Kétségtelen, az energiafogyasztás múlt évi alakulására, azaz csökkenésére a legnagyobb hatást a gazdasági teljesítmény 0,3 százalékos visszaesése gyakorolta, de nem elhanyagolható a magas árszint által kiváltott takarékosság fogyasztást mérséklő hatása sem. Különösen az energiaigényes ipari ágazatokban csökkent a termelés, ami érezhetően kihatott az energiafogyasztás alakulására. 

Mindeközben az előző évhez képest melegebb időjárás csak gyönge hatással volt a fogyasztás csökkenésére. Az AG Energiebilanzen számítása szerint az időjárási hatásokat figyelmen kívül hagyva az energiafogyasztás mintegy 7,4 százalékkal csökkent volna. Az egyetlen fogyasztást növelő tényező a demográfiai feltételek változásából, azaz a Németországban élők számának 83,8 millióról 84,5 millió főre történő emelkedéséből táplálkozott. 

A felhasználás csak a megújuló energiákból emelkedett

Az ásványolaj-fogyasztás 2023-ban 5,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül míg a benzin fogyasztása 2,3 százalékkal nőtt, addig a gázolajé jó 4 százalékkal csökkent. A repülőgépüzemanyag-fogyasztás 3,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a könnyű fűtőolaj értékesítése enyhén, 2,3 százalékkal, míg a nyers benzinnek a vegyipar részére történő értékesítése 16,7 százalékkal csökkent.
A földgázfogyasztás az elmúlt évben 4,3 százalékkal esett vissza. A kereslet csökkenése az ipart, valamint a magánháztartásokat és a kereskedelmi és szolgáltatási ágazatot egyaránt érintette. Az előző évhez képest valamivel több földgázt (+ 1 százalék) használtak fel villamosenergia-termelésre. A földgázból történő távhőtermelés mindeközben 2 százalékkal csökkent. Az időjárás csak kismértékben befolyásolta a fogyasztás alakulását, annak csökkenése jórészt a fogyasztók megtakarításainak köszönhető.
A kőszénfogyasztás 16,9 százalékkal csökkent. Az erőművek jó 30 százalékkal csökkentették tüzelőanyag-fogyasztásukat. Ezzel szemben a vas- és acélipar szén- és kokszfelhasználása csak viszonylag kis mértékben, 2,1 százalékkal mérséklődött.

Megszűnő atomenergia, növekvő villamosenergia-import

Az atomenergiából származó villamosenergia-termelés 2023-ban közel 80 százalékkal csökkent. Az erőteljes csökkenés az utolsó három atomerőmű leállításának és 2023. április 15-i végleges leszerelésének köszönhető. Ettől az időponttól kezdve az atomenergia már egyáltalán nem járul hozzá a németországi energiaellátáshoz. 2023-ban 9,2 milliárd kilowattórával (milliárd kWh) több villamos energiát importáltak külföldről, mint amennyit exportáltak. Ezzel Németország 2002 óta először ismét nettó villamosenergia-importőrré vált. Az export 2023-ban 24 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg az import 38 százalékkal nőtt. 
A megújuló energiák termelése 2023-ban összesen 2,3 százalékkal nőtt. A megújuló energiákból származó villamosenergia-termelés mintegy 5 százalékkal bővült, aminek a fő oka a szárazföldi szélerőművek termelésének 15 százalékos növekedésében keresendő. A napenergia-termelés a napelemes rendszerek számának erőteljes növekedése ellenére csak kismértékben, 1 százalékkal, ezzel szemben a vízenergiából származó villamosenergia-termelés 11 százalékkal nőtt. A biomassza, amely a megújuló energiaforrások teljes primerenergia-felhasználásának több mint felét adja, 4 százalékkal maradt el az előző évitől.

A szén veszít, az atomenergia teljesen elvész az energiaszerkezetben

Mint a 3-as számú, az energiafelhasználás szerkezeti eltolódását mutató ábrából is látható, a német energiaellátást a források széles skálája jellemzi. Az energia- és klímapolitikai döntések és követelmények következtében azonban az egyes energiaforrások részesedése folyamatosan változik. Az atomenergia részesedése 2023-ban a három megmaradt erőmű kivonása után marginális jelentőségű maradt, 2024-re pedig teljesen megszűnt. A kőszén részaránya alig egy százalékponttal, a lignité pedig 1,5 százalékponttal csökkent az energiamixben. Ezzel szemben az ásványolaj és a földgáz részesedése kismértékben, egyenként 0,9 százalékponttal nőtt. A megújuló energiaforrások részesedése a legnagyobb mértékben, közel 2 százalékponttal emelkedett. 
Az AG Energiebilanzen becslései szerint az energiával kapcsolatos CO₂-kibocsátás 2023-ban jó 10 százalékkal csökkent, ami – különösen a fosszilis tüzelőanyagok esetében – az általános fogyasztás alakulásának köszönhető, 66 millió tonna nagyságrendű csökkenésnek felel meg.

Aktualizálták a nemzeti energia- és éghajlat-változtatási tervet

Augusztus végén a szövetségi kabinet elfogadta Németország aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét (NECP). A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) az NECP korszerűsítéséről szóló közleményében emlékeztetett arra, hogy már 2020-ban valamennyi uniós tagállam elfogadta a maga nemzeti éghajlat-változtatási tervét, meghatározva az uniós célkitűzésekhez való hozzájárulását, s egyben átfogóan részletezve a végrehajtás helyzetét. Ez magában foglalja a dekarbonizáció, az energiahatékonyság, az energiaellátás biztonsága, a belső energiapiac, valamint a kutatás, az innováció és a versenyképesség bemutatását. 
2030-ra a bruttó villamosenergia-fogyasztás 80 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Szintén 2030-ig 215 gigawatt (GW) fotovoltaikus és mintegy 115 GW szárazföldi szélenergiát kell előállítani, továbbá legalább 30 GW tengeri szélenergiát kell biztosítani. 
Az energiahatékonysági törvénnyel először 2023-ban hoztak létre ágazatközi keretet az energiahatékonyság növelésére. A szövetségi klímavédelmi törvény 2024-es új változatával és a 2023-as új átfogó klímavédelmi programmal a szövetségi kormány megerősítette a maga ambiciózus célkitűzéseit.

