Digitális technológia és fenntarthatóság a csomagolóiparban
A digitalizálással és a fenntartható csomagolással egyszerre lehetne csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, így több élelmiszer kerülne a polcokra, és kevesebb a szeméttelepre.

Az élelmiszer-pazarlás globális környezeti probléma, különösen az iparosodott országokban, amelyek nagymértékben függnek az előre csomagolt élelmiszerektől. Az aktív és intelligens csomagolás használatának növelése minimalizálhatja a csomagolt élelmiszerek környezeti lábnyomát. Ezeknek a csomagolási rendszereknek a célja az élelmiszer-pazarlás kezelése az élelmiszerek minőségének megőrzésével, miközben olyan élelmiszer-biztonsági kérdésekkel is foglalkoznak, mint az élelmiszerekkel terjedő betegségek és a kémiai szennyeződések megelőzése.

Az aktív és intelligens csomagolás (összességében az okoscsomagolás) a jövőnk ígéretes része, kulcsfontosságú a fenntartható élelmiszer-fogyasztás kritikus kihívásainak kezelésében. Fontos szerepet játszanak az élelmiszer-ellátási lánc digitalizálásában azáltal, hogy elősegítik a nyomonkövethetőséget, és további előnyeik közé tartoznak az élelmiszer-pazarlás minimalizálása és az élelmiszer-biztonság garantálása. Emellett az élelmiszerlánc digitalizálása biztosítja az élelmiszerek biztonságát a termeléstől a fogyasztásig, minimalizálva a hamisított élelmiszerek kereskedelmét.

Az intelligens csomagolási megoldások megváltoztathatják a csomagolóipar megítélését, amelyet túl gyakran tekintenek az élelmiszer-ellátási láncban további gazdasági és környezeti tehernek, nem pedig olyan folyamatnak, amely potenciális hozzáadott értéket hoz az élelmiszer-ellátási láncba.

A csomagolás megőrzi és megvédi a terméket a mechanikai hatásoktól, a megromlástól és a szennyeződéstől az előállítási helytől a fogyasztóig vagy a további feldolgozásig vezető útján. A legjobb megoldás kiválasztása a termék tulajdonságaitól, a felhasználás módjától és az előállítás technológiájától függ. Az élelmiszeripar számára számtalan megoldás áll rendelkezésre a legkisebb, stick pack csomagolástól kezdve a zsákos csomagoláson át a zsugorfóliás raklapcsomagolókig.

Az elsődleges csomagológépek a termékkel közvetlenül érintkező csomagolásért felelősek. Megoldást nyújthatnak folyadékok és szilárd anyagok csomagolására is. Tipikus folyadékcsomagoló berendezések a palacktöltő, tégelytöltő és bag-in-box töltőberendezések. Ezek készülhetnek dézsmabiztos zárással is. A szilárd és ömlesztett anyagok elsődleges csomagolására számos berendezéstípus használható, pl. stick-pack töltő, vertikális és horizontális tömlőtasakos csomagológép (VFFS és HFFS), az előre formázott doypacktöltő vagy a nyitott szájú vagy szelepes zsáktöltő. A szilárd anyagok csomagolásának egy speciális formája a kapszulatöltés, amely kapszulák tégelyekbe vagy blisztercsomagolásba kerülnek. A másodlagos csomagolás eszközei a különböző gyűjtőző-, kartonozó-, palettázóberendezések.

Mindent be lehet csomagolni

A konkrét csomagolási igények mindig nagyban függenek a piactól, az éppen aktuális tendenciáktól, a divattól és a fennálló szabályozástól. Az egyes szektorokat tekintve az élelmiszeripar számára a Holimex Kft. különféle speciális csomagolóberendezéseket kínál az elsődleges és másodlagos csomagoláshoz egyaránt.

