GyártásTrend: Milyen indíttatásból választotta ezt a pályát?
Jugenheimer Petra:  Közgazdászként végeztem a Corvinuson, folyamatmenedzsment szakirányon. Ezt követően másfél évig Dániában tanultam egy ösztöndíjprogram keretében, majd hat hónapig voltam gyakornok a Telenornál. Véletlenül kerültem oda, nem tudatos tervezés eredményeként. Ott akkoriban alakult egy új igazgatóság, ahol meghirdettek egy olyan gyakornoki pozíciót, amely felkeltette az érdeklődésemet. A pozíció keretében új folyamatok kialakításával foglalkoztam. Az új igazgatóság pedig a Telenor hálózattervezési, fejlesztési és üzemeltetési területeiből létrejött regionális Telenor Common Operation által nyújtott szolgáltatásokat felügyelte.

GyT: Más képzéseken is részt vett, ki támogatta, mentorálta? 
J.P.: Két mesterdiplomát is szereztem a Corvinuson: nemzetközi tanulmányok, valamint közgazdász szakokon. Közel hat évig dolgoztam a Telenornál, ez idő alatt pedig az osztályvezetőmet tekintettem mentoromnak, aki mindig támogatott, ha kérdéssel vagy esetleg kétségekkel fordultam hozzá. Több projekten dolgoztunk együtt, és mindig lenyűgözött a szakmaisága, a lelkesedése, az embersége, valamint az, hogy egy mély technológiai tudást egészen emészthető formában tud megfogalmazni és átadni a közönségének. Azóta is szorosan együttműködve törekszünk a CETIN hálózatának fejlesztésére és az ügyfeleink minél magasabb színvonalú kiszolgálására.

GyT: Több pozíciót is betöltött, komoly szakmai tapasztalatot szerzett mire a CETIN kötelékébe került, ezek miért jelentettek kihívást és felelősséget?
J.P.: Kezdetben a beruházási osztály tízfős volt, azonban közel másfél év alatt a létszám megtöbbszöröződött, és a csapat által lefedett szakterületek köre is jelentősen bővült. Mindez a CETIN megalakulásával és a hálózatmodernizációs projektünkkel párhuzamosan történt, a COVID-korlátozások árnyékában. Hirtelen megannyi impulzus érte a csapatot, nem volt egyszerű navigálni az elvárások, lehetőségek és képességek között.

GyT: Meséljen egy kicsit a vállalatról: mivel foglalkoznak, és mióta vannak jelen a piacon és mire fókuszál leginkább?
J.P.: A CETIN Hungary Zrt. 2020-ban alakult, amikor a Telenor (ma Yettel) rádiós hálózati, átviteltechnikai és passzív infrastruktúráját és a mobilszolgáltatásokat szétválasztották. A CETIN lett Magyarország első független mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, amely nemcsak a passzív, hanem az aktív hálózati elemeket – bázisállomásokat, optikai gerinchálózatot, adatközpontokat, valamint IT- és IT-biztonsági rendszereket – is üzemelteti. Jelenleg több mint 4000 bázisállomással biztosít országos lefedettséget.
Az adatforgalom Magyarországon is folyamatosan és dinamikusan növekszik, amivel az infrastruktúrának is lépést kell tartani. Ehhez kapcsolódóan mi is folyamatosan fejlesztjük a hálózatunkat. Ennek során kiemelt figyelmet fordítunk a gyorsabb, nagykapacitású 5G technológiára, ami a korábbi technológiáknál nagyságrenddel energiahatékonyabb.

