Augusztus utolsó napjaiban, a szövetségi kormány Brandenburg tartományban lévő Mesebergbe kihelyezett kétnapos ülésén megszületett egy olyan, 10 pontból álló dokumentum, melyben a „rendőrlámpa-koalícióban” részes pártok elnökei és a kormányzásban részt vevő vezető tisztségviselői mintegy a gazdaság szereplői követelésére reagálva a németországi telephelyi feltételek javítását tűzték célul, elsődlegesen „a jövőbeni beruházások ösztönzése, a finanszírozás megkönnyítése, az eljárások felgyorsítása” útján.
A dokumentumban külön fejezetet kaptak a kormányzatnak a digitalizáció előrevitelét szolgáló céljai és a célok megvalósítását szolgáló eszközök. „Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia (MI) élvonalába kerüljünk, nagy mennyiségű adatbázisnak kell rendelkezésre állnia. A szövetségi kormány új adatstratégiája javítani fogja az adathasznosítás és az adatokhoz való hozzáférés, valamint az adatgazdasághoz szükséges beruházások keretfeltételeit.”
Az igazgatási eljárások gyors és átfogó digitalizálása
Egy, „a kutatási adatokról szóló törvény célja, hogy javítsa a tudomány adatokhoz való hozzáférését, megőrzendő Németország kutatási telephelyi vonzerejét. Javítani kell az anonim és álneveken rendelkezésre álló egészségi adatok rendelkezésre állását és hasznosíthatóságát, amivel javítható az egészségügyi ellátás és az orvosi kezelések. Egy új gyógyszeripari stratégiával tovább kell hogy javuljanak a gyógyszergyártás és az ipar kutatási tevékenységének keretfeltételei, többek között a klinikai vizsgálatok egyszerűsítése és az innovatív gyógyszerek és kezelések engedélyezésével kapcsolatos bürokrácia csökkenése révén. Az engedélyezési jog területén meglévő kérelmezési folyamatokat nagyobb mértékben digitalizálják. Így Németország vezető telephellyé válik a gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai tanulmányok számára”, olvasható a kormánydokumentumban.
Folytatódik a mesterségesintelligencia-stratégia végrehajtása úgy, hogy az Európai Unió vonatkozó előírásai végrehajtásánál a szövetségi kormány pragmatikus megoldásokra törekszik. Nem szabad olyan túlszabályozásnak kialakulnia, amely gyöngítené Európa pozícióit a jövő technológiájáért folytatott versenyben.
A közigazgatás digitalizációját felgyorsítandó a szövetségi minisztériumok támogatni fogják az érintett tartományokat különösen az online hozzáférésről szóló törvény hatálya alá eső szolgáltatások területén. „El kell érni az egyes igazgatási eljárások gyors és átfogó digitalizálását különösen azokon a területeken, amelyek a vállalatokat, valamint az állampolgárokat érintik. Márpedig ez olyan engedélyezésekre és más szolgáltatásokra is érvényes, amelyek különösen fontosak Németország digitalizációja szempontjából.”
Mindössze 20 százalékos az MI-használó vállalatok köre
Nem kétséges, hogy a német gazdaság a mesterséges intelligencia célzott alkalmazásával, innovatív termékeket és szolgáltatásokat kínálva megerősítheti pozícióját a globális piacokon. A németországi vállalatok többsége azonban ma még nem alkalmazza a mesterséges intelligenciát. Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok aránya az elmúlt évben még nem érte el a 20 százalékot, alig 19 százalék volt.
Pedig a mesterséges intelligencia optimalizálhatja a vállalatok alaptevékenységeit és az alaptevékenységeket támogató egyéb tevékenységeit. Az alaptevékenységek sorába tartozik a beszerzés, a termelés, a marketing és az értékesítés, valamint az ügyfélszolgálat. A támogató vagy keresztmetszeti tevékenységek azok, amelyek a vállalat minden területét érintik, beleértve az adminisztratív folyamatokat, a humán erőforrásokat, a pénzügyeket, a jogot, a logisztikát, valamint a kutatást és fejlesztést.
