Becsült olvasási idő: 2 perc
Egyszer élünk!

Az öngondoskodás jelentősége mára a legtöbbünkben már tudatosult, sokan mégsem tesznek lépéseket ebben az irányban, az államtól várják a segítséget. A pénzintézetekbe vetett bizalom kezd visszaállni, de a megtakarítás-választási szempontok gyökeresen megváltoztak a ''boldog békeidőkhöz'', vagyis a válság előtti időszakhoz képest - állapítja meg a BellResearch júniusban végzett kutatása.

A válság hatása még messze nem múlt el, de a nagy megpróbáltatások végre felnyitották az emberek szemét és tudatosabbá tették a lakosságot - mutat rá a BellResearch kutató- és tanácsadócég felmérése, amely a 25-59 éves lakosság körében vizsgálta az öngondoskodás iránti attitűdöt. Komoly probléma, hogy tízből négy fő egyáltalán nem vagy csak ritkán gondol a későbbi anyagi nehézségekre: a váratlan gondokra, mint a munkanélküliség vagy a betegség, illetve a várható nyugdíjas évekre - hívja fel a figyelmet Harsányi Gábor igazgatóhelyettes.

A kutatás megállapítja, hogy erőteljesebben foglalkoztatja a kérdés azokat a társadalmi csoportokat, amelyek érintettsége e kérdésben nagyobb; közéjük tartoznak a nyugdíjas korhoz közeledő emberek, a nagycsaládosok, illetve akik romló anyagi kilátásokra számítanak. Azonban éppen ők azok, akik kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy megtakarításokat képezzenek. A megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez a feladat - vagyis az időskorra és a váratlan helyzetekre való felkészülés - a saját kezünkben van, tehát önmagunk vagyunk felelősek a jövőnkért.

Meglepő azonban, hogy míg közel ugyanennyien - a válaszadók kétharmada - várja az államtól (is) a gondoskodást, a saját családjában csak minden negyedik ember látja a későbbi támogatóját, segítségét. Az államban azok bíznak és reménykednek a legjobban, akik most is nehezebb körülmények között élnek, míg az öngondoskodás iránt a klasszikus értelemben vett középosztály az elkötelezett - mutat rá a BellResearch kutatása. Azok, akik nem képeznek megtakarításokat, döntően az anyagi helyzetükkel indokolják ezt (64 százalék), és minden negyedik válaszadó nyilatkozta, hogy még eszébe sem jutott a kérdés.

Mindenképpen pozitívumként állítható, hogy a pénzintézetekkel szembeni bizalom hiánya csak minden tizedik érintett esetében tapasztalható, ami azt igazolja, hogy a válságot követő nagyfokú bizalomvesztés - amit a BellResearch 2010. év eleji kutatásaiban tárt fel - valamelyest csillapodott már. Megtakarítási forma választásánál - stabil gazdasági helyzetben - mindig is a hozam/kockázat kettőse jelenti a legfontosabb döntési szempontot. A válság hatásai azonban viszonylag rövid idő alatt gyökeresen átrendezték a preferenciákat.

A megtakarítás hozama és kockázata jelenleg a fontosság szerinti lista végén szerepel, a megkérdezettek a várható nyereségnél lényegesebbnek ítélik az értékállóságot. A kutatás arra is rávilágít, az emberek számára mennyire fontossá vált a transzparencia. Az eredmények azt támasztják alá, hogy ügyfelek egyszerű, könnyen érthető pénzügyi termékeket, átlátható konstrukciókat várnak a bankoktól és biztosítóktól.