Egy, a PricewaterhouseCoopers (PwC) által a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint 2028-ban az Európában újonnan forgalomba hozott autók között az elektromos meghajtású járművek aránya (30 százalék) először haladja meg a hagyományos, robbanómotoros autókét, (28 százalék), a maradék bő 40 százalék pedig különböző hibrid üzemeltetésű jármű lesz. A német autósok különösen nyitottak az elektromobilitás iránt. Különféle felmérések tapasztalatai szerint a német autósok több mint fele kész lenne elektromos autót használni, de az árammal üzemeltetett járművek ára ma még jóval meghaladja a hagyományos autókét, a szkeptikusok nagy hátránynak tartják az egy feltöltéssel megtehető távolság viszonylagos rövidségét és a töltési infrastruktúra létrehozásában is bőven van még tennivaló.
A szövetségi kormány elektromobilitás melletti töretlen elkötelezettségének jele az a látogatás, melyet a kancellár a közelmúltban a Daimler 500 millió euró beruházásával létre jövő litiumion-akkumulátor-gyára alapkőletételekor tett. „Minden ilyen projekthez hosszú távra szóló perspektívákra, továbbá olyan vállalatokra van szükségünk, melyek fogékonyak az újra és készek a jövőbe beruházni” – fogalmazott a kancellár. Már pedig a Deutsche Accumotive GmbH. Szászország keleti részében, a lengyel és a cseh határhoz egyaránt közeli Kamenz kisvárosban felépülő új gyára Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb akkumulátorgyára lesz. „A szövetségi kormánynak is az az igénye, hogy az elektromobilitás a legszélesebb palettában kerüljön ki az utakra”, mondta Merkel, hangsúlyozva, hogy „az elektromobilitás kevesebb széndioxid-kibocsátást, kevesebb légszennyezést, s kevesebb zajt jelent”.
A nyersanyagok iránti keresletnek a kőolajról a lítiumra való áttevődése az elektromobilitás térnyerésének elengedhetetlen eleme. A folyamat üteme megjósolhatatlan. Ivan Glasenberg, a világ egyik legjelentősebb nyersanyag-kereskedőjeként számon tartott svájci székhelyű cég ügyvezetője egy, a közelmúltban Barcelonában rendezett nemzetközi konferencián úgy fogalmazott: „az elektromosautó-forradalom korszakát éljük, s annak hatásai gyorsabban érezhetőek lesznek, mint ahogy az ma várható”.
A szövetségi kormány támogatja az elektromos meghajtású autók vásárlását és folytatja a töltőinfrastruktúra kiépítését. A német autóipar nem csak munkaadóként, hanem az innováció motorjaként is fontos szerepet játszik. „Ezeknek az innovációknak gyorsan az utakra kell kerülniük, s ezzel nemzetközi összehasonlításban is valóban a csúcson haladhatunk” – fogalmazott a kancellár.
Az akkumulátorgyártás lesz a döntő
„Sok német gyár termékeinek versenyképességét számottevő mértékben az akkumulátorcellák fogják meghatározni” – vélik a Lithium-Ion-Batterien kompetencia-központ (Klib) szakértői. Ahhoz azonban, hogy az akkumulátorok termelése Németországban történjen, milliárdos nagyságrendű beruházásokra van szükség úgy, hogy azzal egyidejűleg a munkahelyek is biztosítva legyenek.
Aki a jövőben akkumulátort gyárt, rá lesz utalva a nyersanyagtermelőkre, mint megbízható partnerre. Szakértők mostanában azon vitatkoznak, kialakulhat-e hiányhelyzet a lítiumtermelésben. A nyersanyag ára 2015 vége óta mindenesetre megháromszorozódott, tonnánként 16 ezer dollárra növekedett, s további áremelkedés valószínűsíthető.
A kancellár nagy jelentőséget tulajdonít annak, (s ezért volt jelzésértékű a kamenzi alapkőletételnél való személyes részvétele), hogy az elektromos autók gyártásához szükséges akkumulátorokat a jövőben ne importálják, hanem Németországban állítsák elő. „Az elektromobilitás továbbfejlesztéséhez akkor is kívánatos az új cellatípusoknál való jelenlét, ha új fejlesztések történnek” – fogalmazott Merkel egy, a közelmúltban elhangzott video-üzenetében.
A német autóipar sokáig nem számított az árammal hajtott mobilitás éllovasának, most azonban igen komoly befektetési szándékokat mutat. A Volkswagen az elkövetkező öt év folyamán összesen 9 milliárd eurót tervez az elektromos autók fejlesztésére fordítani, a Daimler pedig valamivel többet, 10 milliárd eurót tervez ugyanezen célra fordítani.