A mesterséges intelligencia sikeres bevezetésének és alkalmazásának döntő tényezője, hogy mennyire digitális az a vállalat, ahol azt be kívánják vezetni. A vállalat digitalizáltsági foka azt jelzi, hogy az adott vállalat különböző területei mennyire vannak digitálisan hálózatba kötve, s hogy a vállalaton belüli folyamatok milyen mértékben digitalizáltak.
Az információs és kommunikációs ágazat a legdigitalizáltabb
Egy, a Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium (BMWK) megbízásából évente számított digitalizációs index tíz különböző ágazatban mutatja be a vállalatok digitalizációjának alakulását. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyes ágazatok nagyon eltérő mértékben digitalizáltak, s összességében csak lassan fejlődnek a digitalizálódás útján. A felmérés által érintett három év során, azaz 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben egyértelműen az információs és kommunikációs technológiai ágazat vezette a digitalizáció által érintett vállalatok rangsorát, melynek a digitalizációs mutatója a tíz vizsgált terület átlagának több mint 2,5-szerese.
A második helyen a járműgyártás áll. A harmadik helyre 2022-ben az üzleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatók kerültek, megelőzve az elektromos és gépipari ágazatot. (Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatók közé tartoznak többek között az építészeti és mérnöki irodák, a könyvelők és a vezetési tanácsadó cégek.) Az ipar egyéb területei (beleértve az energia- és vízellátást, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodást és az építőipart), a kereskedelem, a szállítás és logisztika, valamint az idegenforgalom egyértelműen az átlag alatt vannak.
Iránymutatásokra van szükség az adatkezeléssel és -tárolással kapcsolatban
A kölni gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint az elmúlt három évben csak kismértékben javult azon vállalatok aránya, amelyek folyamatai nagymértékben digitalizáltak: 2020-ban ez az arány 23 százalék volt, 2021-ben 25, 2022-re pedig 26 százalékra emelkedett.
A hatékony adatkezelés keretrendszerének hiánya sok vállalatnál okoz problémát. A vállalaton belüli adatkezelés alapvető feladata annak biztosítása, hogy az adatok a megfelelő helyen, a megfelelő időben, kizárólag a hozzáférésre jogosultak számára a szükséges minőségben, ellenőrzött módon álljanak rendelkezésre. Ezen túlmenően az adatkezelés biztosítja, hogy a vállalat „megfeleljen” az adatok kezelésére vonatkozó külső és belső követelményeknek és irányelveknek. Az adatkezelés tehát az adatok rendelkezésre állásának, az adatminőségnek és az adatok integritásának alapja, melyek viszont meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia sikeres használatában.
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához a különböző adatforrások zökkenőmentes integrációja és hálózatba kapcsolása szükséges. Ehhez megfelelő interface-ek megvalósítására van szükség – gyakran nemcsak belső, hanem külső interface-ek kialakítására is, mivel bizonyos MI-alkalmazásoknál érdemes lehet a belső adatforrásokat külső adatforrásokkal összekapcsolni.
A vállalatoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy megakadályozzák az adatok manipulációját. Világos irányelveket és eljárásokat kell kialakítaniuk az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg megfelelő mechanizmusokat kell bevezetniük az adathozzáférés nyomon követésére és naplózására. A vállalatok az adatvédelem jogi követelményeinek is meg kell hogy feleljenek.
Mindezen követelményekkel összhangban a vállalatoknak egyértelmű iránymutatásokra van szükségük az adatok kezelésével, valamint az adatok gyűjtésével, frissítésével, tárolásával és törlésével kapcsolatban. Jelenleg azonban sok német vállalat még messze van ettől. Így például az IW tanulmánya által idézett felmérés során megkérdezett vállalatoknak csak 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik megfelelő adatkezeléssel.
Sok a munka az MI térhódítása előtt
A német gazdaság digitalizáltsági szintjére és adatkezelésére vonatkozó fenti megállapítások szerint Németországban ma még sok vállalat nem teljesíti a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges előfeltételeket. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy alig digitális és az adatait nem hatékonyan kezelő vállalat legalább szelektíven ne tudjon MI-alkalmazást használni, bár az MI-ben rejlő potenciált így aligha lehet teljeskörűen kiaknázni.
