Az akkumulátorokat érintő egyik legérdekesebb kutatási terület, hogy ezeket az eszközöket energiatárolás mellett miként lehetne egyidejűleg strukturális alkotóelemekként is felhasználni. Elektromos járművek esetében már több lenyűgöző példán találkozhattunk ezzel a megközelítéssel, ám svédországi tudósok elhatározták, hogy immár az építőiparban is kísérletet tesznek a koncepció meghonosítására.

A technológiát a Chalmers Műszaki Egyetem szakemberei fejlesztették ki. A tervezés folyamán a tudósok célja a hagyományos betonhoz minél inkább hasonló, ám annál fenntarthatóbb építőanyagok összeállítása volt.

A beton a világ egyik leggyakrabban használt anyaga, amelynek előállítása rádadásul egy fokozottan környezetszennyező procedúra. A gyártás karbonlábnyomának csökkentésére már korábban is rengeteg ötlet született, és az új, svéd elgondolás ezen potenciális megoldások sorát csak tovább gazdagítja.

A rendhagyó, energiatárolásra is szolgáló beton egyik legfontosabb összetevője a hagyományos változathoz hasonlóan szintén egy cement alapú keverék, ám jelen esetben a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése céljából a szakemberek rövid szénszálakat adnak a mixtúrához. Az elegy elektródaként mind ezen felül kettő, fémmel bevont szénszálhálót is tartalmaz. A vassal bevont szövevénynek az anód, a nikkellel befedett hálónak pedig a katód szerepe jut a rendszerben. Az akkumulátor feltöltése és lemerítése közben ez utóbbi kettő struktúra között ingáznak az elektronok.

A frissen kifejlesztett rendszer energiasűrűsége négyzetméterenként 7 wattóra, vagyis állítólag 10-szer nagyobb a korábbi beton alapú elemekénél. Bár arányaiban a kapacitása így is eltörpül a kereskedelmi forgalomban jelenleg is köröző megoldásoké mellett, akár gigantikus épületek általános alapanyaga is lehet, márpedig a nagy volumen az alacsony energia-befogadóképességet esetenként (valamelyest) kompenzálni tudja.