Írásunk első része itt, a második rész pedig itt olvasható.

A magyar-német gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok elsőszámú „terepe” a Bajorországot és Baden-Württemberget magában foglaló délnémet térség; ide kerül a Németországba irányuló teljes magyar kivitel mintegy háromötöde. Ezért a konjunkturális feltételek alakulása szempontjából bíztató, hogy e két tartomány mind az aktuális helyzet, mind az üzleti várakozások tekintetében kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. Az átlagosnál jobb eredmények képet ugyanakkor erősen beárnyékolja az a tény, hogy a munkaerőhiány jobban sújtja a délnémet tartományokat, mint a szövetségi köztársaság többi térségét.

A Németországba irányuló magyar kivitel szempontjából harmadik és negyedik legfontosabb tartományt, azaz Észak-Rajna-Vesztfáliát és Hessent, továbbá Rajna-Pfalzot és a Saar-vidéket magában foglaló nyugati térség az országos átlaggal ellentétes képet mutat: az aktuális helyzet megítélése kedvezőtlenebb, az üzleti várakozások ezzel szemben nagyobb derűlátást sugároznak a többi országrészénél. A beruházási szándékok erősödnek, de elmaradnak az országos kilátásoknál, a foglalkoztatási kilátások kifejezetten kedvezőek, a szakemberhiányra és bérköltségek magas szintjére kevesebb vállalat panaszkodott, mint az ország más térségeiben.

Az Alsó-Szászországot és Schleswig-Holsteint, továbbá Hamburgot és Brémát magában foglaló Észak-Németországot szerényebb lendület jellemzi, mint az ország más térségeit, bár az üzleti helyzet és a várakozások megítélése kedvezőbb, mint a múlt év őszén volt. Az üzleti kockázatokra panasszal élő vállalkozások aránya – a vállalatok közel fele által megjelölt kedvezőtlen „gazdaságpolitikai keretfeltételek” kivitelével – alacsonyabb, mint más országrészekben. 

Kelet-Németországban a vállalatok üzleti helyzetének megítélése érezhetően jobb, mint pár hónappal korábban, és az üzleti és az exportkilátásokat is valamivel bizakodóbban ítélik meg a vállalatok, mint ahogy azt 2015 őszén tették. A kereslet alakulása mint üzleti kockázat ritkábban jelenik meg a vállalati válaszokban, mint más országrészekben, a magas bérekből és a gazdaságpolitikából adódó kockázatokat ugyanakkor a régi tartományok átlagánál többen jelölték meg. Ezzel indokolható, hogy a beruházási szándékok nem javultak, a foglalkoztatási tervek pedig kis mértékben még romlottak is az őszi felméréshez képest.

Összefoglalva megállapítható, hogy a német gazdaság ez idő szerint sokak által irigyelten jó állapotban van, de egyre erősödik az ellenszél. Márpedig a bizonytalan elemek gyarapodása az ipari és kereskedelmi kamarák vállalati vélemények alapján összeállított konjunktúrafelmérésében is visszatükröződik.

Figyelemre méltó, hogy a lakossági várakozások a vállalati előrejelzésekkel azonos irányba mutatnak. Egy, az Ernst & Young által másfél ezer fő körében ez év elején végzett felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka értékelte pozitívan saját aktuális pénzügyi-gazdasági helyzetét, ami 2006 óta a legmagasabb érték. Az optimizmus azonban lassan olvadni kezdett: jelenleg a válaszadók egynegyede számít saját helyzete további javulására, szemben az egy évvel korábbi felméréssel, amikor még minden harmadik válaszadó bízott benne.