Azok a gyárak, amelyek rugalmas, digitális technológiákkal dolgoznak, nemcsak a váratlan zavarokat képesek átvészelni, de békeidőben is jelentősen növelhetik hatékonyságukat és eredményességüket. A rugalmas rendszerek, a válságok által előidézett reziliencia a technológiáról és az innovatív gondolkodásról szól.

Egy rendszer rugalmasságát leírja, hogy egy nagyobb fennakadás mennyire van kritikus hatással a működési folyamatokra: elég rugalmasnak kell lenni ahhoz, hogy megakadályozhatók legyenek a kiesések, gyorsan enyhíthetők legyenek a káros hatások, és minél előbb helyreállhasson a zavartalan működés.

2008-ban, a legutóbbi gazdasági világválság idején Ian Davis – angol üzletember, a McKinsey & Company ügyvezető igazgatója – azt mondta, hogy egyes szervezetek számára az egyetlen napirendi pont a rövid távú túlélés, míg mások a bizonytalanság ködében azon gondolkodnak, hogyan és hova helyezkedjenek, amikor a válság elmúlt és a dolgok normalizálódnak. Kérdés, hogy mi lesz normális. Bár senki sem tudja megmondani, mennyi ideig tart a válság, ami utána következik, egyáltalán nem úgy fog kinézni, ahogy megszoktuk.

Azonnali feladat: működőképesnek maradni az új valóságban

A vállalatok idén teljesen új valóságban találták magukat szinte egyik napról a másikra, ami óriási megterhelést jelentett a rendszereik számára. A vezetőknek és döntéshozóknak több területen kellett jelentős alkalmazkodóképességet mutatniuk: figyelni az ellátási lánc folyamatosságára, alkalmazkodni a kereslet csökkenéséhez vagy épp hirtelen megnövekedéséhez, beépíteni az adatalapú felügyeletet és irányítást, és tekintettel lenni a humán erőforrásra és termelékenységre is.

Az Accenture ajánlása szerint a váratlan válsághelyzeteket nemcsak rövid, de hosszú távon is kezelni kell:
Három napon belül:

• minél karcsúbb vezetői és döntéshozatali struktúrát kell kialakítani,
• munkacsoportokat kell alakítani, sürgős döntési jogkörökkel,
• be kell azonosítani a vállalat működésében a sérülékeny pontokat.

Két héten belül:

• rugalmas munkavégzésre kell átállni, digitális munkahelyeket kell kialakítani,
• el kell jutni a hiperautomatizáltság szintjére,
• az irányításhoz szükséges adatokat és információkat felhőben kell tárolni,
• stabil kibervédelmet kell kialakítani.

Egy éven belül:

• ki kell alakítani a digitális platformokat, véghez vinni a vertikális és horizontális digitalizációt,
• vertikális irányban integrálni kell a folyamatokat és az adatkezelési tevékenységet,
• az értékláncon belül horizontális hálózatot kell kiépíteni a beszállítókkal, vevőkkel.

Rugalmas munkavégzés, digitális munkahely

Az Accenture a Microsofttal együttműködve képes volt tíz nap alatt az Egyesült Arab Emírségek egyik jelentős energetikai vállalatának 25 ezer alkalmazottját távoli munkavégzésre átállítani. Egy ilyen lépés nemcsak az alkalmazottakat, de a termelékenységet is védi, de ehhez meg kell változtatni a vállalati kultúrát, a kommunikációt és az ellenőrzés folyamatát is.

Fő feladatok:

• Segíteni a dolgozókat alkalmazkodni a távvezérléshez, kis létszámú vagy a teljes szervezetet érintő virtuális meetingeket szervezni, amelyek során van mód a kommunikációra, érdekegyeztetésre.
• Olyan eszközöket kell telepíteni, amelyek lehetővé teszik a távoli elérést és a csapatmunkát.
• Digitális munkacsoportokat szervezni döntéshozókkal és területenkénti képviselettel – IT, HR, stb.

Hiperautomatizálás és kiberbiztonság

A hiperautomatizálás lényege, hogy az alapvető döntések különböző adatbemeneti pontokon születnek meg, ezzel a vállalati folyamatok egy időben képesek felmérni, alakítani az erőforrást, a szükségleteket, a költségellenőrzést, a beszállítói láncot.

Fő feladatok:

• Automatizálható feladatok beazonosítása.
• A rendezett és rendezetlen adatok összegyűjtése, amely alapján kideríthető, hol lehet a folyamatokból kiiktatni az emberi beavatkozást.
• A humán teljesítményt magasabb prioritású tevékenységekre összpontosítani.
• Gyorsítani az automatizálási beruházásokat.

Válság esetén a rugalmas rendszereknek készen kell állniuk a megszaporodó virtuális támadásokra is. 

Fő feladatok:

• Az alkalmazottakat kiberbiztonsági képzésben kell részesíteni.
• Kötelezővé tenni a vállalatoknál a jogtiszta szoftverek használatát.
• Kifejezetten gyártó vállalatok számára fejlesztett, minimális kezelési ismereteket igénylő kiberbiztonsági architektúrát használni, amely mellett az alkalmazottak a fő tevékenységükre koncentrálhatnak, mégis védelmet biztosít a rosszindulatú programok, a zsarolóvírusok, a fiókátvételek, az online csalások és átverések ellen.

Digitalizáció, avagy hatékonyság a VUCA-ban

Ingadozó, bizonytalan, komplex és zavaros (volatile, uncertain, complex, ambiguous), vagyis VUCA-légkör – ez jellemzi ma leginkább a gazdasági környezetet, és ezt nem a Covid–19 hozta magával.

A koronavírus a magyar munkavállalók és cégvezetők körében is digitális szintlépést eredményezett: a vállalatok felismerték, hogy a digitalizáció jelentősen hozzájárulhat működési hatékonyságuk, versenyképességük növeléséhez, és segíthet a járvány okozta gazdasági bizonytalanság kezelésében – ezek voltak a Siemens Zrt. és a GKI Digital friss digitalizációs kutatásának főbb megállapításai. Ma már a digitalizálás számít a harmadik legfontosabb tényezőnek a vállalatok számára a hatékonyságnövelés terén. A megkérdezett vállalatok válaszai alapján a digitalizációt (44%) csupán a folyamatos munkaerőképzés (51%) és az általános szervezeti, működési modernizáció (47%) előzi meg azon a listán, melyen a működési hatékonyságot javító lehetőségeket rangsorolták.

Az automatizációs folyamatok komplexitásából adódóan a koronavírus nem befolyásolja stratégiai értelemben a hosszú távú digitalizációs terveket, viszont elősegíti azok vállalaton belüli priorizálását, és némiképp gyorsítja a végrehajtásukat. A rugalmas rendszerek és a digitalizáció képessé teszi arra a vállalatokat, hogy a koronavírushoz hasonló, átmeneti recessziós időszakokat hatékonyabban kezeljék.