Az elmúlt évtizedekben azok a feldolgozórendszerek, amelyeknek nagy pontosságú és teljesítményű ipari folyamatokra volt szükségük, mind az automatizációhoz fordultak. Az automatizált gépek és robotok a folyamatos technikai fejlődéssel olyan iparágak széles körébe is sikeresen betörhettek, ahol jól definiált folyamatokkal és termékekkel dolgoznak, mint például az egészségiparban. Az innovációk leginkább a AI-on, big datán, telemedicinán alapszanak, amelyek már most nagy mértékben befolyásolják az egészségügy jelenét, de még inkább meghatározza a szektor jövőjét globálisan és hazánkban is. Az egészségügyi innovációk, a meditech rohamos fejlődése megoldás lehet a globális orvoshiányra, egy világméretű járvány detektálására, segíthet az oltóanyag-fejlesztésben és más napjainkban aktuális népegészségügyi kihívásban is. Békási Tamással, az European Institute of Innovation and Technology (EIT) Health InnoStars RIS Business Creation projektmenedzserével közösen arra kerestük a választ, hogy milyen hazánk innovációs készsége, milyen gátló és motiváló tényezők vannak jelen, és szemezgettünk az elmúlt időszak innovatív termékeiből, szolgáltatásaiból, amelyek piacra kerülését a vírus-járvány nagyban előmozdította.

GyártásTrend: Milyen az európai, regionális és a hazai innovációs készség és teljesítmény?

Békási Tamás: Az európai innovációs készség nem marad el a globális átlagtól, és bár az innovációs teljesítmény tekintetében van még némi lemaradásunk a vezető szerepet betöltő Japánnal, Egyesült Államokkal, Izraellel, illetve Kanadával szemben, az elmúlt években jelentősen sikerült faragnunk a hátrányunkból és 2018-ban sikerült beérnünk az innovációs nagyhatalomnak számító Kínát. Természetesen Európát – elsősorban az eltérő regionális fejlettségi szintből következően – az innovációs készséget és teljesítményt nézve sem tekinthetjük homogén egésznek. Amíg a rendelkezésre álló tudás nagyjából Európa szerte egységes, addig az eltérő történelmi fejlődésnek és főként az oktatási kultúrákban, illetve az innovációs finanszírozásában fellelhető különbségeknek köszönhetően az innovációs készség és teljesítmény Kelet-Közép-Európában sajnos jelenleg viszonylag gyengébb lábakon áll, mint Európa más régióiban. A régiónk minden országa az úgynevezett szerény, illetve mérsékelt innovátor kategóriába esik, ezen belül Magyarország az utóbbi, teljesítmény szempontjából előkelőbb csoporthoz tartozik, amelyet Csehország vezet.

GyT: Melyek azok a gátló tényezők, amelyek az innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztések útjában állnak?

