A lóasszisztált terápiák során a lovak nem parancsokat hajtanak végre, hanem az ember érzelmi állapotára reagálnak. Ha a páciens feszült, a ló nem működik együtt, ez segíti az érzelmi tudatosságot és önszabályozást. A kutatók most azt javasolják, hogy a terápiás robotok is csak akkor reagáljanak, ha a felhasználó nyugodt és érzelmileg rendezett.
„A legtöbb robot ma engedelmes és kiszámítható. Mi azt mondjuk: legyen inkább együttműködő és érzékeny” – fogalmazott Ellen Weir, a tanulmány vezetője. A cél nem a kényelem, hanem a fejlődés támogatása – ahogy a lovak is segítik a felhasználót a belső egyensúly megtalálásában.
Ez a megközelítés új kihívásokat jelent a gyártók számára. A robotoknak képesnek kell lenniük az érzelmek felismerésére és értelmezésére – testbeszéd, hangszín, arckifejezés alapján. Ehhez fejlett szenzorok, MI-algoritmusok és viselkedésprogramok szükségesek.
Bár az állatasszisztált terápiák hatékonyak, erőforrás-igényesek és nem mindenkinek elérhetők. A robotikus alternatívák lehetővé tehetik a skálázható, mégis személyes érzelmi támogatást, akár autizmussal élők, akár traumát átélt emberek számára.
