A fehér hidrogént azért hívják fehérnek, mivel nem igényel különösebb feldolgozást, és elégetésekor nem termel üvegházhatású gázokat, így potenciális tiszta égésű energiaforrást kínál. A "fekete" és a "szürke" hidrogén ipari feldolgozása viszont jelentősen szennyezi a környezetet, mert nagy fosszilis energiaigényű, azaz jelentős szén-, és földgázfelhasználást igényel. Emellett létezik a „zöld” hidrogén is, amelyet víz elektrolízisével állítanak elő, megújuló energiából – általában nap- vagy szélenergiából – származó villamos energiával. Sokak szerint utóbbi sem mentes teljesen a karbonlábnyomtól, mert az előállítási és szállítási láncban közvetett módon szén-dioxid szabadul fel.
A most felfedezett lotaringiai lelőhelyen jelentős szénbányászat folyt a 19. században. A kutatók is azt remélték, hogy fosszilis tüzelőanyagokra bukkannak (például metánra), ám helyette fehér hidrogént találtak, méghozzá nagy mennyiségben. Ha a Lotaringiai Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont becslései pontosak, a régió akár 46 millió tonna fehér hidrogént is rejt, amely a világ legnagyobb ismert lelőhelye lenne.
A hidrogén mennyisége mellett fontos a koncentrációja is. A lelőhelyen a hidrogénkoncentráció 1093 méteres mélységben 15 százalék körüli volt, 1250 méteres mélységben 20 százalékos. A kutatók számításai szerint a koncentráció akár 98 százalékos is lehet 3000 méteres mélységben.
Mint látható, a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó, amelyet nem lehet közvetlenül kitermelni, csak valamilyen egyéb energiahordozó felhasználásával előállítani. A „fehér” hidrogén is ilyen, csak éppen a kitermelésénél nem keletkeznek üvegházhatású gázok. A kereskedelmi hasznosításig azonban még hatalmas akadályokat kell leküzdeni. Például azt, hogy jelenleg nincsenek egyértelmű stratégiák a fehér hidrogén hasznosítására.
Vagyis jelenleg nem tudni, hogy mennyi fehér hidrogén nyerhető ki, milyen technológiával és milyen költséggel a földből. Azt azonban érdemes visszaidézni, hogy a kilencvenes évek végén szinte ugyanebben a cipőben járt a palagázkutatás is, amely az Egyesült Államokat a nettó importőr pozíciójából a világ egyik legnagyobb folyékonygáz (LNG) exportőrévé tette. Mindenesetre a Française de l'Énergie, egy franciaországi székhelyű, gázkutatással foglalkozó vállalat a napokban kért bányászati kutatási engedélyt a vonatkozó, 2254 négyzetkilométeres területre Lotaringia régióban.
Források: IFL Science / Ars Technica
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
