Az Európai Bizottság az Unió egészében – szemben a tavaszi előrejelzésében szereplő 1,0 százalékkal, egyebek között a fogyasztóiár-emelkedéseknek a magánfogyasztásra gyakorolt fékező hatása folytán – 2023 kora őszén már csak 0,8, a jövő évre pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Ezen belül az euró-övezet idei növekedési dinamikájára vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékponttal, ugyancsak 0,8 százalékra mérsékelte a brüsszeli testület. A Bizottság a magas infláció és az Ukrajna elleni orosz támadásból eredő sokkhatások jól ismert tényezői mellett most először az Európai Központi Bank (EKB) erőteljes kamatemeléseit is az európai növekedés gyöngülése okaként említi. 

A korábban feltétezettnél szolidabb gazdasági dinamika ugyanakkor csökkenő inflációs várakozásokkal párosul: a Bizottság előrejelzése szerint az EU-ban az inflációs ráta az idei 6,5-ről jövőre a felére, 3,2 százalékra csökken. Az euróövezetre vonatkozó becslések 2023-ra 5,8, 2024-re pedig 2,9 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami azonban még mindig jóval meghaladja az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célkitűzést.   

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pár nappal az Európai Bizottság előrejelzése után nyilvánosságra hozott őszi prognózisa szerint a világgazdaság jövőre tovább gyengül, az infláció pedig magas szinten marad. A globális gazdasági teljesítmény az idén várhatóan 3,0 százalékkal nő, 2024-ben pedig 2,7 százalékra mérséklődik, közölte a fejlett ipari országokat tömörítő szervezet. Amelynek a szakértői – szemben a júniusban stagnálással – Németország esetében ez évre 0,2 százalékos visszaesést valószínűsítenek. (Megjegyezve, hogy az összes többi nagy ipari ország növekedést mutat, beleértve a szankciókkal sújtott orosz gazdaságot is.) 

Az OECD szakértői szerint az euróövezet gazdasági teljesítménye – Spanyolország és Franciaország által vezérelve - az idén 0,6 százalékkal fog növekedni, ami a jövő évben várhatóan 1,1 százalékra emelkedik. Várakozásaik szerint az infláció az euró-övezetben az idén eléri az 5,5 százalékot, Németországban viszont 6,1 százalék lesz; a jövő évben pedig mind az euró-övezet, mind Németország esetében 3,0 százalék körül alakul. 

 Az Egyesült Államokban az OECD szakértői az idén várhatóan 2,2, jövőre pedig 1,3 százalékos növekedést várnak. Meglepően jól alakulnak a növekedési kilátások Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában is. Oroszországban ez évre 0,8, a jövő évre pedig 0,9 százalékos növekedést jósolnak, az eddigi minden esetben a gazdasági teljesítmény zsugorodását jelző várakozásokkal szemben. 

Kínában még mindig meghaladja a világátlagot, (2023-ban 5,1 százalékos, 2024-ben pedig 4,6 százalékos), de tendenciájában csökkenő a gazdasági növekedés dinamikája. A kínai gazdaság esetleges még erőteljesebb lassulása komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára - hangsúlyozta az OECD. „A magas adósságállomány és a gyengülő ingatlanszektor jelentős kihívást jelent". Ráadásul az ottani fogyasztás csak fokozatosan élénkül, annak ellenére, hogy a szigorú koronapolitika után újraindult a gazdaság.

Ami Kínában történik, súlyosan érinti a német gazdasági kilátásokat. A Szövetségi Bank felmérése szerint az iparvállalatok csaknem fele esetében függ a termelés a Kínából származó előgyártmányok rendelkezésre állásától. 

Németország „a lehúzó erő”

Az OECD előrejelzése derűlátóbb a nagy német kutatói műhelyeknél, amelyek újabban a GDP 0,4 és 0,6 százalék közötti visszaesésével számolnak. „Ha az OECD adatait nézem, Németország nincs is olyan rossz helyzetben" – idézi a Handelsblatt Timm Bönkét, a berlini DIW gazdaságkutató intézet kutatásvezetőjét Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy Németország az Európai Bizottság által ez évre jelzett 0,4 százalékos, (vagy az egyes kutatóintézetek szerint ennél is súlyosabb) teljesítménycsökkenéssel és a jövő évre feltételezett 1,1 százalékos emelkedéssel mind az idén, mind pedig jövőre lefelé húzza a „huszonhetek”, s ezen belül az euró-övezet várható növekedési dinamikáját. 

