A kormány szerint 2023-ban a magyar cégek már több pénzt költhetnek az energiára, mint a dolgozók bérére. Az ipari fémmegmunkálásban például 700-800 Celsius-fokon dolgoznak acéllal vagy alumíniummal, amelynek energiaköltsége néhány hét alatt megsokszorozódott. Ehhez képest csak idén októberben jelentek meg korlátozott körben azok a pályázatok és programtervek, amelyek némi segítséget jelenthetnek a vállalkozásoknak a sokszorozódó energiaköltségeik csökkentésében. Noha Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a Portfóliónak, hogy akár adókedvezményeket és egyszerűsített adózási feltételeket is biztosíthatnak majd az érintetteknek, nem szigorú követelmények mellett, a részletekkel egyelőre adós maradt. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen állami támogatások indultak eddig és indulnak a jövőben, illetve hogy milyen sors várhat az energiaintenzív cégekre a következő negyedévben. A kormányzati programokkal kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Steiner Attilát, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkárát, de a minisztérium nem reagált a megkeresésünkre.
Rezsitámogatás kkv-knak
A kormány még szeptemberben hirdette meg, hogy elindul az energiaintenzív kkv-kat támogató program, és napirenden van egy gyármentő program és egy új munkahelyvédelmi akcióterv is. Október végéig ebből csak a kkv-kat megcélzó energiatámogatási pályázat jelent meg, amelyre elsősorban feldolgozóipari vállalkozások pályázhatnak, míg a másik kettőről egyelőre nincs hír (ezekről később). A TIM szerint ez egy minisztériumi előkészítő anyagon alapul, amelyben azonosították azt a 9-10 ezer vállalatot, amelyeket a feldolgozóiparban leginkább érinthet a mostani krízis, és létszám-kategóriánként és energiaintenzitás alapján is besorolták őket. A számok valóban sokkolók: az energiaköltségek aránya a jövőre várható árbevétel arányában elérheti az 56-61 százalékot a feldolgozóipari cégek esetében, miközben a munkabérköltségük mindössze 6-10 százalék.
Elsősorban nekik szól az idén október 20-án megnyílt, kkv-kat megcélzó energiatámogatási program, amely idén és jövőre összesen 200 milliárd forintnyi keretösszeget nyit meg a vállalkozások előtt. A támogatás igénylése két szakaszban történik, a kérelmeket 2022. december 26-ig lehet majd benyújtani. A pályázaton olyan cégek indulhatnak, melyeknek jelentős energiaköltség-növekedéssel kell megküzdeniük. Uniós definíció szerint energiaintenzívnek tekintenek minden olyan vállalatot, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában 2021-ben 3 százalék felett volt. A programmal a feldolgozóipari kkv-kat célozzák, azaz azokat a cégeket, amelyek a feldolgozóiparban működnek TEÁOR-kód alapján, vagy árbevételük több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik.
A támogatásnak két fontos eleme van: az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása. A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra – októberre, novemberre és decemberre – az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k áram- és gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam. Ha például valakinek 100 ezer forintról 600 ezerre megy fel a számlája, akkor nem a 600 ezer ötven százalékát fizetik ki, hanem az 500 ezer forintnak az 50 százalékát.
A pályázati nyerteseknek továbbá az állam átvállalja az idei negyedik negyedéves rezsiköltségük felét. Ennek feltétele, hogy 2024 végéig energiahatékonysági beruházást hajtanak végre. A kabinet a beruházáshoz további vissza nem térítendő hiteltámogatást nyújt az összköltség 15 százalékáig. A beruházási hitelek a Széchenyi Kártya Programban támogatott kamatozás mellett vehetők igénybe, azonban a bankok akár 20-30 százalékos önerőt is kérhetnek. A kormány a vállalkozásoktól cserébe azt kéri, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, vagyis az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest.
Kedvező hír, hogy a távhőszámlák után is jár az energiatámogatás: áram- és gázfogyasztásukon túl a távhőfelhasználásból származó költségnövekményük részleges kiváltására is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a feldolgozóipari kkv-k.