„A trendeket napjainkban a termékbiztonsági és az innovatív csomagolási igények határozzák meg, amelyek a termék minőségét és eltarthatóságát növelik. Erre kiváló példa, hogy egyre nagyobb az igény a vákuumfóliázott tálcás csomagolású készételekre, amelyeket már nemcsak éttermek, vendéglők házhoz szállítási kínálatában láthatunk, hanem már az egyes élelmiszerláncok polcain is” – mondta Onder Péter, a Holimex Kft. ügyvezetője. „Egy másik trend, bár Magyarországon még nem láttam rá példát, de Nyugat-Európában és tőlünk keletre is elterjedőben van a gyógyszeriparból is ismert szerializáció alkalmazása az élelmiszerek csomagolásánál. Ennek lényege, hogy a segítségével végigkövethető a termék útja a termelési láncon keresztül az alapanyagtól a felhasználóig. Így egy esetleges szennyeződés észlelésekor vagy betegség kitörésekor könnyen azonosítható a forrás. Erre már láttunk példát az egyik orosz piacra termelő, főként tejtermékeket gyártó belorusz partnerünknél, mivel ahhoz, hogy a termékét exportálhassa, elengedhetetlen ez a funkció. A szerializációs megoldást a csomagoláson keresztül építik a termékbe. Technológiai szempontból ez vonalkóddal vagy QR-kóddal történik. Ehhez egy olyan programozható feliratozó megoldás szükséges magában a gépben, ami a központi adatgyűjtő rendszerből kapja a szükséges információkat, és azt képes azonosító formájában legenerálni. Ehhez a megoldáshoz elengedhetetlen egy központi adatgyűjtő rendszer alkalmazása – tette hozzá a szakember, aki szerint egyre inkább terjednek az olyan innovatív megoldások, mint az adatok gyűjtése és elemzése. – Példaként szeretném felhozni az egyik partnerünket, aki központi adatgyűjtést valósított meg, amely kiváló eszköz a minőségbiztosítás terén. A rendszer számos folyamatparaméter monitorozását végzi, például a termékek tömegét, a csomagolás sértetlenségét vagy idegen anyagok jelenlétét a termékben. Így képesek kiszúrni a hibás, nem megfelelően csomagolt vagy idegen anyagot tartalmazó termékeket, és ennek alapján beállítani a termelőberendezéseket.” A felokosított, optikai eszközökkel, nagy sebességű kamerákkal dolgozó csomagolás-ellenőrző berendezések így mint a minőségbiztosítás eszközei nyernek egyre nagyobb teret az élelmiszeripari gyártóknál.

A Holimex Kft. ügyvezetője nemcsak a gyártókapacitás, hanem a termékpaletta terén is lát innovációkat. „A Nyugat-Európában terjedő élelmiszertípusok már nálunk is megjelentek a gyártói oldalon, például húshelyettesítők vagy speciális, minőségi takarmányok, édesipari termékek, amelyek igénylik az innovatív, automatizált csomagolási megoldások alkalmazását.” A piac ennek megfelelően igyekszik a csomagolásban is fejlődni: „Sokféle egyedi igényt kapunk, leginkább az egyedi forma, a külalak, ami nagyon fontos – főleg marketingszempontból. De külön példaként említhetem az egyik leszállított szaloncukor-csomagoló gépet is, amely igencsak magyar sajátosság. Bár van hasonló termék más piacokon, de mégis adaptálnunk kellett egy adott berendezést arra, hogy a hazai piac igényeinek megfelelően tudja a csomagolást elvégezni” – tette hozzá Onder Péter.

Onder Péter, a Holimex Kft. ügyvezetője

Le kell váltani a műanyagokat

Tavaly indult el az új Horizont 2020 projekt, a CO-FRESH, a fenntartható és versenyképes gyümölcs- és zöldségtermelési értékláncok közös kialakítását célzó kezdeményezés, amelynek célja, hogy technikákat, eszközöket és betekintést nyújtson abba, hogyan lehet az agrár-élelmiszer értékláncokat környezetileg fenntarthatóbbá, társadalmilag és gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá, illetve versenyképesebbé tenni.

A projekt magyar partnere a Pilze-Nagy Kft., az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKI) és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (Kislépték Egyesület). A magyar résztvevők elsősorban a biogomba, azon belül az organikus laskagomba értékláncfejlesztésén dolgoznak, ahol egy szakemberekből álló munkacsoport segítségével veszik sorra az értéklánc főbb szakaszait.

A zöldségek 70 százaléka, valamint a gyümölcsök 60 százaléka előre csomagoltan kerül értékesítésre, miközben a csomagolási költség a termelési költség 25-30 százalékát teszi ki. Az EU 2019 májusában elfogadta azt az irányelvet, amely 2021. július 1-jétől bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozik, mint az egyszer használatos evőeszközök, tányérok, szívószálak, fülpiszkálók, léggömbök pálcikái, és oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak – hangsúlyozta Somosné dr. Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője.

„A műanyagokat le kell váltani, mert több ország még ennél is tovább ment, mint például Franciaország és Spanyolország, amelyek 2022-től, illetve 2023-tól betiltják a friss zöldségnövényeknél ezt a típusú csomagolást. Nemcsak a külföldi, de a magyar cégek számára sem kis kihívás, hogy mibe csomagolják a termékeiket, mert csomagolni kell, de egyelőre kevés alternatívát ismerünk, és ezek közül sem alkalmas minden mindegyik termék esetén. A CO-FRESH-pályázat keretében lehetőségünk van arra, hogy kipróbáljunk különböző innovációkat” – részletezte Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke.