A brüsszeli testület a reálbércsökkenést nevezi meg a német gazdasági válság fő okaként: a bérek lassabban emelkednek, mint az árak, s ez a magánfogyasztást terheli. „Emellett a külföldi kereslet gyenge dinamikája visszafogott exporthoz vezetett" – olvasható a Bizottság előrejelzésében. Németország ugyanis a korábbi gyenge szakaszokkal ellentétben most nem tudja magát a válságból az erős exportgazdaság segítségével kimenteni. Különösen Kína, a német gazdaság negyedik legfontosabb piaca – mint már utaltunk rá – ugyancsak a gazdaság lassulásával küszködik. 

Az uniós közgazdászok fentieken túlmenően a gyenge építőipari tevékenységnek, (mint az Európai Központi Bank kamatemelései következményének) is tulajdonítják, hogy a német gazdaság jövőre várhatóan csak gyönge, a korábban prognosztizáltnál kisebb mértékű növekedést produkál.  

Emellett kiemelik a feldolgozóipari ágazatba vetett bizalom csökkenését, ami „különösen az energiaigényes iparágakban jelentkezik". Ez a megjegyzés valószínűleg új lendületet kölcsönöz az ipari áramárak elviselhetetlenül magas szintjéről szóló németországi vitának. A tartományi kormányfők szeptember elején Brüsszelben tartott ülésükön amellett foglaltak állást, hogy a nagy iparvállalatok javára egy átmeneti időszakra kedvezményes áramárat kellene felajánlani, amiben azonban a közlekedésilámpa-koalíció pártjai, illetve vezetői nem jutnak egyetértésre. Ezzel kapcsolatban az EU Bizottsága is szkeptikus: attól tart, hogy egy áthidaló áramár olyan állandó támogatássá válik, amely torzítja a versenyt Európában.

Előrejelzések Münchenből, Essenből, Kielből és Berlinből 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szeptember első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében megerősítette 2023-ra vonatkozó korábbi előrejelzését. Eszerint a német gazdaság teljesítménye az idén 0,4 százalékkal zsugorodik, jövőre pedig 1,4 százalékkal nő, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábban feltételezettnél. „A korábbi várakozásokkal ellentétben a második félévben valószínűleg elmarad a fellendülés. A lassulás folytatódik, és szinte minden ágazatban a lanyhulás jelei mutatkoznak" – fogalmazott Timo Wollmershäuser, az intézet kutatásvezetője. 

Az előrejelzés szempontjából döntő fontosságú a magánfogyasztás alakulása, amelynek ez év második felében fokozatosan helyre kellene állnia. „A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése továbbra is erőteljes marad, és az inflációs ráta lassú csökkenése a vásárlóerő 

növekedéséhez vezet" – mondta a szakértő. Jó hír, hogy míg a fogyasztói árak idén várhatóan 6,0 százalékkal emelkednek, jövőre már csak 2,6, 2025-ben pedig csupán 1,9 százalék lesz az infláció mértéke. 

A munkanélküliek száma az idén 2,59 millió, jövőre pedig 2,58 millió fő marad.  Csak 2025-ben csökken ismét a munkanélküliség 2,43 millió főre. Az állami költségvetés hiánya (a szövetségi kormány mellett a tartományokat, a településeket és a társadalombiztosítást is beleértve) csak lassan csökken: az idei 92 milliárd euróról jövőre 80, 2025-re pedig 70 milliárdra. A folyó fizetési mérleg (export, import, tőkejövedelmek, transzferek) aktivuma 2025-re a gazdasági teljesítmény 7,1 százalékára nő, miután tavaly az import árának erőteljes emelkedése miatt átmenetileg 4,2 százalékra csökkent.