Gyármentés és munkahelyvédelem
A munkahelyvédelmi program és a gyármentési akcióterv ennél átfogóbb lesz, és egyelőre előkészületi fázisban tart, kidolgozásukra a következő hetekben kerül sor, közölte a kormány még szeptemberben. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb információ lapzártánkkor, hogy azóta sem lehet tudni róluk semmit, mondták lapunknak energiaintenzív kkv-kat vezető szakemberek. Például hogy milyen vállalati kört és milyen ágazatokat érintene. Kiterjedne-e a vállalkozások hiteleire, amelyek egyre növekvő kamata legalább akkora problémát jelent, mint az energiaköltségek elszállása. „Csak annyit tudunk, amennyi Steiner Attila Facebookján olvasható” – mondta lapunknak egy autóipari multiknak beszállító középvállalkozás tulajdonosa, aki szerint a hazai beszállítók tömegesen állhatnak le a következő negyedévben az elszálló energiaárak miatt, és ez magával ránthatja a teljes hazai autóipari ellátási láncot. Kiemelte: a kormány által kommunikáltnál még súlyosabb lehet a helyzet a vegyiparban, műtrágyagyártásban. Szerinte vannak olyan nagyvállalatok, amelyek nyár óta komoly létszámleépítési terveken dolgoznak.
Való igaz, a pétfürdői Nitrogénművek már be is zárt a magas földgázárak miatt, igaz, a dolgozóit egyelőre megtartja. Az energiaárak elszállása súlyosan érinti például a Mol-csoportot, a Borsodchemet, ők több tízezer dolgozót foglalkoztatnak. A 24.hu-nak nyilatkozó vállalatvezetők arra számítanak, hogy a kormány munkahelyvédelmi akciótervének támogatásai az autóipar, a gépgyártás és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói láncolatok területén landolhatnak majd. Legalábbis ez rajzolódik ki a munkaadókkal folytatott egyeztetések és a kormány korábbi támogatási gyakorlata alapján. Ahogy azt László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke mondta a lapnak: „Egyelőre nem világos, hogy az állami támogatás elsősorban a multinacionális vállalatokat vagy a beszállító kis- és közepes vállalkozásokat célozza-e, de mindkét opció megvalósulhat”.
A nagyvállalati fókuszú gyármentő programról még kevesebbet lehet tudni. Nagy Márton korábbi nyilatkozatai alapján itt az lehet a cél, hogy az 50-100 legnagyobb feldolgozóipari nagyvállalatot beruházási célú támogatással segítsék. Ezek a vállalkozások jellemzően nem küzdenek likviditási problémával, az állami intézkedések fókuszában a vállalatok jelentős költségű energiahatékonysági beruházásainak támogatása állhat. A program állami támogatási lábát képezhetik az európai Ideiglenes Válságkezelési Keret közleményének szakasza szerinti támogatási jogcímek. Vagyis a megújuló energia, a dekarbonizáció és az energiahatékonysági intézkedések érdekében véghez vitt beruházási támogatások.
Ingyenes energiatanácsadás
A beruházásokkal kapcsolatban a kormány a kisvállalatokra is gondolt, amennyiben nemrégiben a Magyar Mérnöki Kamara szervezetébe telepítette a kisvállalkozói energetikai tanácsadást. Eszerint a kamara a vállalkozásoknak ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét. A kormány továbbá intenzívebben támogatja a geotermikus energia hazai térnyerését is. A módosítások első körben az adminisztráció egyszerűsítését, a geotermikus energia hasznosítására vonatkozó eljárásrendet, a kutatást, az engedélyezési eljárásokat, a hatósági felügyeletet érintik. Egyelőre ezekhez nem rendeltek dedikált pénzösszeget, csak a jogszabályi környezet kialakítása történt meg, illetve a fejlesztések és beruházások ösztönzésének lehetőségeit vizsgálják.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin novemberi számában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
