Hol is tart ma az internet? Az internet évek óta a mindennapi életünk része. Gyermekeink talán soha nem is találkoztak kazettás magnóval, és CD-t is csak elvétve láttak; zenét laptopon, tableten, telefonon hallgatnak, már az MP3 lejátszók jelentősége is egyre kisebb. Lassan már ott tartunk, hogy letölteni sem érdemes zenéket, mert csak a tárhelyet foglalják, szinte minden bármikor elérhető a videomegosztókon, ha pedig mégis le akarnánk tölteni, egyre többen választják a saját felhőbe történő feltöltést.
Tévé helyett már célzottan filmeket nézünk laptopon, vagy kivetítjük monitorra, okostévére. Nyomtatott sajtót is egyre kevesebbet olvasunk, egyre többen preferálják az információ online megszerzését. Az úgynevezett Y és Z generáció szinte a közösségi oldalakon éli az életét, számukra a kapcsolattartás az interneten zajlik, a telefon és a személyes jelenlét egyre inkább a háttérbe szorul. Az internet megváltoztatta ugyan az élet számos területét, de még mindig vannak kivételek.
Gyártásautomatizálás Az 1980-as években számos automatizálási projektben használtak Gould Modicon 584 vezérlőket, amelyeket létradiagramban programoztak. Sok helyen még ma is működnek ezek a készülékek, és a létradiagramot is még sokan használják.
Áramhálózatok1950-ben az áramhálózatban (energy grid) kevés energiaszolgáltató szolgált ki rengeteg felhasználót, és a hálózatot nem használták információ továbbítására (még az energiafelhasználást illetően sem), pedig a technológia erre alkalmas lenne. 2014-ben ez gyakorlatilag még mindig így van, az ellenkezőjére jelenleg néhány pilotprojekt zajlik. Nem véletlen, hogy a smart gridet gyakran az ipari internet egyik legelső és legkiterjedtebb példájaként emlegetik.
Repülőgépmotorok A ‘60-as években a repülőgépeken már működött monitorozóelektronika, de az információt manuálisan le kellett tölteni a további elemzésekhez, előrejelzésekhez. 2014-ben még mindig nem volt automatikus adatgyűjtés és elemzés, illetve flottamenedzsment.
Gyógyászati eszközök integrációja Az ‘50-es években az első elektronikus egészségügyi felügyeleti eszközöket nehezen lehetett integrálni (például pulzoximéter). 2014-ben, a Massachusetts General Hospitalban jelenleg kísérleti stádiumban integrálnak egyszerű eszközöket, amelyek már régóta rendelkeznek szabványos interfésszel. A fentiekből látszik, hogy bár – technológiai szempontból – csak apró fejlesztések lennének szükségesek, az internet a mai napig még nem változtatott meg mindent, ebből adódóan rengeteg lehetőség kínálkozik előttünk.
A Cisco tanulmánya alapján 2010-ben már több okosobjektum volt, mint ahány ember élt a Földön, 2020-ra az internetbe integrált eszközök száma pedig várhatóan eléri az 50 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy egyre több adat keletkezik, amelyet fel kell dolgozni, így jutottunk el a Big Data fogalmához.
Az ipari internet rétegei
Az ipari internet eléréséhez először is minden folyamatról, eseményről gyűjtenünk kell a paramétereket. Ez lehet valamilyen automatizálható folyamat, amelyben analóg és digitális jeleket gyűjtünk és továbbítunk, de számos eszköz kommunikál még mindig valamilyen soros porton, ideális esetben szabványos, kevésbé szerencsésben pedig egyedi protokollon. A rendszer bemeneteként szolgálhat továbbá egy kamera képe, vagy akár hang, illetve emberi beavatkozás, az utóbbi esetben egyszerűen egy PC-n vagy érintőképernyőn bevitt adatok is az összes információ részét képezik.
Az ipari internet második rétege a kommunikációs réteg, itt zajlik az adatok továbbítása a központi felügyeleti rendszer felé. Ennél alkalmazástól függően valamilyen megbízható hálózati átvitelre van szükség, legyen az egy irodai vagy ipari Ethernet hálózat, WLAN, GSM-alapú technológia vagy más vezeték nélküli közeg. Iparágtól és alkalmazási területtől függően teljesen más igények vannak az architektúrára, redundanciára, késleltetésre, adatátviteli sebességre, rendelkezésre állásra, környezeti ellenállásra és a csomagok célba érésére vonatkozóan.
