A fejlődés az élelmiszeriparban is elengedhetetlen
Teljesen alapvetőnek gondoljuk, hogy az áruházak polcai telítettek, hogy sokféle és magas minőségű élelmiszer közül választhatunk a boltokban. A nagy választék és a folyamatos rendelkezésre állás a fogyasztói igényeket tükrözi, ekkora volumenben pedig már csak a gyárak tudják ezt kiszolgálni.

Így az élelmiszeripar egy jelentős része termelőüzemekbe költözött, ahogy a gép- vagy az autógyártás. Az átalakulást pedig ugyanúgy szigorú minőségi elvárások és előírások kísérik, mint az alkatrészgyártást, a fémforgácsolást vagy más gyártó tevékenységeket.

A mennyiségi elvárásoknak való megfeleléshez napjainkban már ugyanúgy elengedhetetlen az automatizálás és a digitalizáció, mint más ágazatokban. Fejleszteni pedig folyamatosan kell – ezt tanulta Soós Barbara, a Soós Tészta Kft. ügyvezetője az édesapjától, a cég alapítójától. Így ma is ebben a szemléletben irányítják testvérével a negyvenéves tésztagyárat, amely az alkalmazott technológiák és a termékválaszték tekintetében is folyamatosan fejlődik. „A gépesítés már korábban, a digitalizáció pedig az utóbbi években válik a mindennapok részévé. Félautomata és automata gépeket is használunk, jelenleg elsősorban a csomagolás automatizálásán dolgozunk” – mondja a cégvezető. Kiemeli, hogy a cégnek nemcsak a trendkövetés miatt volt szüksége az átállásra: enélkül a termelési volument sem tudták volna a kereslet növekedésével azonos ütemben emelni.

Kockázatvállalás vagy biztonság

Első ránézésre talán nem is gondolnánk, hogy a magyarországi kkv-szektor mennyire differenciált. Pedig egyre fontosabbnak látszik az, hogy ahelyett, hogy homogén csoportként kezeljük ezeket a cégeket, inkább kisebb szegmensekben gondolkodjunk. Ezt erősíti meg Kasza Sándor logikája is, aki a Golden Granet ügyvezető igazgatójaként maga is vállalkozó, azonban számos más szervezetnek segített már pályázatírással és projektfejlesztéssel az Omega-csoporttal. Speciális glutén- és allergénmentes ételeket gyártanak cégével, ez pedig még az élelmiszer-minőségi előírások jelenős részénél is szigorúbb előírásoknak való megfelelést jelent.

„A vállalkozás beindításához vagy magas kockázatvállalási hajlandóságra, vagy biztonságos üzleti környezetre van szükség” – összegez Kasza Sándor. Ezzel utal arra is, hogy a cégeknek napjainkban egy turbulens környezetben kell helytállniuk, több oldalról is. Ezt megerősíti Soós Barbara is, kiemelve a fejlesztések létfontosságát. „A fejlesztés egyfajta kényszer, amelyre a versenyben maradáshoz szükségünk van” – mondja.

