A mikrohullám meghajtású rakéták felé kacsingatnak
Mikrohullámokkal sikerült lebegésre bírni egy drónt Japánban. Ez a teljesítmény a későbbiekben akár az űrrepülésben is komoly változásokat idézhet elő.

Mikrohullám alapú, vezeték nélküli energiaátvitellel emeltek magasba egy drónt a japán Tsukubai Egyetem tudósai, és a kísérlet során természetesen a folyamat hatékonyságát is megmérték. Noha évtizedekkel ezelőtt már akadt példa hasonló analízisekre, ezek a projektek többnyire csak alacsony frekvenciájú, néhány gigahertzes mikrohullámok „kapacitását” vizsgálták.

Minthogy az energiaátviteli hatékonyság a mikrohullámok frekvenciájának növekedésével egyenes arányban emelkedik, a legújabb kutatás immár jóval magasabb, 28 gigahertzes sugarakat alkalmazott.

A vizsgált drón tömege nagyjából 0,4 kilogramm volt, és a mikrohullámok forrása fölött 0,8 méteres magasságban, 30 másodpercig tartották fent a levegőben.

A kutatók kifinomult sugárkövető rendszer alkalmazásával bizonyosodtak meg arról, hogy a drón mindig a lehető legtöbb mikrohullámú energiához férjen hozzá.

A mérések alatt a sugárzáson keresztüli energiaátvitelben 4, a mikrohullámok „leszüretelésében” 30, a sugárzás árammá alakításában pedig 40 százalékos hatékonyságot sikerült elérni. Mind ezen és egyéb releváns procedúrák teljesítményét összesítve  0,43 százalékos hatásfokot regisztráltak a tudósok, ami nem sok, de így is többszöröse a korábban elért eredményeknek.

Ugyan a kísérletek kimenetelének tükrében kijelenthető, hogy a technológia még gyerekcipőben jár, a japán csapat szerint a mikrohullámú energiaátvitel egyszer majd akár a rakéták pályára állításának kiváló eszközévé is kinőheti magát. Optimizmusukat alátámasztja, hogy ezekben a járművekben a hatalmas tömegű, és óriási helyet betöltő üzemanyag használata – például financiális és logisztikai okokból – nem igazán előnyös, az új módszer azonban külső energiaforrásra hagyatkozik.