Az intézmény a hazai szakemberképzés egyik fellegvára: már a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán magas színvonalú, gyakorlatorientált hídépítési és fenntartási szak működött, amely a vasúti-közúti hidak tervezésére, kivitelezésére és fenntartására készítette fel a jövő mérnökeit. Az egyetemi oktatás a szerkezetépítés irányába fejlődött tovább, amelyben az építőmérnöki alap- és mesterképzés keretében ma is fontos szerepet kap ez a terület. A Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék szoros kapcsolatot ápol a hídépítő szakmával, amely tükröződik az oktatásban, a szakdolgozati és diplomamunkákban, a kutatási feladatokban, a doktori témákban, az ipari megbízásokban és a szakértői tevékenységekben.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja a rendezvény megnyitóján kifejtette, a képzést olyan kiváló tanárok alapozták meg, mint dr. Klatsmányi Tibor, aki 1972-től 1986-ig vezette a Hídépítési Tanszéket, és akinek nevét a Mosoni-Duna felett átívelő, Tierney Clark-díjat elnyert győri Klatsmányi híd őrzi. A hidászoktatás alakjait sorolva megemlítette Agárdy Gyula, Guzmics János, Lublóy László, Lőrincz György, Németh György és Tóth Zoltán nevét is.
„Intézményünk az elmúlt években több kutatás-fejlesztési projektben is részt vett. Többek között foglalkoztunk az újgenerációs öszvérszerkezetű hidak tervezési és kivitelezési kérdéseivel, a hídfők szerkezetének optimalizálásával, a hídszegélyépítési technológia fejlesztésével, hídesztétikával, a fenntarthatóság témakörében zöld hídépítéssel, fa-beton öszvérhidakkal, valamint a vasút és a hídépítéshez kapcsolódó automatizáció és digitalizáció integrálási lehetőségeivel” – sorolta a dékán. Hozzátette, ezekhez a témákhoz kapcsolódóan építéseljárási szabadalom, több doktori kutatás és disszertáció készült.
Dr. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, az elmúlt 15 évben négy-négy Tisza- és Duna-híd épült, a folyamat pedig az új mohácsi híd megépítésével folytatódik. „Szeretném kiemelni a Kalocsa és Paks közötti Tomori Pál hidat, amit 2024 júniusában adtunk át, és amely elnyerte a Magyar Acélszerkezeti Szövetség »Év acélszerkezete« nívódíját. Előkészítési fázisban van a 47-es főút algyői Tisza-hídjának kétszer kétsávosra bővítése, a szolnoki új Tisza-híd és elkerülő út, valamint a győri új Mosoni-Duna-híd is” – részletezte. Emellett több vasúti híddal, a vasúthálózattal, a KRESZ felülvizsgálatával, illetve a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos munkálatokra is kitért. Mint mondta, utóbbi – amelybe 22 megyei jogú várost kapcsoltak már be – 2026-ra eléri a 2000 kilométert. „A közlekedés működtetése és fejlesztése teszi lehetővé a földrajzi térségek összekapcsolását, a társadalmi mobilitást, élénkíti, mozgatja a gazdaságot. A felsorolt eredmények nagymértékben köszönhetők a kapcsolódó területeken dolgozó szakembereknek” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A megnyitón Magyar János, a Hídépítők Egyesületének főtitkára hangsúlyozta: a 2010-ben alapított szervezet céljai közt szerepel a hídépítés hagyományainak fenntartása és átadása, a komplex folyamatban részt vevő szereplők közti kapcsolatok ápolása, valamint a fiatal szakemberek bevonzása a szakmába. „Az ehhez hasonló rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a közösség megerősítésére, amely a hétköznapok során a munka gördülékenységéhez is hozzájárul – fogalmazott. – Köszönöm a partnerséget a Széchenyi István Egyetemnek, és kívánom, hogy a mai napon a hídépítés átvitt értelemben a kapcsolatok terén is megvalósuljon.”
Az eseményen a látogatók kipróbálhatták a sárkányhajózást, betonkenu-bemutatót tekinthettek meg, valamint vízminőségi mérőeszközökkel is megismerkedhettek. A laborlátogatások, műholdradar-, drón- és digitálisterepasztal-bemutatók pedig a korszerű technológiák világába engedtek betekintést. A program részeként tésztahídépítő és szakmai hídépítő versenyre is sor került.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