Pályázatválasztási tanácsadás

A pályázati forrásbevonás sokak számára ingyenpénznek tűnhet, azonban már maga a pályázási folyamat, az előfinanszírozás, illetve a megfelelő fejlesztési tervek elkészítése is komoly munka. „Már a pályázat benyújtásakor meg kell határozni azt, hogy milyen fejlesztések valósulnak meg az elnyert összegből. Mindezt úgy kell megadniuk a cégeknek, hogy sokszor évekkel előre kell megbecsülniük a keresletet, a piaci helyzetet és az éppen aktuális technológiát. Mivel a pályázatok elbírálása hosszú időt vehet igénybe, előfordulhat, hogy éveket kell várni a források megérkezésére – ez hosszú távú elköteleződést igényel az adott fejlesztés mellett” – részletezi Kasza Sándor. Ám a reakcióidőnek sokkal rövidebbnek kell lennie, a szektorban körülbelül négy hónap lenne elfogadható.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeriparban a fejlesztések mindennaposak, a megfelelő termékminőség csak a legjobb technológiákkal érhető el. „A helyzetet tovább nehezítheti az, hogy az ágazat alapvetően nem olyan profitrátával dolgozik, mint más iparágak. Alacsonyabb bevételi számok mellett kell kigazdálkodni a költséges beruházások fedezetét, így minden pályázati forrás jól jön” – teszi hozzá a szakember. Kiemeli továbbá, hogy nemcsak pénzre, hanem stratégiai gondolkodásra, előrelátásra és mobilitásra is szükség van akkor, ha egy cég valóban fejlődni akar. „Amennyiben új telephellyel bővülnének, akkor a támogatási intenzitások különbözősége miatt kialakult területi egyenlőtlenségeket mindenképpen érdemes figyelembe venniük a cégeknek. A siker néha apróságokon, máskor ilyen nagy horderejű döntéseken múlik”. 

Hozzáteszi továbbá, hogy a támogatáspolitikai szempontból a jelen stratégiák kibővítését, módosítását véli helyesnek: „meglátásom szerint van lehetőség abban is, ha a mikro- és kisvállalkozásokon felül a nagyobb, fejlettebb vállalatok is szélesebb pályázati kínálatból választhatnak. Ezek a nagyobb cégek ugyanis a kisebbeket is magukkal tudják húzni” – magyarázza. Van is erre példa, Törökországban sikeresen alkalmazzák ezt a támogatási struktúrát, és az Európai Unióban is egyre több helyen látnak lehetőséget ebben a megoldásban. „Hiszek a piac önszabályozó erejében, és abban, hogy egy egészséges ökoszisztéma tud kialakulni. Szerintem nem szükséges annyi külső szabályozó beavatkozás, mert ezeknek erős torzító hatásuk van” – teszi hozzá Kasza Sándor.

Hogyan fejleszt a kkv-szektor?

„Tulajdonképpen a saját forrásokon túl pályázati források, banki hitelek és lízingszerződések jelenthetik egy-egy beruházás fedezetét. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy egy cég melyikhez folyamodik” – foglalja össze röviden Kasza Sándor. Tapasztalatai szerint nagyon kevés olyan vállalat van ma Magyarországon az élelmiszeripari szektorban, amely önerőből tud megvalósítani nagy volumenű beruházásokat, így a legtöbben forrásbevonáshoz folyamodnak. Erre az automatizációs és digitalizációs kényszer miatt egyre nagyobb szükség van.

Soós Barbara megerősíti ezt, vállalatuk több esetben pályázott sikeresen gépberuházási céllal, de éltek már banki hitellel is a fejlesztések érdekében. Ennek eredményeképp mostanra naponta több mint százezer tojást dolgoznak fel, ami óriási mennyiséget jelent.

Az automatizálásra azonban nemcsak a termelési volumen miatt van szükség, hanem a rugalmasság is követelmény. „Sok esetben a napi szállítási mennyiségek jelentősen eltérnek. Vannak partnereink, akik nagyjából állandó mennyiséget rendelnek tőlünk, azonban olyan helyekre is szállítunk, ahol igen nagy a szórás a rendelési mennyiségekben. Az ilyen eltérések kezeléséhez elengedhetetlen az automatizálás” – foglalja össze Soós Barbara.

A tészta tehát, bár alapélelmiszernek számít, egyáltalán nem unalmas. „Egyszerű termék, de sok lehetőség van benne, sokféle formátummal dolgozunk mi is, és eltérés van abban is, hogy milyen magas a tojástartalmuk” – foglalja össze Soós Barbara. A cég erősségét a nagy tojástartalmú tésztafélék jelentik, de összesen körülbelül kétszáz cikkszámmal dolgoznak, beleértve a saját márkás termékeket is. Ezek kezelésére sem lenne mód automatizálás és digitalizáció nélkül.