Mivel mindent egyetlen rendszerbe integrálunk, ezért a megbízható hálózatunk mellett nagyon fontos a biztonság. Az irodai hálózatok mellett az automatizálási hálózatokban is egyre jobban kezd elterjedni az ipari routerek használata, amelyek kombinált tűzfal és VPN megoldást nyújtanak, így biztosítják a biztonságos távoli hozzáférést, valamint a kritikus eszközök védelmét.
Itt jön képbe a Big Data
A harmadik réteg tulajdonképpen maga a központi felügyeleti rendszer, ahol egyrészt fel kell dolgozni azt a rengeteg adatot, amit összegyűjtöttünk a különböző folyamatokról, helyszínekről, gépekről, stb., ezt hívjuk Big Data alkalmazásnak. A nagyszámú adat feldolgozásához olyan szoftverekre van szükség, mint például a GE Intelligent Platforms (IP) Proficy szoftvercsaládja, amelyben a Historian modul képes másodpercenként akár több millió adatot nagyon hatékonyan eltárolni és feldolgozni. A Proficy CSense modulok segítségével pedig a komplexebb folyamatok is gyorsan és hatékonyan leképezhetők matematikai modellek formájába, ami meggyorsítja az adatelemzést és a releváns információ kinyerését a folyamatokból.
A Big Data mellett egy másik problémára is megoldást kell találni a központi vezérlőteremben, ami újabb kihívás az üzemeltetőknek és a rendszerintegrátoroknak. Az automatizálási rendszer felügyeletéhez SCADA rendszert, a hálózat felügyeletéhez NMS-t (hálózatmenedzsment-szoftvert), a kamerás képek megjelenítéséhez VMS-t (videomenedzsment-szoftvert) és még egy sor más szoftvert kell egymáshoz illeszteni, hogy egyetlen integrált rendszert kapjunk.
Az ipari internetet nem tudjuk kikerülni, egy olyan trendet jelent, amelyhez alkalmazkodnunk kell, és a nyilvánvaló előnyei mellett sok fejfájást fog okozni a tervezőknek, rendszerintegrátoroknak és az üzemeltetőknek egyaránt. A problémák azonban óriási üzleti lehetőséget jelentenek mindenkinek: a végfelhasználók optimalizálják a folyamataikat és költségeket takarítanak meg, a szolgáltatók új projekteket nyernek, a gyártók pedig új termékeket értékesítenek.
Évtizedes ötlet
A Com-Forth Kft.-nál több mint 10 évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy mennyire jó lenne egy integrált rendszert kiépíteni, amelyben például egy gyárban a gépeket, szenzorokat, vezérlőket közvetlenül össze lehetne kötni egy köztes szoftverréteg segítségével az ügyviteli rendszerrel.
Ennek eredményeképpen minden adatot egyetlen központi rendszerben láthatunk, a termékek előállításának életútját a vevői rendelés beérkezésétől a kiszállításig folyamatosan kísérhetjük, az egyes lépésekről valós időben gyűjtjük az adatokat, eltároljuk azokat, feldolgozzuk, megjelenítjük annak a munkatársnak a számítógépén (ma már táblagépen, okostelefonon, okostévén is), aki számára ezek az adatok fontosak, és mindezt olyan formában tesszük, ahogyan ez neki a legjobban átlátható.
Így a felhasználók valós időben értesülnek a termelést érintő összes információról, és a termelési adatokból egy olyan tudásra tesznek szert, amelynek alapján csökkenteni tudják a veszteségeket (például állásidő, átállás, selejt), és ezáltal optimalizálhatják a folyamataikat.
Ez tulajdonképpen teljesen egybevág a lean filozófiájával, az átfogó ipari informatikai rendszer egy jól működő lean vállalat elengedhetetlen eleme. A rendszerek stabil alapját a GE IP Proficy szoftverei és a Moxa ipari kommunikációs hardverei adják, ezekkel a Com-Forth – saját hozzáadott értékével kiegészítve – számos ipari alkalmazáshoz nyújtott már átfogó informatikai megoldást.
Ugyanezt az üzemi intelligencia – adatokból tudás koncepciót terjeszti ki az ipari internet bármilyen iparágra, a gyártástól kezdve az olaj- és gáziparon, a repülőgépmotorok adatainak integrálásán, a smart grid-smart metering alkalmazásokon és a vasúti kommunikáción át az egészségügyig – gyakorlatilag bármire. A trend adott, a kihívás világos, a potenciál óriási.
