teljes színvilága ott a mezen. Az elsőknek úgyis illik mindenben kitűnni a többiek közül. Mert azok lesznek, azt erősen megfogadták. Így akarnak újabb dicsőséget szerezni az Óbudai Egyetemnek.