A hyperloop, azaz a vákuumcsöves mágnesvasút-vonatok ötlete látszólag pofon egyszerű. Vegyük az 1800-as évek vákuumcsöves üzenetküldő rendszereit, nagyítsuk fel őket, pumpáljuk ki belőle az összes levegőt, és mágneses erővel utaztassuk a vonatokat a csőben. A maglev – vagyis mágneses lebegtetés – technológiája kiküszöböli a síneket elhasználó súrlódást, a vákuumcső pedig csökkenti a légellenállást. Továbbá az egész utazás szupergyors, hangtalan és környezetbarát. Ugyanakkor óriási hátrányuk, hogy a szükséges infrastruktúrát már most is borzasztó drága megépíteni és üzembe helyezni. Például több száz kilométernyi tökéletesen légmentes csőre lenne szükség, amelyet egész nap folyamatosan szívnának a vákuumszivattyúk, illetve biztonsági aggályok is felmerülnek. Összehasonlításképpen: ha a légköri nyomás a tengerszinten körülbelül 1 bar, akkor az "alacsony vákuum" 0,3 és 0,001 bar között van. 

Ennek ellenére Kínában gőzerővel folyik a hyperloopok fejlesztése. Most a China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) jelentette be, hogy megépítettek egy 2 kilométer hosszú, alacsony vákuumú csövet, az eddigi leghosszabb ilyen létesítményt, ahol sikeres gyorsasági teszteket hajtottak végre. E szerint a T-Flight mágneses lebegtetéses futásán megdöntötte saját 623 km/órás sebességét, amelyet tavaly októberben állítottak fel.

A második fázisban a pályát harmincszorosára, 60 kilométerre hosszabbítják meg, ami lehetővé teszi, hogy a vonatot óránként 1000 kilométeres célsebességgel teszteljék, ami egy jóval gyorsabb lenne, mint egy utasszállító repülőgép. 

A kutatók a kritikus összetevőket – köztük a szupravezető mágnes, a nagy teljesítményű elektromos rendszerek, az AI biztonsági vezérlők, a vezeték nélküli kommunikációs eszközök és az érzékelők – a hadsereg együttműködésével építik be a projektbe. Vagyis valószínű, hogy a vákuumvonatban, mint közlekedési technológiában a hadsereg is lát fantáziát.

Forrás: New Atlas

Borítókép: CASIC/ SCMP