Ötletek megvalósításán dolgozik saját mérnökcsapatával és infrastruktúrájával a budapesti székhelyű Drem Kft. Céljuk, hogy olyan elgondolásokat karoljanak fel és valósítsanak meg, amelyek valóban piacképes megoldást jelentenek egy-egy problémára, ehhez pedig minden eszköz a rendelkezésükre áll. Teljes körű támogatást tudnak nyújtani a hozzájuk forduló csapatoknak és ötletgazdáknak, de csak akkor, ha az ötlet valóban piacálló. Startupműhelyként definiálnák magukat, de valójában ennél többről van szó: ha kell kutatási és fejlesztési projekteket konzultálnak, vagy a nulláról felépítenek egy terméket egy valós piaci igény alapján, pár hónap alatt. Ahogy a vállalkozás is néhány év alatt nőtt közel százhúsz fős cégcsoporttá az elmúlt három évben.

A feltaláló nem mindig reális

Nem minden elképzelés érdemes arra, hogy kidolgozzák. Vannak olyan esetek, amikor hiába lebilincselő egy elmélet, egyszerűen értékesíthetetlen vagy megvalósíthatatlan reális keretek között. „Sok ötlettel az a gond, hogy nem járja eléggé körül a problémát, nem valódi piaci igényre reagál, vagy egyszerűen már létezik hozzá hasonló, ekvivalens megoldás – mondja Pomozi István, majd hozzáteszi: – Gyakori hiba, hogy az ötletgazda nem ismeri a piacot, nem is tudja felmérni a célcsoportját, nincsenek hozzá eszközei és rálátása. Így lehet, hogy jó a gondolat, csak nem megvalósítható.”

Az ötletek kiértékelési folyamatát épp ezért érdemes egy rövid szűréssel kezdeni, amelyet a Drem Kft.-nél telefonos beszélgetés keretében tesznek meg: „Amikor befut hozzánk egy ötlet, mondjuk e-mailben, kérni szoktunk egy egyszerűbb szöveges leírást vagy weboldalt, amely bemutatja az elképzelést” – magyarázza Takács Péter. „Ha látunk benne lehetőséget, akkor egy telefonos beszélgetés során eldől, hogy érdemes-e közösen belevágni az ötlet kidolgozásába. Sokszor már itt kiderül, ha a dolog nem működőképes” – teszi hozzá Pomozi István.

A telefonos előszűrést személyes megbeszélés követi, de ide már csak a beérkező ötletek töredéke jut el. A személyes beszélgetésen titoktartási nyilatkozat aláírását követően tárgyalnak a felvetés részleteiről, a megvalósítás lehetőségeiről, illetve azokról a részletekről, amelyek egyedivé teszik az elgondolást. „Ha egy ilyen elképzelés megtetszik, akkor szinte azonnal belevágnánk a projekt megvalósításába” – mondja Pomozi István. Az ötleteket általában még a prototípus elkészítése előtt fogadják be, és a vállalat célja az ötletgazdákkal közös munka, nem az ötlet átvétele.

„Az induláskor szükséges anyagi befektetést átvállaljuk, de ilyenkor még nem cégalapításról beszélünk. Inkább arról, hogy mindazt a támogatást megadjuk az ötletgazdáknak, amelyre ahhoz van szükségük, hogy az első piackutatást elvégezzék, és megszülethessen a koncepció vagy egy kísérleti példány” – fejti ki Pomozi István.

Egy projekt élete

„A megkeresést követően telefonon, majd személyesen egyeztetünk az ötletről, utána pedig megkezdődik a munka” – foglalja össze Takács Péter. Ehhez a munkálkodáshoz pedig gyakorlatilag minden adott a műhelyben. Nagy létszámú mérnökcsapattal, teljes körű projektügyintézéssel, könyvelőkkel és jogászokkal dolgozik együtt a cég, hogy a hozzájuk forduló ötletgazdáknak ne kelljen ezekkel külön foglalkozniuk.