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet ez évre még drasztikusabb, a bruttó hazai termék (GDP) 0,6, míg a kieli IfW 0,5 százalékos csökkenését várja a múlt évi teljesítményhez képest. Mindez alaposan rácáfol Olaf Scholz (SPD) kancellár félévvel korábbi reményére, sőt ígéretére, mely szerint a szövetségi köztársaság újra Európa növekedési motorjává válna. Épp ellenkezőleg: Németország az Unió legproblémásabb viszonylatává, (a londoni The Economist szerint, Paolo Gentiloni, a Bizottság gazdasági ügyekben illetékes biztosa véleményével ellentétben „Európa beteg emberévé”) vált. 

Stefan Kooths, a kieli IfW gazdaságkutató intézet szakértője szerint „a feladat most az, hogy a saját kezünkben lévő gazdasági tényezőket - kulcsszavak: oktatás, infrastruktúra, bürokrácia, adókulcsok - megerősítsük, és ezáltal a külföldi szakmunkások számára is vonzóbbá váljunk". Ellenkező esetben Németország növekedési kilátásai borúsak. Az IfW szerint a hazai gazdaság termelési potenciálja a következő években érezhetően csökkenhet, ami mindössze 0,4 százalékos átlagos éves növekedést tesz lehetővé. A társadalom elöregedése és a munkaerő abból eredő csökkenése gátolja a gazdasági növekedést, csakúgy, mint a koronavírus-járvány és az energiaválság következményei.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke szerint egy okos átalakítási program a kínálatot és a keresletet is erősíthetné - például a bürokrácia és a szabályozás csökkentésével, az infrastruktúrába, az oktatásba és a kutatásba való beruházással, valamint a társadalmi egyensúlyra való odafigyeléssel. Ezzel szemben túlzónak tartja azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Németország a jelenlegi gazdasági gyengeség ellenére is hanyatlásnak indul. „Nem, Németország nem Európa beteg embere" – mondta, de „azzá válhat, ha most nem történnek fontos reformok". Általánosságban azonban a hangulat jelenleg sokkal rosszabb, mint a valóság, hangsúlyozta Fratzscher. Ezért a politikusoknak és a vállalatoknak vigyázniuk kell, „nehogy a gazdasági aggodalmak és félelmek tovább sűrűsödjenek, s gazdasági lejtmenethez vezessenek".

Carsten Brzeski, az ING Bank vezető elemzője szerint Németországban „az elmúlt 10-15 évben túl keveset fektettünk az infrastruktúrába, az oktatásba". Nem a világjárvány és nem is az ukrajnai háború miatt stagnál a német gazdaság, „házi készítésű problémákról van szó”. 

A kancellár nem lát recessziót

A szövetségi kormány által a közelmúltban kidolgozott, a növekedési lehetőségekről szóló törvény célja a megbénult gazdaság élénkítése. Évente jó hétmilliárd eurónyi adókedvezményt biztosít a vállalatok számára, különösen az ökológiai szerkezetátalakításhoz nyújtott beruházási prémium formájában. 

Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár nem látja recesszióban Németországot. Inkább „gyenge növekedéssel" küzd az ország - mondta a Welt am Sonntag c. hetilapnak egy, a közelmúltban adott nyilatkozatában. Ennek fő oka szerinte az, hogy gyengülnek az exportpiacok, mindenekelőtt Kína, „ez pedig hatással van egy olyan exportnemzetre, mint a miénk." Ugyanakkor Németországnak meg kellett küzdenie "a magas inflációval és a megemelkedett energiaárakkal, amelyek az ukrajnai orosz invázió következményei".

A problémákra való tekintettel a kancellár „nemzeti erőfeszítésre" szólított fel. Saját bevallása szerint a CDU/CSU-hoz is közeledni akar. A kancellár – mint fogalmazott – „kész" arra, hogy "minden konkrét javaslatot alaposan megvizsgáljon", beleértve a konzervatív ellenzék javaslatait is. Végül is „nem pártpolitikai profilalkotásról van szó, hanem az ország jövőjéről".