Amikor mindenki tésztát vásárolt

„A tavalyi év számunkra is különleges volt. Míg márciusban meg kellett növelnünk a gyártási kapacitásunkat, addig az azt követő pár hónapban jelentős visszaesést tapasztaltunk” – említi Soós Barbara a 2020-as évvel kapcsolatban. Jól példázza ez azt, hogy a pandémia minden szektorban és ágazatban lenyomatot hagyott, az első hullám után pedig újabb és újabb fodrozódásokat eredményezett a keresletben. „Mostanra már kezd stabilabbá válni a helyzet, nagyjából helyreállt az egyensúly” – nyugtázza az ügyvezető.

 

 

Nem egyszerű piac

A kézműves termékek egyfajta reneszánszukat élik az élelmiszeriparban is. Marketingértékük magas, más a hozzájuk kapcsolódó fogyasztói benyomás, de alapvetően a minőség nem a mennyiség függvénye. A termékekre vonatkozó előírásokat a Magyar Élelmiszerkönyv rögzíti, ezeket kell szem előtt tartaniuk a gyártóknak, mérettől és értékesítési csatornáktól függetlenül.

„Mindenképpen nagyon komoly előírásoknak kell megfelelnünk. A multinacionális vállalatoknak csak akkor szállíthatunk tésztát, ha ezeket kivétel nélkül teljesítjük, márpedig a fogyasztói kereslet jelentős része náluk realizálódik. Így tehát, ha sokakhoz szeretnénk eljutni, ott kell lennünk a boltok polcain, ez viszont nem jelentheti azt, hogy a termékek minősége rosszabb lenne, mint kisebb termékvolumenek vagy más értékesítési csatornák esetén” – fejti ki Soós Barbara a minőséggel kapcsolatban. „A Soós Tészta nem gyárt olyan terméket, amely a kézműves vonalon értékesíthető, de ez nem is cél számunkra. A magas tojástartalmú tésztáink közel állnak a friss tészták állagához és ízvilágához, de azt hamar be kellett látnunk, hogy ennek a keresettsége még nem jelenti azt, hogy a magyar piac megérett a friss tészták értékesítésére” – teszi hozzá.

Kasza Sándor ezt kiegészítően úgy fogalmaz, a minőség a kereslet függvénye, amelyet befolyásolhatnak az országhatárok, de alapvetően fogyasztói döntés. „Az kerül a polcokra, amit a fogyasztók keresnek – és ez a termékek minőségére is igaz”. A Golden Granet egy kicsi, speciális piacon értékesít, ugyanakkor ez a szegmens nagyon szigorú elvárásokat is támaszt. „Mi nemcsak a gluténmentességnek felelünk meg, hanem olyan élelmiszereket gyártunk, amelyek allergénektől és adalékoktól is mentesek. Látható, hogy egyre több fogyasztó távolodik a hiperfeldolgozott termékektől, és ők a Clean Label megoldásokat keresik. Ez, mondhatni, lemondásokkal is járhat, mert jelenleg alacsonyabb a keresletszint az ilyen termékek iránt, de azt is látjuk, hogy csak a bázisérték alacsony: a kereslet napjainkban elég dinamikusan növekszik” – magyarázza.

Találkozniuk kell tehát a megfelelő gyártási eljárásoknak, a termelési volumennek, a termékcsoportoknak és persze a keresletnek is. Sőt, talán a sorrendet fel is kellene cserélnünk, mert a szakemberek elmondása alapján a termelést elsősorban a fogyasztók igényei határozzák meg. Mind a minőség, mind a termékformátumok tekintetében. Ezt pedig ugyanolyan jól szervezett, digitalizált és automatizált üzemekben teszik, mint a modern autógyárak vagy fröccsüzemek.

Cikkünk eredetileg a Gyártástrend decemberi lapszámában jelent meg.