„Amikor megkezdjük a közös munkát, először általában mi finanszírozzuk meg az indulást. Emellett együtt gondolkodunk, és operatív segítséget is nyújtunk. Ha a piackutatás az ötletet igazolja, akkor döntünk a további finanszírozásról” – magyarázza Pomozi István. A forrás származhat pályázatból, vagy kockázati tőke bevonásával is előteremthető. „Ezek között nagyságrendi különbségek lehetnek, de alapvetően akkor választunk ilyen külső forrásokat, ha a projekt kifutása ezt lehetővé teszi. Több százmillió forint bevonására is van lehetőség, de a befektetőkre és a pályázatokra is olykor várni kell. Ha egy ötlet a mi fantáziánkat is nagyon megmozgatja, akkor vállaljuk a teljes finanszírozását addig, amíg nincs szükség vagy lehetőség más források bevonására” – teszi hozzá.

A kidolgozást folyamatos piackutatások kísérik, ami számos döntési pontot jelent. Ezek mindegyikén határozhatnak úgy, hogy változtatnak a terméken, vagy elengedik az adott projektet. „Alapvetően sikerorientáltan gondolkodunk, nagyon fontos, hogy ezt a szemléletet tanítsuk a többi vállalkozónak is. Nem az »ez van, ezt kell szeretni« logika mentén gondolkodunk, hanem igyekszünk a lehető legjobban felmérni a piaci igényeket” – fejti ki Takács Péter.

Mi a különbség a startup és a k+f között?

A nagyvállalati k+f-tevékenységet fontos elválasztani a startupszcénától, még akkor is, ha mindkét terület tanulhat a másiktól, és a határok is kezdenek kicsit elmosódni. „Vannak olyan multinacionális vállalatok, amelyek felismerték a lehetőséget abban, hogy kiszervezik a fejlesztés egy részét. Ilyenkor fontos, hogy valódi döntési jogkört kapjon a létrehozott divízió, az anyavállalat pedig megadjon neki minden támogatást. Így remek ötletek születhetnek” – foglalja össze Pomozi István. Az ilyen megoldások rengeteg tanulási lehetőséget tartogatnak, és a Drem Kft. csapata is vett részt hasonló projektekben. „Sokat tanultunk, de ilyen feladatokban nem lehet igazán nagyra nőni. Ma is támogatunk vállalatokat a kutatás-fejlesztésben, de csak konzultációkkal” – teszi hozzá.

Tanácsok minden ötletgazdának

Ahhoz, hogy az ötletek ne a fiókban porosodjanak, és megfelelően előkészíthetők legyenek egy befektetési vagy inkubációs programra, Pomozi István és Takács Péter a következőket javasolja:

1. Indokoljuk meg, hogy miért rossz az ötlet! – Ez első hallásra elég szokatlan tanácsnak bizonyul, de ha saját magunkat sem tudjuk meggyőzni a lehetőség létjogosultságáról, akkor másokat sem tudunk majd. Ha minden ellenérvet meg tudtunk cáfolni, irány a következő lépés.
2. Nézzük meg a hasonló termékeket! – Vagyis végezzünk egy kis piackutatást. Egy egyszerű Google-keresés is hasznos lehet. Ismerjük meg a többi terméket és megoldást, döntsük el, hogy van-e az elképzelésünkkel megegyező termék.
3. Tegyük fel a „Ha nincs, akkor miért nincs?” kérdést! – Próbáljuk megválaszolni a kérdést, és győzzük meg magunkat újra, hogy az ötletnek van létjogosultsága.

Emellett fontos az alázatos hozzáállás és a kudarctűrés. „Sokkal jobb olyan ötletgazdákkal dolgozni, akik már túl vannak néhány bukáson. Bennük van meg a kellő alázat a teljes folyamathoz” – vallja Pomozi István. És nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kezdeti kudarcok nem jelentenek totális csődöt. Nem érdemes tehát elkeseredni egy-egy sikertelenségen. „Lehet, hogy száz közül csak egy ötletből lesz termék – bár mi azon dolgozunk, hogy ez az arány javuljon, és a megkezdett projekteknél tízszázalékos sikerrátára törekszünk –, mégis hisszük, hogy a kitartás kifizetődik” – foglalja össze Pomozi István.