B.T: Tapasztalatom szerint minden, az innovációs teljesítményt elősegítő és gátló tényező megjelenése az alapoknál, ez esetben az oktatásnál kezdődik. Az oktatási kultúrákba természetesen az óvodai nevelés is beletartozik, bár jóval kisebb jelentőséggel, mint mondjuk a középiskolai, vagy egyetemi képzés milyensége. Azt tapasztaljuk, hogy – a rendelkezésre álló kiváló tudás ellenére – az első, egyéni szinten megjelenő gátló tényező az önálló projektekben, illetve piacra vezethető termékben, szolgáltatásban történő gondolkodás hiánya. A jelenlegi oktatási struktúrát figyelembe véve mindenképp szükségesnek tartom a gyakorlati képzések körének bővítését, az egyéni, tanulmányi jellegű projektek szélesebb körű támogatását, ezenfelül pedig az átfogó vállalkozói képzés elindítását. Egy, a tudását magabiztosan kezelő, globális piacban gondolkodó szakértői bázissal látványos fejlődést lehetne elérni.
Természetesen ez még csak az első lépés lenne, hiszen megfelelő támogatás nélkül az innovációs projektek többsége nem tud eljutni a megfelelő, piacra vezethető érettségi szintre. Egy korai szakaszban lévő termék, illetve szolgáltatás a legtöbb esetben nem képvisel vonzerőt a privát befektetők szemében, így ezen projektek finanszírozása az állami és az európai uniós intézményekre hárul. Magyarország a 2010-es években GDP-arányosan átlag 1,3 százalékot fordított a kutatás-fejlesztésre, ez azonban 2018-ban már elérte az 1,53 százalékot, 2020-ban pedig a tervezett költés elérheti az 1,8 százalékot. A tendencia mindenképp nagyon pozitív, de összehasonlításképp, a világ innovációs vezetői közé tartozó, terület és népesség tekintetében Magyarországhoz hasonló Izrael, GDP-arányosan 4,27 százalékot fordít kutatás-fejlesztésre, így az jól látszik, hogy a hazai finanszírozás fejlesztésének tekintetében még sok teendőnk van.
A harmadik gátló tényezőként a piac, az egészségügyi fejlesztések esetében az egészségügyi szektor felszívó képességét látom. Az új innovatív megoldások integrációjában nagyon jelentős eltérés van a magán és az állami szektor között, ugyanakkor mindkét szektorról el lehet mondani, hogy e tekintetben relatív konzervatív. Az innovatív termékek és szolgáltatások hasznosítása sok esetben azért lassú, vagy éppen marad el, mert a cél-szektor szabályozási környezetének kötöttsége, illetve folyamatainak komplexitása és rugalmatlansága nyomán nem tudja megfelelő sebességgel és hatékonysággal kezelni azt. Rendkívül fontos lenne, hogy mind a magán, mind pedig az állami szektor erősítse az innovatív megoldások integrációjának készségét, és hogy mind a pénzügyi, mind pedig a hatékonyságban tetten érhető előnyöket figyelembe véve nyitottabbá váljon az új megoldásokra.

GyT: A mostani pandémia elképesztő löketet adott a K+F+I-nek. Önök is tapasztaltak hasonló dömpinget?

B.T: Abszolút. Az európai innovációs ökoszisztéma rendkívül gyorsan és hatékonyan reagált a pandémiára. Nehéz bármi pozitívot mondani a jelenlegi járványról, azonban az elmúlt hónapokban tapasztalt elképesztő mennyiségű ötlet és a pandémia közvetlen és közvetett hatásaira reagáló kezdeményezés, mindenképp ezen faktorok közé tartozik. Az európai tudományos élet prominens tagjai, az innovációs piac szereplőivel és a fiatal innovátorokkal közösen kerestek és keresnek válaszokat a jelenlegi helyzet különböző egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásaira. Mi, az EIT Health-nél is mindent elkövettünk, hogy gyorsan és hatékonyan tudjuk segíteni a pandémiára reagáló innovációs szakemberek dolgát. Létrehoztunk egy, az európai ökoszisztéma résztvevőit, igény és képesség alapján összekötő platformot, serkentve ezzel a szereplők közötti kooperációt. Meghirdettünk egy speciálisan a pandémiára reagáló digitális megoldásokat szállító, validációs szakaszban lévő startupoknak, vállalkozásoknak szóló akcelerációs programot. Ezenfelül pedig az Európai Fejlesztési Bankkal közösen kiírtunk egy olyan mentőcsomag pályázatot, amely azon érettebb vállalkozásoknak szól, amelyeknél a működés fenntartásához szükségesek befektetések nem jöhettek létre a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt.

GyT: Melyek azok a területek – akár konkrét eszközök, alkalmazások –, ahol jelentős fejlesztések történtek, akár szubjektíve ön szerint?

B.T: A klasszikusabbnak számító biotech és meditech területek folyamatos stabil fejlődése mellett az elmúlt évek során egyértelműen ugrásszerű növekedést produkált a digitális egészségügyi megoldások területe. A szektor több szempontból is vonzó, hiszen a digitális megoldások többségének validációja, engedélyeztetése és ezáltal piacra vezetése gyorsabb az előzőleg említett két terület megoldásaihoz képest, így az egészségügyi érték mellett a jövedelmezőség is gyorsabban érhető el. Ebből következően nem meglepő, hogy az utóbbi időkben a legnagyobb fejlődést mutató három részterület közül kettő is a digitális területről származik: a telemedicina és mesterséges intelligencia egészségügyi felhasználása. Ezen két részterületet egészíti ki a biotech területről érkező, személyre szabott daganatterápiák köre.