Sok munka vár a vállalatokra: meg kell érteniük a folyamataikat, s digitalizálniuk kell őket ott, ahol annak értelme van. Adatleltárt kell készíteniük, hogy megértsék, milyen adatokkal rendelkeznek, és azok milyen minőségűek. Meg kell fontolniuk, hogy az alapvető vagy átfogó tevékenységekben az MI-alkalmazások hol növelhetik a hatékonyságot és/vagy takaríthatnak meg költségeket. Ehhez megfelelő időre, emberi és pénzügyi erőforrásokra van szükség. Ezen erőforrások felhasználása a jövőbe való befektetést jelenti. A vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy ha nem használják ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, az a jövőben valószínűleg jelentős versenyhátrányt fog okozni.
Ahhoz, hogy Németország a digitális területen versenyképes maradjon a világpiacokon, sokat kell a mesterséges intelligencia elterjesztésébe befektetnie. Ez nemcsak a kutatás-fejlesztés pénzügyi támogatását foglalja magában, hanem a vállalkozások számára kedvező környezet megteremtését is, hogy az MI-innovációkat előremozdítsák, és saját maguk alkalmazhassák.
Generatív mesterséges intelligencia több mint három százalékkal növelhetné a termelékenységet
A mesterséges intelligencia számos iparágban jelentősen növelheti a munkatermelékenységet és ezáltal a gazdasági teljesítményt. Erre a következtetésre jutottak a McKinsey tanácsadó cég a közelmúltban készült, augusztus elején nyilvánosságra hozott tanulmányának szerzői, rávilágítva a „generatív” mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági potenciálra. A tanulmány rendkívül időszerű, mert Németországban a termelékenység az utóbbi időben nemcsak stagnált, hanem még csökkent is. Márpedig a némelyek által „Európa beteg emberének” nevezett német gazdaságnak nagy szüksége lenne egy, a mesterséges intelligencia által kiváltott gazdasági fellendülésre.
A McKinsey szerint a gazdasági hozzáadott érték háromnegyede négy vállalati területen jön létre: az ügyfelekkel való foglalkozás, a marketing és értékesítés, a szoftverfejlesztés, valamint a kutatás és fejlesztés területén.
Ami az egyes ágazatokat illeti: a szerzők azonosítottak néhány egyértelmű „győztest”, amelyek bevételei alakulását valószínűleg különösen pozitívan befolyásolja majd a generatív mesterséges intelligencia. Ezek közé tartozik a bankszektor, a kiskereskedelem és a technológiai ipar. A győztes szót szándékosan tették idézőjelbe, mert továbbra is kérdés, mi lesz ezekben az ágazatokban a munkavállalókkal.
A McKinsey tanulmánya szerint a generatív mesterséges intelligencia automatizálhatja azokat a munkatevékenységeket, amelyek „ma a munkavállalók idejének 60-70 százalékát veszik igénybe”. A munkavállalók így lényegesen több időt fordíthatnának produktívabb tevékenységekre, több kreatív feladatot vállalhatnának, és hasznos új ismeretekre tehetnének szert.
A ChatGPT, a Midjourney és a hasonló rendszerek a McKinsey szerint hozzájárulhatnának a munka termelékenysége jelentős növeléséhez. A generatív mesterséges intelligencia által kiváltott automatizálási hatások más modern technológiákkal kombinálva 0,2-3,3 százalékponttal növelhetnék a termelékenység éves növekedését. Ehhez azonban a vállalatoknak és az államnak elegendő befektetést kellene eszközölniük ahhoz, hogy támogassák a munkavállalókat a tevékenységeik átcsoportosításában, új készségek elsajátításában és – amennyiben szükséges – a munkahelyváltásban.
„Tekintettel a technológiai automatizálás növekvő lehetőségeire, a munkaerő változásának üteme valószínűleg felgyorsul” – olvasható a tanulmányban. A McKinsey becslése szerint 2030 és 2060 között a mai munkatevékenységek nagyjából fele automatizálható. A „tudásalapú munka”, amelyet főként a magasabb képzettségi követelményeket támasztó és jobban fizetett szakmákban végeznek, valószínűleg sokkal inkább érintett lesz, mint például a fizikai és kézi munka.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
