Noha a nyomtatható elektronika területe rengeteg potenciált rejt magában, az áramköröket a görbe felületekre még mindig meglehetősen nehéz felvinni.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetemen most kidolgoztak egy eljárást, amely ezt a folyamatot jelentősen leegyszerűsítheti.

Az új megoldás a meglévő felületekre nyomtatott áramkörök eddigi technikáinak két hiányosságát is orvosolja.

Először is, az ilyen áramkörökben használt vezetőképes tintákat általában polimer kötőanyaggal gazdagítják, hogy a tinta könnyebben hozzátapadjon a hordozóanyaghoz. Ezek a szerek mindazonáltal fölöttébb gyengítik a vezetőképességet, ezért az áramkör felvitele után további lépésre van szükség az eltávolításukhoz.

Másodszor az ilyen áramköröket közvetlenül jobbára csak sík felületekre lehet rányomtatni.

Az új megközelítéssel mindkét hiányosságot át lehet hidalni.

Az egész eljárás egy, az áramkörök mintázatát hordozó, dombornyomott sablon létrehozásával kezdődik. Megszületését követően a sablonra felvisznek egy vékony elasztomermembránt, amelyben kialakul a „vezetékrendszer” lenyomata. A hajlékony membránt ezt követően az újsütetű mederhálózattal lefelé felhelyezik az ívelt hordozófelületre, majd pedig egy bemeneti nyíláson keresztül, kötőanyag nélkül egy ezüst nanoszálakat és etanolt tartalmazó oldatot diktálnak a csatornába. Az oldat megszáradása után a membránt eltávolítják, és csak a helyi formai viszonyokhoz tökéletesen idomuló, friss áramkör marad hátra a görbe felszínen. 

Mint kiderült, többek között a szemben (mint szervben) lévő folyadéknyomás mérésére alkalmas kontaktlencséket is létre lehet hozni a technikával, illetve a robotokat vagy a protéziseket a tapintás képességével felruházó latexkesztyűk megalkotásához is alkalmazható a módszer. 

A tudósok szerint az eljárásuk nagyüzemi léptékben is remekül alkalmazható, és ezért tárt karokkal várják mind azon ipari szereplőket, akik szívesen felmérnék a megközelítésben rejlő lehetőségeket.

(Forrás: New Atlas)

A borítókép forrása: Adobe Stock