Egy, a Handelsblatt c. német gazdasági-üzleti napilap január végén megjelent elemzése szerint az az Oroszország, amely 2021-ben 1,7 millió darab új autó értékesítésével még a világ nyolcadik legnagyobb autópiacának számított, 2022-ben a szabadesés állapotába került. A moszkvai székhelyű Európai Vállalkozások Szövetségének (AEB) iparági szakértői szerint az elmúlt évben az orosz piacon 687,4 ezer személygépkocsit és könnyű haszonjárművet értékesítettek, 58,8 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Az Oroszországban értékesített autók nagy részét az országban gyártják, így megállapítható, hogy a zuhanásszerű visszaesés egyértelmű oka az Ukrajna elleni orosz támadás és az azt követő nyugati szankciók következménye. A múlt év nyarán az oroszországi autógyártás szinte teljesen leállt; jellemző, hogy a májusi termelési darabszám 96,7 százalékkal esett vissza az előző év májusihoz képest. Számos alkatrészt Nyugat-Európából importáltak, de az európai szállításokat érintő szankciók nyomán az orosz gyárak már nem jutottak hozzá az onnan származó komponensekhez.
A háború hatására bevezetett szankciók nyomán a nagy nemzetközi gyártók többsége rövid időn belül beszüntette működését. Sokan közülük, mint például a Renault, a Ford és mások elhagyták az országot és az orosz gyártók is termelésük jelentős visszafogására kényszerültek. S bár a szankciókat részben meg lehet kerülni más, a szankciós politika által nem érintett országokból származó importtal, ez óhatatlanul az árak emelkedéséhez vezet.
A Handelsblatt szerint a válság különösen érzékenyen érintette Oroszország legnagyobb autógyártóját, a Togliattiban működő, a Ladákat gyártó Avtovaz vállalatot. 2022 májusában a Renault bejelentette, hogy az Atvtovazban szerzett 67,69 százalékos részesedését a hat éven belüli visszavásárlási jogával, egy rubeles áron eladja a NAMI-csoportnak. Az Avtovaz június óta ismét termel, a korábbi termékpalettából azonban csak néhány olyan járművet tartottak meg, amelyhez még mindig voltak raktáron alkatrészek; ráadásul a modellek túlnyomó többsége légzsák, ABS és egyéb biztonsági funkciók nélkül hagyja el a futószalagokat.
A Ladának esélye van arra, hogy az idén elérje a 48-50 százalékos piaci részesedést – idézi a német lap a moszkvai székhelyű Avtostat iparági szolgálat szakértőit. 2022-ben az Avtovaz piaci részesedése 22 százalékra emelkedett - bár az eladások 48 százalékkal, alig 175 ezer járműre csökkentek. De a külföldi versenytársak, mint a Kia (67 százalékkal 65,7 ezerre), a Hyundai (66 százalékkal 54,0 ezerre) és a Renault (69 százalékkal 40,8 ezer darabra) még drámaibb visszaesést szenvedtek el.
A német gyártók is sokat veszítettek: a Volkswagen, amelynek korábban saját üzeme volt Kalugában, és leányvállalata, a Skoda egyenként 77 százalékkal, 20-20 ezer autóval kevesebbet értékesített. A Mercedes eladásai, melynek Moszkva mellett volt üzeme, 74 százalékkal 10,6 ezer darabra, míg a BMW-é, amelynek Kalinyingrádban volt gyártósora, 78 százalékkal, mindössze 10,4 ezer darabra estek vissza. A VW-csoporthoz tartozó két márka közül az Audi (-75 százalék) és a Porsche (-69 százalék) tavaly mindössze 4,5, illetve 1,9 ezer darabot értékesített.
Az idei évre vonatkozó kilátások nem kevésbé borúsak: az Avtostat stagnáló értékesítési piacra számít. Viktor Puszkarjov iparági szakértő szerint „az autópiac helyzete az orosz gazdaság állapotától függ, amely 2023-ban komoly strukturális változásokon megy keresztül és példátlan szankciókkal néz szembe". Úgy látja, hogy „a bruttó hazai termék negatív változása, az export, valamint a reáljövedelmek csökkenése" folytán nem várható növekedés az autóeladásokban. Az árak a háború kitörése óta 20-30 százalékkal emelkedtek, ami a kereslet csökkenéséhez vezetett.
A nyugat-európai autógyártók a belátható jövőben nemigen térnek vissza az orosz piacra, így azon főleg az Avtovaz és olyan kínai autógyártók maradnak, mint a Haval, Chery, Geely. Ez utóbbiak várhatóan 25 százalékos piaci részesedést tudnak elérni. Egyébként az oroszországi értékesítésben eddig vezető 25 márka közül csak kettő, a Geely és az Exeed tudott növekedést felmutatni.
A Handelsblatt cikkírója idézi Andrej Olkovszkijt, az Avtodom autókereskedő igazgatóját, aki szerint az idén az orosz gyárakban összeszerelt kínai és „álkínainak” nevezett autók fogják uralni a piacot. Az idei évre vonatkozó előrejelzése: 60 százalék kínai és 40 százalék orosz gyártó. Eközben az 1930-ban alapított és 2014-ben a Renault által átvett Moszkvics gyár is az „ál-kínai” cégek közé került. A részvények eladása és néhány hónapos szünet után a termelést novemberben újraindító Moszkvics terepjáró a kínai JAC S4 másolata, amit Kínából szállított modulokból szerelik össze. Decemberben 500 darabot gyártottak, 2023-ra 50 ezer darabot terveznek, ami töredéke a Renault által tervezett termelésnek. És ez is csak akkor valósul meg, ha elegendő alkatrész érkezik a Távol-Keletről.
A Handelsblatt értesülése szerint az orosz gyártók újabban az Iránnal való szorosabb együttműködéstől várják a helyzet javulását. Az orosz gyártók, mint a Lada-gyár alkatrészeket tervez Perzsiából beszerezni, miután a múlt évi moszkvai autókiállításon 21 iráni vállalat 99 különböző autóalkatrészt ajánlott fel. Az irániak célja „az orosz piacra való visszatérés". Miután 2008-ig Oroszországban is értékesítették az azóta megszűnt Samand modelleket, most a teheráni székhelyű autógyár idén szeretné piacra dobni a Rira modellt, amely feltűnően hasonlít a Peugeot 2008-asra.