Szeptemberben nem javult az üzleti légkör, az exportkilátások tovább romlottak…

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított és szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Ifo-index alapján megállapítható, hogy a német gazdaságot jellemző üzleti légkör az ősz első hónapjában nem javult, sőt minimális mértékben, az augusztusi 85,8-ról 85,7 pontra tovább romlott. 

Első pillantásra lehet ugyan azt mondani, hogy az üzleti légkör csaknem megegyezik az előző havival, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy április óta, (amikor az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám még elérte a 93,0 pontot), folyamatos a romlás és szeptemberben – némi jóindulattal – legfeljebb a rossz hangulat stabilizálódásáról beszélhetünk. 

Az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám két komponenséből 

• az aktuális üzleti helyzet megítélése – folytatva az április óta tartó negatív tendenciát az augusztusi 89,0-ről 88,7 pontra– tovább romlott,
• míg az üzleti várakozások megítélésében – amely 82,7-ről 82,9 pontra emelkedett – az április és augusztus közötti folyamatos romlás után legfeljebb szerény mértékű pozitív fordulatról beszélhetünk.

A főbb gazdasági tevékenységek közül

• a feldolgozóiparban az üzleti klímaindex enyhén emelkedett, a vállalatok az aktuális üzleti helyzetüket illetően elégedettebbek lettek, de a várakozásaik a rendelésállomány további csökkenése következtében minimális mértékben tovább romlottak és borúlátók maradtak;
• a szolgáltatási szektorban a feldolgozóiparral éppen ellentétes irányú a változás: az üzleti légkör immár a hatodik egymást követő hónapban tovább romlott, ami az aktuális üzleti érezhető romlásából és a még mindig szkeptikus üzleti várakozások kis mértékű javulásából adódik;
• a kereskedelemben az üzleti légkör kis mértékben javult, ami a jelenlegi üzletmenet feletti kisebb elégedettségből és a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásokból adódik,
• míg az építőiparban az üzleti légkörre vonatkozó mutató 2009 januárja óta a legalacsonyabb szintre esett, mivel a vállalatok aktuális üzleti helyzetüket a korábbinál rosszabbnak ítélik meg és a következő hónapokra vonatkozó kilátásaik is rendkívül borúlátók.

Az Ifo által a feldolgozóipari exportőrök körében tapasztalt hangulat érezhetően romlott. „Az exportipar gyenge szakaszban van. Az összes nagy régióba irányuló export jelenleg csökken”, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője. „Jelenleg csak a bőráru- és bútorgyártók, valamint az élelmiszeripar egyes vállalatai számítanak az export növekedésére”, olvasható a felmérés eredményei összegzésében. „Az összes többi iparág inkább a külföldi forgalom csökkenésére számít. A vegyiparban az előző hónapból származó átmeneti növekedési remények ismét szertefoszlottak. Az autógyártók is szkeptikusabbak lettek. Az exportkereslet valószínűleg csak jövőre fog ismét jelentősen élénkülni”, fogalmazott a kutatásvezető. 

… és az ipar megkongatta a vészharangot

„A német ipar alapvető részei forognak kockán”, figyelmeztetett az Ifo-index nyilvánosságra hozatalával nagyjából egyidőben Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke a szervezet Berlinben rendezett klímakongresszusán tartott beszédében. A német ipar elsőszámú reprezentánsa azt követelte, hogy végre tisztázódjon Németország jövőbeni energiaellátása és energiaárai, s gyorsabban szülessenek meg az ahhoz szükséges döntések. 

 Az ipar teljes mértékben elkötelezett a klímavédelmi célok mellett - mondta Russwurm. Ugyanakkor óva intett attól, hogy ezeket a célokat úgy érjék el, hogy jelentősen kevesebb terméket gyártanak Németországban vagy egyes termékeket egyáltalán nem fognak gyártani. „Az értékteremtés, a vállalkozások és a munkahelyek az energiaigényes ipar jelentős része a németországi telephelyeken konkrét veszélyben vannak", figyelmeztetett a BDI elnöke, felvázolva annak veszélyét, hogy az ipari termelés egy része eltűnik vagy külföldre helyeződik át. „A szó szoros értelmében egyre több németországi telephelyen kapcsolják le a villanyt", hangzott a figyelmeztetés. 

