November 23-án elindította Csang’e-5 nevű küldetését a kínai űrügynökség. A misszió célja, hogy kőzetmintát vegyen a Hold külső rétegéből, majd pedig ezt a szerzeményt hazahozza. Négy jármű, méghozzá konkrétan egy keringő-, egy leszálló-, egy felszálló- és egy visszatérőegység vesz/vett részt a még jelenleg is folyó akcióban.

Miután a keringőegységet sikerült Hold körüli pályára állítani, a jármű az égitest felszínére küldte a leszállóegységet. Ez a szerkezet itt talajmintát vett, a felszedett anyagot pedig átnyújtotta a benne lakozó felszálló egységnek. Következő lépésben a felszállóegység nevéhez hűen felrepült, visszacsatlakozott a keringőegységhez, és a mintát átküldte az itt meghúzódó visszatérőegységbe. Az értékes szállítmánnyal töltött tartály jelenleg a keringő egységben tart a Föld felé, és a megfelelő pillanatban innen fog fejest ugrani a bolygónk atmoszférájába.

A magára hagyott felszállóegységet a szakemberek nem hozták haza, hanem december 7-én inkább nekivágták a Hold felszínének. Ha ezt nem teszik meg, a gép csak céltalanul keringett volna tovább az égitest körül, vagyis tulajdonképpen veszélyes űrszemét vált volna belőle.

A Föld közelében sodródó műholdakat és űrállomásokat úgy is ki lehet vonni a forgalomból, hogy a bolygónk légkörébe vezetik őket, ahol jobbára elhamvadnak, vagy pedig a rétegen túljutva biztonságosan az óceánba csobbannak.

A Hold vonzáskörében található tárgyak esetében ez nem praktikus megoldás. Kína éppen ezért úgy döntött, hogy a inkább a Földet kerülgető égitestnek vezeti a haszontalanná vált szerkezetet.