Mint mondta, számos szempontot kell figyelembe venni, hús esetén például az elszíneződést, a zöldségeknél a megfelelő szellőztetést, amely révén megtartja frissességét az adott termék, továbbá az sem elhanyagolandó tényező, hogy mit tud a szektor befogadni, mi a fogyasztói követelmény. „Szerencsére, egyre többen vannak, akik preferálják a csomagolásmentességet, a rövid ellátási láncokat, a biotermékeket és a tudatos csomagolásokat. Ráadásul, Magyarországon is fel kell készülni a polietilénalapú csomagolóanyag leváltására, így adott a piaci igény és szakpolitikai kötelezvény, amit teljesíteni kell” – tette hozzá Kujáni Katalin. Jelenleg az újrahasznosítható műanyag (RPET), a papíralapú és a háncsalapú innovációk várják a tesztelést. „Jövő év második felében várható eredmény, a vizsgálatok során a 10 országot, 7 különböző értékláncot felölelő projektben kifejezetten együtt gondolkodnak a résztvevők, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a zöldség-gyümölcs értékláncok verseny- és innovációs képességét segítik elő” – fűzte hozzá az elnök.

Nagyobb kapacitás, nagyobb biztonság

Hazánkban még gyerekcipőben jár az élelmiszeripari automatizálás, jellemzően a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, míg egy kisebb vállalat nem tud beruházni ilyen fejlesztésekbe, ebben a szektorban ugyanis teljesen más arányokat tapasztalhatunk, mint az autóiparban. De az már látszik, hogy igény van rá, és ez folyamatosan növekszik, így az olyan gyártók, mint a Doroti Pack Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. sem maradhat ki a piaci versenyből – mondta kérdésünkre Bakó-Pallang Alpár, a hazai gyártó vállalat minőségbiztosítási vezetője.

A robotika ugyanis teljesen új lehetőségeket nyit meg az élelmiszeriparban a hatékonyságnövelés és a munkakörnyezet javítása terén. „Az emberekkel együttműködő robotok nagy előnye, hogy rugalmasan változtathatók, azaz viszonylag kis ráfordítással és átalakítással könnyen lehet más-más feladatra befogni a kobotokat. Főként kisegítő tevékenységet végeznek, így az emberi munkaerő értékesebb tevékenységekre fogható be. Hátrányuk, hogy lassabbak, mint az általunk gyártott robotok. Ezek zárt térrészen, megfelelően kialakított környezetben, nagy sebességgel kezelik a termékeket. A hatékonyság szempontjából nézve ugyanannyi idő alatt több termék kerül le a gyártósorról, továbbá minimalizálja az élelmiszerrel történő kontaktot, így jóval biztonságosabb. A mi projektünk is ezt helyezi előtérbe, növeli a kapacitást a nagy sebességű csomagolással, míg az emberi tényező kiemelésével a biztonságot fokozza” – tette hozzá a szakértő.

A Doroti Pack jelenleg egy új csomagolósor-automatizálási rendszer kifejlesztésén is dolgozik, amellyel több célt szeretne elérni a csirkeszárny-feldolgozók számára. A magyar csomagológép-specialista az energiafogyasztás 30 százalékos csökkentése és a csomagolási költségek 20 százalékos csökkentése mellett jelentősen javítani kívánja a kezelők munkakörülményeit is. Az innovatív megoldás a számítógépes gépi látást megvalósító szoftverekre és a mesterséges intelligenciára támaszkodva határozza meg a csirkeszárnyak helyzetét és tájolását a gyártósoron. Ezeket az adatokat ezután egy robotmegfogó kar koordinálásához használják fel, amely a szárnyakat tálcákba helyezi. Az általános termelési kapacitást fokozó hatáson kívül a digitális megoldásokkal minimalizálhatók a termelési folyamatok során fellépő élelmiszer-biztonsági kockázatok, így az intelligens megoldás lehetővé teszi a gyors, higiénikus és kiváló minőségű csomagolást a kezelőszemélyzet minimális egészségügyi kockázata mellett. A rendszert természetesen úgy fejlesztik, hogy további csomagolási igényekre is könnyen átalakítható legyen.

Innovatív megoldás a csomagológép-specialistától

Cikkünk eredetileg a Gyártástrend decemberi lapszámában jelent meg.