Ambiciózus projekt a klímasemleges jövő megteremtése

Már csak mintegy két évtized van hátra 2045-ig, amikor Németország klímasemlegességet akar elérni, azaz nem akar több üvegházhatású gázt kibocsátani. Ezt a klímavédelmi törvényben is rögzített ambiciózus célt számos olyan intézkedéssel kívánják elérni, amelyek az „energiaátállás” kulcsszó alatt foglalhatók össze: vagyis a fosszilis tüzelőanyagoktól (mint a szén, a kőolaj és a földgáz) a megújuló energiák (elsősorban a napenergia és a szélenergia, továbbá a vízenergia és a geotermikus energia) felé történő elmozdulással. Az energiafelhasználásban a lehető legnagyobb mértékben kell megtakarítást elérni, s ahol csak lehet, javítani kell a felhasználás hatékonyságát. 
„Németország fokozatosan átállítja energiaellátását a fosszilis és nukleáris energiaforrásokról a megújuló energiaforrásokra” – olvasható a témával foglalkozó hivatalos monitoringjelentésben. „A megfizethetőség, az ellátás biztonsága és a környezet kímélése által alkotott energiapolitikai háromszög továbbra is a német energiapolitika központi vezérelve marad.” 
Az energetikai átállás számos ágazatot érint: természetesen magát az energiaipart, de mindenekelőtt az exportorientált ipart, a közlekedést, az épületeket és a mezőgazdaságot. Ezért hallunk és olvasunk mostanában gyakran a „közlekedési átállásról”, például az elektromos autók révén, valamint az épületek „fűtési átállásáról”, mint az energiaátállás részéről. S akik az „iparosodás veszélyeit” említik, azokra a lehetséges következményekre utalnak, melyeket az energiaátállás költségei vonnak maguk után, különösen az olyan energiaigényes iparágak számára, mint az acél- és vegyipar.
A klímavédelmi törvényt egyébként a szövetségi alkotmánybíróság nyomására szigorították: a nettó nulla kibocsátáshoz vezető nehéz és rendkívül költséges út átmeneti lépéseként Németországnak 2030-ig már 65 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A német villamosenergia-fogyasztáson belül a zöldáram részarányát a 2022. évi 46 százalékról addigra már 80 százalékra kell növelni. 

A változás költségesnek ígérkezik

Az energetikai átállás rengeteg pénzbe fog kerülni. Hatalmas állami és energiaszolgáltatói beruházásokra van szükség. A szövetségi kormány például csak a Klímaváltozási és Átalakítási Alapon keresztül 2023 és 2026 között közel 180 milliárd eurót biztosít! De a vállalatok és a magánszemélyek is fognak (kénytelenek) befektetni – legyen szó akár a cégek tetején elhelyezett napelemekről, akár „csak” a magán fűtési rendszerek átalakításáról.
„A szövetségi kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az energetikai átmenet az energiahatékonyság, a modernizáció, az innováció és a digitalizáció motorjává váljon a villamosenergia- és hőellátásban” – hangsúlyozza a Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium. „Ez azonban nem veszélyeztetheti Németország mint ipari helyszín nemzetközi versenyképességét.” Ez az amúgy is nagyon nehéz vállalkozás azóta csak nehezebbé vált, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, s az ennek nyomán bekövetkezett kormányzati intézkedések hatására Németországban jelentősen emelkedtek az energiaköltségek.

Kamarai javaslat a klímasemlegességért

A zöldhidrogén és a villamos energia tárolása egyre fontosabbá válik a vállalati klímasemlegesség szempontjából. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) ezért a megújuló energiák elterjedésének felgyorsítása érdekében a közelmúltban kibővítette és szeptember közepén hozta nyilvánosságra a „villamosenergia-partnerség” koncepcióját.
Ennek lényege, hogy egyszeri beruházási támogatást és kedvezményes hálózati díjakat vezessenek be a megújuló energiák, elektrolízisek és tárolórendszerek közvetlen beszerzéséhez. „A piac nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy hatékonyan és eredményesen javítsa a megújuló energiák ellátását” – fogalmazott a koncepció bemutatásakor Achim Dercks, a DIHK főtitkárhelyettese. „Ha mégis szükség van állami támogatásokra, a vállalatoknak nyújtott beruházási támogatások jobbak, mint az üzemeltetési költségtámogatások. Ez vonatkozik a megújuló energiák további bővítésére, valamint a hidrogén- és villamosenergia-tároló rendszerek piaci felfutására is.”

Az új „StromPartnerschaft+” további ösztönzőket biztosít a zöldhidrogén előállításához és az akkumulátoros energiatároló rendszerek beszerzéséhez. A DIHK így kívánja felgyorsítani az energiaátállást. „A zöldhidrogén és az akkumulátortárolás fontos építőköve az üzemi klímasemlegesség elérésének. Annak ellenére, hogy ezek a technológiák nyilvánvaló előnyökkel járnak az energiaátmenet szempontjából, a beruházások eddig ritkán térültek meg. És itt jön be a mi tőkeáttételünk” – mondta a kamara vezető tisztségviselője. 

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock

A cikk eredetileg a GyártásTrend októberi számában olvasható.