GyT: Bevezettek valamilyen technológiai újítást a közelmúltban?
J.P.: Igen, több jelentős fejlesztés történt az elmúlt években. Négy év alatt modernizáltuk a teljes rádiós hálózatunkat. Ez azt jelenti, hogy a több mint 4000 bázisállomásunkon lévő szinte összes berendezést korszerűsítettük, valamint fejlesztettük az állomások áramellátását is. Sok esetben a szerkezeteket nagyobb teherbírásúakra cseréltük vagy megerősítettük.A hálózat modernizációja lezárult, de a folyamatos fejlesztés nem: a következő években is igen komoly kapacitásbővítéssel számolunk, és ehhez további beruházásokkal tervezünk.
Emellett elindítottuk az első hazai beltéri multioperátoros rendszert az Allee bevásárlóközpontban, amelyen mindhárom publikus szolgáltató – a Yettel, a Telekom és a One – 5G szolgáltatása elérhető. Beruházási szempontból itt az volt a legnagyobb kihívás, hogy egy működő, frekventált bevásárlóközpontban a vásárlók zavarása nélkül kellett megvalósítanunk a projektet.
Mindeközben működésünk egyre több területén – az energiafelhasználástól a hálózatmenedzsmentig – automatizációra és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokkal tesszük hatékonyabbá a folyamatainkat. A beruházási területen is megvalósítottunk ilyen jellegű fejlesztéseket, leginkább a belső folyamatainkat optimalizáltuk, csökkentettük bizonyos részfolyamatok munkaigényét és az így felszabadult kapacitást új feladatokra tudtuk átcsoportosítani. Ezek a fejlesztések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Yettel hálózata 2025-ben több elismerést is elnyert.

GyT: Egy teljesen civil hogyan képzelje el ezt a munkáját, mit tart benne izgalmasnak?
J.P.: A beruházási terület felelős a CETIN hálózatának építéséért. Mi koordináljuk az állomások tervezését, beleértve az áramellátást és a szerkezeti tervezést, valamint a tervek fizikai megvalósítását. Mindezt erős műszaki ellenőri és pénzügyi kontroll támogatja. Ezen kívül van egy „gyors reagálású” technikuscsapatunk is, akik beltéri lefedettségjavító megoldásokat telepítenek üzleti felhasználók számára.
A napjaim főként a csapattal, a szakterületekkel és a vállalkozókkal való egyeztetésekből állnak. Egy-egy kivételes – és általam nagy becsben tartott – alkalommal elmegyek egy új torony emelésére is, természetesen szigorúan a vonatkozó munkavédelmi előírások betartásával.
 Az állomásépítésekhez kapcsolódó mindennapos kihívásokon túl, folyamatosan bővül a beruházási csapat feladatköre, hiszen újabbnál újabb szolgáltatásokat vezetünk be: új technológiákat és folyamatokat kezdünk el használni, ami mindig izgalmas. A CETIN-nek komoly digitalizációs és folyamatautomatizálási törekvései vannak, amelyek a vállalat teljes működését áthatják – legyen szó pénzügyi döntéstámogatásról vagy a hálózatban detektált hibák rögzítéséről és kezeléséről. Mesterséges intelligenciát is egyre több területen alkalmazunk, és kíváncsian várom, hogy mit hoz az elkövetkező néhány év, hogyan tudja az AI tovább gyorsítani és támogatni a munkánkat.

GyT: Tudna mesélni egy kedvenc projektjéről?
J.P.: A legutóbbi nagy projektünk a hálózatmodernizáció volt, amelyet nemrégiben zártunk le. Ennek során húsznál is több beszállító munkáját koordináltuk a tervezéstől a kivitelezésen át a műszaki ellenőrzésig, miközben a társosztályokkal is folyamatos volt az együttműködés. A jelentős csapatlétszám ellenére minimális fluktuációval éltük végig ezt a négy évet. Egy nagyon szuper, összetartó csapat alakult ki, akiknek nem kell kétszer szólni, ha egy közös reggelire, egy munka utáni bográcsozásra vagy egy „sörszakkörre” támadna kedvünk.

GyT: Hogyan néz ki a csapata és mennyire tartja fontosnak a csapatmunkát?
J.P.: Elengedhetetlennek tartom – a teljes cég szintjén is, de a beruházási területen különösen. Ez önmagában is több szakágat felölelő terület, és mindenkinek megvan a szerepe egy folyamat sikerében, de szorosan együtt kell működnünk a tervezéssel és az üzemeltetéssel is ahhoz, hogy az elvárt minőséget teljesíteni tudjuk. Minden szempontból sokszínű csapattal van szerencsém dolgozni: nagyon vegyes az összetétel nem, kor és szakértelem szempontjából is. A csapatban vannak mérnökök, projektmenedzserek, műszaki ellenőrök, kivitelező technikusok és pénzügyi kontrollerek. Pályakezdők és 20–30 éve a szakmában tevékenykedő szenior szakértők alkotják közösen. Mondhatnám, ha valaki tanulmányozni szeretné a különböző generációk együttműködését, hozzánk bátran jöhet.

