A kifejlesztett exoszkeleton emulátor újabb furcsaságnak tűnhet, de azt a komoly célt szolgálja, hogy segítsen azoknak, akiknek járása az életkor előrehaladtával vagy baleset, más testi rendellenesség miatt lelassul. 

Az emberek öregedésével általában lassabban járnak, ennek oka egyrészt, hogy rájönnek, hogy nincs értelme sietni, másrészt megindul a neuromuszkuláris degeneráció is vagyos az általános kopás is. Ennek eredményeként az idős emberek frusztrálóan lassabban járnak, mint szeretnének.

A járást jelentősen megkönnyítő, lábra húzható, motorral hajtott külső vázon (exoszkeleton) dolgozik a Stanford egyik tudóscsapata. Jelenlegi kísérleti formájában kábeleken keresztül, külső motorokhoz kapcsolva működtethető a szerkezet. Az irányítását algoritmusok végzik el.

Sétálás közben a sarok felhúzásával és a lábujjak lenyomásával a felhasználó lépéseit energikusabbá teszi, vagyis tulajdonképpen mechanikus lábikraként viselkedik, és ugyanakkora erőbedobás mellett akár 40 százalékkal is növelheti a gyaloglás tempóját a fejlesztés.

Az emulátort 10 fiatal, egészséges felnőtt emberen tesztelték. Miközben a résztvevők a futópadon lépdeltek, az algoritmus két órán keresztül folyamatosan optimalizálta az exoszkeleton beállításait.

A soron következő cél a prototípus hatékonyabbá és kényelmesebbé tétele lesz.

Végső alakjában az eszköz önállóan, vezetékek nélkül fog működni, és a remények szerint elsősorban az idős emberek életét radikálisan megkönnyíti majd.