A politika hozzáállása és tettei egészen megdöbbentették, mondta Russwurm, különösen, amikor a szereplők egymást okolják azért, hogy nem történik semmi. A kritikát nem csak a szövetségi kormány, hanem az ellenzék és a tartományok is megszolgálták, s most egy „németországi paktumra van szükség” Németország, mint ipari telephely megvédéséhez. 

Russwurm nem vitatta, hogy a klímaváltozás ellen erőteljesen fel kell lépni. Az ipar el akarja érni a klímacélokat. „De egy dolgot nem akarunk: azt, hogy az út szélére kerüljünk vagy világosabban fogalmazva, hogy tönkre menjünk, mert elveszítjük a versenyképességünket és nincs megbízható tervezési alapunk." A vállalatok csak akkor tudnak sikeresen működni és beruházni, ha a feltételek kiszámíthatók és a költségek versenyképesek. „Mindkettő egyre kevésbé áll fenn", mondta az iparszövetség elnöke, szerinte sürgősen szükséges lenne a német villamosenergia-adó európai minimumra csökkentése, valamint a rohamosan emelkedő hálózati díjak jelentős mérséklése. 

Erőteljesebb növekedés jövőre sem várható

„A csökkenő infláció és az erőteljesebb bérnövekedés hatására a magánfogyasztás 2023 harmadik negyedévétől élénkülni fog" – vélik szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzéseikben a düsseldorfi székhelyű IMK makrogazdasági intézet kutatói. Ez a pozitív fejlemény azonban olyan későn érkezik, hogy a 2023-as recessziót egészében véve csak enyhíteni tudja, de megakadályozni nem. Éves átlagban a bruttó hazai termék így fél százalékkal csökkenne.

A magas kamatlábak és a világgazdaság visszafogott növekedése jövőre is fékező hatást gyakorol a német gazdaságra, melynek folytán a Zöldek pártjához közeli Hans Böckler Alapítványhoz tartozó intézet 2024-re csak 0,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. 

A kutatók ezzel megerősítették az ez évre szóló júniusi előrejelzésüket, míg a jövő évre vonatkozó feltételezésüket fél százalékponttal lefelé korrigálták. Eszerint a kamatemelések negatívan hatottak a gazdaságra, gyöngült a világgazdaság növekedése és a német gazdaságra gyakorolt serkentő hatása, s túl kevés az Egyesült Államokból és Kínából érkező lendület. „Belföldön pedig az építési beruházások drasztikusan csökkennek, azért is, mert a hitelek sokkal drágábbak lettek" - magyarázták a kutatók.

A magánfogyasztás azonban lassan helyreáll, ugyanis „a jövedelmek a korábbi éveknél lényegesen magasabb bérmegállapodásoknak köszönhetően javulnak". Ennek megfelelően a jövedelmek reálértéke az idén kis mértékben még csökkennek, de jövőre „érezhetően" növekedni fognak.

Az IMK előrejelzésében pozitívumként vehető figyelembe, hogy a csökkenő infláció mellett folyamatosan növekedni fognak a berendezéseket érintő beruházások. Ennek oka többek között a gazdaság ökológiai átalakítása és a növekvő állami fegyverkezési kiadások.

Az IMK szerint a gyenge gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is hatással lesz. A kutatók arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta idén 5,7 százalékra emelkedik, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint a múlt évben volt. A jövő évre a munkanélküliség további enyhe növekedésével és 5,9 százalékos rátával számolnak. Az inflációs ráta viszont jelentősen, az idei átlagosan 6 százalékról a jövő évben várhatóan 2,4 százalékra mérséklődik, megközelítve az Európai Központi Bank (EKB) inflációs célját.  

Az IMK-nál is alacsonyabb növekedési előrejelzést adott viszont a Német Bankszövetség (BdB), amely a magánbankok vezető közgazdászai körében végzett felmérésre alapozva az idei fél százalékos csökkenés után a jövő évre mindössze 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár.  

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock