Élénkülés – sok ellentmondással
A legutóbbi, ez év őszi felmérés november első hetében nyilvánosságra hozott eredményei alapján minden ötből csupán két válaszadó cég számol az elkövetkező tizenkét hónapban a fogadó ország gazdasági fejlődése pozitív irányú változásával, ami összességében szerényebb fejlődési várakozásokat jelent a legutóbbi, tavaszi felmérés eredményeihez képest.

A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes komolyan figyelembe venni a világ országaiban működő német érdekeltségű kamarák és képviseleti irodák a tagvállalataik körében végzett konjunktúra-felmérései tapasztalatait. A felmérésben részt vevő több mint 3200 német érdekeltségű vállalat és vállalati képviselet 41 százaléka ipari és építőipari, 37 százaléka szolgáltatói, a maradék 22 százalék pedig kereskedelmi tevékenységet folytat; 46 százalékuk 100 főnél alacsonyabb, 23 százaléka 100 és 1000 fő közötti, 31 százaléka pedig 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztat. 

A legutóbbi, ez év őszi felmérés november első hetében nyilvánosságra hozott eredményei alapján minden ötből csupán két válaszadó cég számol az elkövetkező tizenkét hónapban a fogadó ország gazdasági fejlődése pozitív irányú változásával, ami összességében szerényebb fejlődési várakozásokat jelent a legutóbbi, tavaszi felmérés eredményeihez képest.

Ezen belül az ázsiai és csendes-óceáni térségben, (Kína nélkül), Afrikában és a Közel- és Közép-Keleten, valamint az Európai Unió tagországaiban a legutóbbi, ez év tavaszi felméréshez képest javultak, ezzel szemben Kínában, Észak-, valamint Dél- és Közép-Amerikában egyértelműen romlottak az ott működő német érdekeltségű vállalatok az adott célország konjunkturális feltételei alakulásával kapcsolatos várakozásai. Mivel azonban a felmérésben részt vevő vállalatok számottevő része saját pozícióit kellően szilárdnak és ellenállónak tartja, a tavaszi felmérésnél jóval többen tervezik a foglalkoztatottak létszáma, továbbá beruházási célú kiadásai növelését.  

A koronavírus-járvány nyomán, többek között az utazási korlátozások okozta, valamint a szállítási láncokban és a logisztikában jelentkező problémák nagyban megnehezítik az üzleti tevékenységét és – tágabb értelemben – egy szilárd alapokon álló, befektetés-orientált fellendülés kiteljesedését. Azaz a korábbi felméréshez képest számottevő mértékben emelkedett az áru- és szolgáltatáshiányt, valamint saját termelésük

visszaesésétől tartó vállalatok aránya. Emellett a koronavírus-járvány közvetlen hatásaitól függetlenül jelentős üzleti kockázatot jelent a külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok számára a nyersanyagárak alakulása, továbbá a szakképzett munkaerő hiánya – nem csak Németországban, hanem azon kívül is.

Differenciált várakozások

Számarányokban kifejezve: a nemzetközi konjunktúra javulására 2021 őszén – szemben a tavaszi 47 százalékkal – a válaszadók csupán 41, míg romlására – a korábbi 21 százalékkal szemben – csak 17 százaléka számít; a konjunkturális feltételek változatlan szinten történő alakulására számító vállalatok aránya így 32-ről 42 százalékra emelkedett.

A német külkereskedelem fontosabb célrégiói közül az Európában működő német érdekeltségű vállalatok a korábbinál nagyobb számban várják a konjunktúra javulását – legyen szó akár az euró-övezet, akár az euró-övezeten kívülálló, akár a dél- és kelet-európai országok gazdaságáról. (… megjegyezve, hogy ez nem zárja ki azt, hogy az „öreg kontinens” egyik-másik országában ne jelennének meg a konjunkturális hűlés jegyei.) Ezen belül a teljes német export közel két ötödét felvevő euró-övezetben a helyzet javulására számító vállalatok aránya – 43 százalék – nem változott, a romlásra számítóké viszont 22-ről 15 százalékra csökkent.

Mint a bevezetőben már utaltunk rá, ezzel ellentétes irányú változás tapasztalható Kínában, ahol a német érdekeltségű vállalatok körében a derűlátók aránya 69-ről 37 százalékra esett vissza, a borúlátóké viszont 5-ről 21 százalékra emelkedett; az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót magában foglaló Észak-Amerikában, ahol a konjunktúra javulását várók aránya a tavaszi 64-ről 46, valamint Dél- és Közép-Amerikában, ahol a pozitív irányú fejlődésre számítók aránya 31-ről 23 százalékra mérséklődött.

A koronavírus-járvány hatásai

A külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok számára a legtöbb gondot – különösen Kínában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben – továbbra is a koronavírus-járvány kitörése és elterjedése nyomán bevezetett utazási korlátozások jelentik; bár az ezt szóvá tevő vállalatok aránya a múlt év őszi 75-ről 65 százalékra mérséklődött. A személyes kapcsolatok hiánya elsősorban konkrét üzleti szerződések, továbbá a gépekkel kapcsolatos szerelői és karbantartói tevékenység elmaradásában ölt testet.

Ugyancsak mérséklődött, 51-ről 40 százalékra, a vásári és rendezvényi lemondások, míg 49-ről 33 százalékra a beruházási terveiket időlegesen vagy teljesen törlő vállalatok; ugyanakkor ezzel ellentétes irányban változott, a múlt év őszi 31-ről 54, ezen belül az észak-amerikai térségben 66 százalékra emelkedett a szállítási láncokban és logisztikában jelentkező problémákat felvető vállalatok aránya.

Kockázatok a járványon túl

Tévedés lenne azt hinni, hogy a koronavírus-járvány hatásain túlmenően ne lennének további olyan tényezők, amelyek kockázatokat jelentenek a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok számára.

A felmérés során – bár a vizsgálódás történetében tapasztalt legalacsonyabb szintre csökkent – minden öt válaszadóból még mindig kettő nyilatkozott úgy, hogy gondot okoznak számára az adott telephelyre jellemző gazdaságpolitikai keretfeltételek. Ez különösen igaz Dél- és Közép-Amerikára (63 százalék) és Törökországra (62 százalék).

A finanszírozással kapcsolatos kockázatokra a válaszadók nagyjából egy ötöde panaszkodott, e tekintetben Afrika és a Közel- és Közép-Kelet (34 százalék) jelenti a legtöbb kockázatot. A hiányzó jogbiztonságot felvető vállalatok aránya a korábbi 23-ról 18 százalékra mérséklődött, de a dél- és közép-amerikai térségben e kockázatra utaló vállalatok aránya – 36 százalék – eléri a teljes átlag kétszeresét.

A deviza-átváltási kockázatokat a válaszadók 23, míg a kereskedelmi korlátokat, valamint a hazai vállalatok előnyben részesítését 22 százaléka jelezte. Előbbinél Törökország (73 százalék), utóbbinál Irán (60 százalék) és az Európai Unióból a közelmúltban távozott Egyesült Királyság (43 százalék) számít különösen „nehéz esetnek”.  

Minden egyébnél nagyobb üzleti kockázatot jelent a nyersanyagárak emelkedése – erre a válaszadó cégek 44, ezen belül az iparban és az építőiparban tevékenykedők több mint kétharmada tett bíráló megjegyzést. Ezzel a kihívással az átlagot meghaladó mértékben jelentkeztek a Kínában (55 százalék) és az ázsiai és csendes-óceáni térségben tevékenykedő vállalatok (49 százalék).

Emelkedtek a nyersanyag- és energiaárak

Az elmúlt hónapokban számos nyersanyag és elő-gyártmány esetében különösen jelentősen emelkedtek az árak. A világgazdaság teljesítményének múlt évi csökkenése után az idén a termelés, s ennek folytán az alapanyagok iránti kereslet jelentős növekedésnek indult, melynek következtében világszerte szűk keresztmetszetek alakultak ki a szállításoknál, s az árak is emelkedtek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azon cégek jelentős részét, 76 százalékát, melyek legnagyobb üzleti kockázatként a nyersanyagárak magas szintjét jelölték meg, az ellátási láncokban és a szállítmányozásban jelentkező problémák különösen érzékenyen érintik.

A nyersanyagok és elő-gyártmányok áremelkedése mellett az energiaárak magas szintjét a cégek 23 százaléka említi üzleti kockázatként.  Figyelemre méltó, hogy a teljes felmérésnél, azaz a világátlagnál sűrűbben, az euró-övezet országaiban működő vállalatok 31, az euró-övezeten kívüli EU-tagországokban 28 százaléka nevezte meg az energiaárak jelentős emelkedését kockázati tényezőként, beleértve a széndioxid-kibocsátás után fizetendő járulékokat is.

A 2020 tavaszi mélypont után a múlt év őszén a felmérésben részt vevő vállalatok 29, az idei őszi felmérés során pedig minden korábbinál több, 37 százaléka jelölte meg üzleti tevékenysége kockázataként a szakképzett munkaerő hiányát. A munkabérek emelkedése a felmérésben részt vevő vállalatok csaknem negyedét, egész pontosan 24 százalékát zavarta. Azon válaszadók körében, amelyek létszámbővítést terveznének, a szakember-hiányt felvetők aránya eléri a 48, ezen belül az Egyesült Államokban a 60, az Egyesült Királyságban működő cégek körében pedig az 55 százalékot.