GyT: Mi motiválja a mindennapokban?
J.P.: A munkánknak kézzelfogható eredménye van a megépített bázisállomások formájában. Ez számomra nagy lökést ad, különösen akkor, ha olyan helyre sikerül állomást építenünk, ahol ezt már nagyon várják a környéken lakók, és örülnek is a fejlesztésnek. Amikor sikeres egy ideiglenes állomás telepítése egy fesztiválhelyszínen, és az ügyfelek elégedettek azzal, hogy milyen kimagasló letöltési sebességet mérnek. Emellett borzasztóan tud lelkesíteni a csapatom is, amikor egy-egy kihívást közös erővel oldunk meg.

GyT: Milyen kritériumokra van szüksége egy vezetőnek? A szakmai tudás vagy az emberi tényező a fontosabb?
J.P.: Szakmai kompetenciára, tiszta kommunikációra és empátiára mindenképpen szüksége van minden vezetőnek. Képesnek kell lennie hosszabb távú jövőkép kialakítására még úgy is, hogy folyamatosan változó környezetben élünk – ami a távközlésre különösen igaz. Kulcsfontosságú, hogy a változás követei legyünk, és támogassuk a csapatot az átmenetben. Azonban nem elég önmagában a kompetencia, hiszen a munkatársakhoz való hozzáállás is kulcsfontosságú. A gyakorlatban is alkalmazom ezt a megközelítést: én magam sem vagyok mérnök, mégis egy főként mérnökökből álló csapatban dolgozom. Rendkívül fontos, hogy olyan szakértők legyenek a csapatban, akik valóban a közös célért dolgoznak, és hajlandóak egymást is támogatni a munkában.

GyT: És egy női vezetőnek?
J.P.: Nem gondolom, hogy a férfi és a női vezetőkkel szemben támasztott kritériumok eltérnének egymástól – a CETIN-nél semmiképpen. Ha valahol mégis így lenne, az mindenképpen elgondolkodtató a vállalati kultúra szempontjából.

GyT: Érte bármilyen szakmai megkülönböztetés női mivolta miatt?
J.P.: Ritkán, leginkább egy-két beszállítónk részéről, akik nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy nőkkel tárgyaljanak egy főként férfiak által dominált iparágban. Ez azonban elmondható a legtöbb műszaki területről.

GyT: Milyen képzésekkel, programokkal támogatják a tehetségeket? 
J.P.: A CETIN 2023-ban létrehozott egy tehetséggondozó programot a Nők a Tudományban Egyesülettel karöltve a pályaválasztás előtt álló középiskolás lányok számára, hogy támogassa őket a mérnöki és technológiai pályák irányába tett lépéseikben. Ez a STEMpowered by CETIN program, amely középiskolás lányok számára ingyenes, szakkör jellegű foglalkozásokat biztosít, ahol fejleszthetik képességeiket, készségeiket és kompetenciáikat, amelyek a munka világában nélkülözhetetlenek lesznek.

GyT: Milyen tanácsot adna egy pályakezdő hölgynek?
J.P.: Járjon nyitott szemmel, legyen befogadó az eltérő témák és vélemények iránt, és keressen kapcsolódási pontokat másokkal. Ne legyen rest új tudást elsajátítani – bár közhelynek hangzik, a mai felgyorsult világban ez kritikus képesség.

GyT: Mennyire tudja a munkát a magánélettel összeegyeztetni, hogyan tud kikapcsolódni?
J.P.: Korábban hajlamos voltam a magánéletet háttérbe szorítani, hogy minden elkészüljön, és én is elégedetten dőlhessek hátra a nap végén. A fiam születése azonban sokat javított az egyensúlyra való törekvésemen. Minden munkán kívüli időmet a családommal töltöm. A fiam születése előtt sokat utaztunk Európa kevésbé ismert, turisták által ritkábban látogatott helyeire. Kerültük a nagyvárosokat, és akár sátorral is nekivágtunk az útnak, úgy, hogy minden nap máshol szálltunk meg – legyen szó az angol vidékről vagy akár a skandináv sarkkör tájairól. A fiam hamarosan egyéves lesz, és alig várom, hogy vele és a férjemmel együtt újra felfedezzük a világot.