A 9 Nobel-díjjal, 8 Turing-díjjal kitüntetett Nokia Bell Labs jelenleg a NASA-val dolgozik azért, hogy létrehozzák a világ első távközlési hálózatát a Holdon. Ipari metaverzum, a közlekedés és gazdaság zöldítése, intézményi klímastratégia, nemzetközi kutatói együttműködések és hatékony pályázati partnerségek elősegítése: csak néhány terület azok közül, melyeket közelebbről is megismerhettek a szakmai rendezvény résztvevői. 

A kétnapos hibrid rendezvényen keynote előadóként vett részt Thierry Klein, aki a közel 100 éves múltra visszatekintő Nokia Bell Labs intézet elnöke. Klein és munkatársai jelenleg a 6G területén végeznek kutatásokat, illetve a NASA-val folytatnak együttműködést a Hold első, 2023-ra időzített távközlési hálózatának létrehozása érdekében. 

Thierry Klein szerint a kommunikáció, a szolgáltatások és az ipar jövője a 6G, amely várhatóan 2030-ra fog beköszönteni. Az új technológiában az emberi és digitális kommunikáció hatékonyságának növelése mellett már kiemelt szerepet kap a fizikai aktivitások elemzése és befolyásolása is.  „Ezek az autonóm, hibrid technológiák alapjaiban változtatják meg az ipar jövőjét azzal, hogy folyamatosan monitorozni és fejleszteni tudják a fizikai aktivitások hatékonyságát. A következő ipari forradalom a küszöbön áll, amelynek célja a termelékenység, a biztonság és a fenntarthatóság növelése” – tette hozzá Thierry Klein. 

Innovációs ökoszisztéma a BME-n

Az eseményen Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese elmondta: „A Műegyetem innovációs ökoszisztémájának sikeres kialakításához és működtetéséhez nagy mértékben hozzájárult a Kompetencia Központ létrehozása és a Nemzeti Laboratóriumok Program elindítása". Hozzátette Az egyetem jelenleg 4 nagyvállalattal – a Bosch, a MOL, a thyssenkrupp és a ZÁÉV – folytat együttműködést a Biztonságtudományi és technológiai kompetencia központ keretein belül, mely az NKFIH által finanszírozott 2,5 milliárd forint pályázati támogatásnak köszönhetően jött létre 2021-ben.  

„Egyetemünk a hazai felsőoktatási rangsorokban második helyen áll, nemzetközi szinten pedig az első legjobb 2-5 százalékában van. Ez annak köszönhető, hogy a BME képes dinamikusan reagálni az innovációs kihívásokra, egyetemünkön olyan új szakok indultak az ipari igények hatására, mint az űrmérnök vagy az autonóm járműirányítás mérnöki szakok” – fogalmazott Dr. Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében.

A Műegyetem Science Park programjának célja az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma kialakítása KFI szervezetek, startupok és vállalati együttműködések segítségével. „A hallgatóknak itt védett környezetben van lehetőségük kipróbálni és tesztelni az innovatív eszközeiket. A program keretében új épület- és szervezetfejlesztések, K+F+I projektek és kutatási infrastruktúra fejlesztések zajlanak” - emelte ki Kotán Attila a BME kancellárja. A projekt keretén belül a BME Z10-et, a Balatonfüredi Tudáscentrumot (BTC), az 5G hálózat kiépítését, valamint a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építését valósítják meg. 

A Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója szinte minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed. „A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse az ipari és akadémiai szereplőket.” – fogalmazott Dr. Joó Attila, a FIEK igazgatója az Innovációs Napon. A kétnapos programot szervező BME FIEK számos eredménnyel büszkélkedhet, szerteágazó projektjeinek köszönhetően. 

Dr. Kaderják Péter bemutatta a Zéró Karbon Központ (ZKK) tevékenységét, mely a FIEK szervezeti egységeként jött létre 2021. áprilisában. A szervezet tudásközpontként kíván hozzájárulni Magyarország 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseihez. „A zöld gazdaságra való átállás évtizedes beruházási és fejlesztési program eredményeként jöhet létre, melyben az üzleti és technológiai innováció kulcsfontosságú. Ehhez a ZKK önálló kutatásokkal, egyetemközi és nemzetközi kutatási együttműködésekkel és ipari – egyetemi platformok működtetésével kínál megoldásokat” – jelezte Kaderják Péter. 

A BME két új kezdeményezése, a Kompetenciatérkép és az I. BME Kompetenciavásár célja az, hogy nemzetközi láthatóságot biztosítson a kutatócsoportjai által elért eredmények számára és segítse a kutatók akadémiai, ipari, valamint az európai kutatási együttműködésekbe való bekapcsolódását. A Kompetenciatérkép weboldalán jelenleg több mint 320 kutató és 110 kutatócsoport eredményei tekinthetők meg egy könnyen kereshető adatbázisban. A június 16-17-ei napok élő közvetítését 16 ország 263 résztvevője követte-  jelezte Dr. Schenk Borbála, a BME FIEK vezető európai pályázati tanácsadója. 

A kapcsolatépítés folytatódik – a rendezvény teljes felvétele elérhető a FIEK YouTube csatornáján és az innovacio.bme.hu oldalon, a networking applikációban folyó beszélgetésekbe is be lehet kapcsolódni egészen szeptember közepéig. 

További információ a BME FIEK szervezet tevékenységéről:  www.innovacio.bme.hu

Forrás: BME