Ma már közel 10 százalékkal kevesebbe kerülhet üzemeltetni egy épületet, mint a múlt században. Ebben az új közegben a létesítményvezetőknek minden eddiginél összetettebb rendszereket kell kezelniük. De vajon hogyan jutottunk el a százemeletes acéltornyokig és az intelligens világításig? A modernizációval hol és hogyan takaríthatjuk meg a legtöbb energiát? Hogyan fejlődött a technológia az IoT-eszközök létrejöttéig, amelyek száma egy éven belül meghaladja az egymilliárdot is?

Az izzólámpától a felhőkarcolóig

Az 1880-as években a villamos világítás a gazdagok fényűzésének számított, így csupán luxushotelekben vagy a J.P. Morganhez hasonló mágnások villáiban volt elérhető. Thomas Edison találmánya, az izzólámpa akkori 14,5 órás élettartamával az emberek vágyálmává vált. A gyárak és a kisebb belvárosi kerületek ugyan már egyenáramú villamos hálózatokon működtek, a lakosság 95 százalékához ekkor még nem jutott el ez a technológia. A „kisebb” villamos hálózatokat legtöbbször ipari vagy bányászati célokra használták. New York első erőművét az Edison Villamos Világítási Társaság hozta létre 1882-ben, amely 400 villanykörtét és 85 ügyfelet tudott ellátni villamos árammal.

Ebben az időszakban épült az első felhőkarcoló is, egy tízemeletes acéltorony Chicagóban. Ennek magassági rekordját a Home Insurance Building után 1890-ben Joseph Pulitzer New York World Building nevű (mintegy 94 méter magas) épülete döntötte meg. Innen már csak egy lépés volt, hogy az 1900-as évek elején megszülessen a modern irodaház fogalma. Az első irodateret Frederick Taylor amerikai mérnök tervezte 1904-ben, egy nyitott térbe zsúfolva a dolgozókat, akikre a vezetők privát irodáikból láthattak rá. 1916-ra az irodatornyok már mindennapos látványnak számítottak.

Hová tűnik az energia az irodában?

Az Egyesült Államokban az üzleti célú épületek a felhasznált energia nagyjából 30 százalékát elpazarolják, részben elöregedettségük miatt. Az energiaveszteségért főként öt tényező felelős: az elégtelen szigetelés, a korszerűtlen épületgépészet, a kevéssé takarékos világítás, a rosszul megtervezett ablakok, illetve a kéményeken kiáramló hő.

Napjainkban a környezetbarát építkezés legfőbb mozgatórugója az ügyféligény – amely a 2012-ben mért 35 százalékról 2014-ben 40 százalékra ugrott –, míg legnagyobb akadálya a magasabbnak vélt ráfordítási költség.  A zöld épületek jelentősége ugyanakkor könnyen számszerűsíthető, hiszen ezek olyan hosszú távú megtakarításokat biztosítanak, mint: 8-9 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségek, 7,5 százalékkal nagyobb épületérték, 6,6 százalékkal nagyobb mértékű befektetésmegtérülés, valamint 13 százalékkal alacsonyabb karbantartási költségek.

Hálózatba kapcsolt épületek

Az épületek az integráció és a hálózatba rendeződés tekintetében is elképesztő mértékben fejlődtek. A Gartner szerint az intelligens kereskedelmi épületek 2017-ben az IoT-technológia legnagyobb felhasználóivá válnak. A piackutató számításai alapján az IoT-érzékelők száma a 2015-ös 377 millióról 2018-ra jóval meghaladja majd az egymilliárdot. Az előrejelzések szerint az épületekben jelen lévő IoT-technológiák piaca a 2014-es 46 milliárd dollárosról 2020-ra 155 milliárdosra nő.

Míg 2014-ben az épületfelügyeleti rendszerek összekapcsoltsága csupán 16 százalék volt, ez az arány 2025-re várhatóan már 50 százaléknál is nagyobb lesz. Eszerint az IoT és a hálózatba kapcsolt épületek bevezetése egyértelműen előremutató üzleti döntést jelent. A prognózisok alapján az IoT az épületek piacán évi 25 százalékkal fog emelkedni a következő három évben, az addigra 85 milliárd dolláros iparág pedig már 25 milliárd hálózatba kapcsolt eszközt foglal majd magába.

A következő nagy kihívás a létesítményvezetők és az épülettulajdonosok számára az újonnan hálózathoz csatlakoztatott épületek adatainak értelmezése, elemzése és használata. Az összekapcsolt menedzsmentrendszerek a jövő épületeinek gerincét képezik majd: az ezekből kinyert adatok megalapozzák a megfelelő döntéseket, és ezáltal megtérülést hoznak. Ahhoz, hogy a piaci szereplők lépést tarthassanak az épületfelügyelettel, olyan megoldásra lesz szükség, amely képes a több rendszer összekapcsolásával járó összetett műveletekre, továbbá elég rugalmas és gyors a folyamatosan kapcsolódó eszközök skálázásához.

Az okosépületek evolúcióját képgalériánk infografikája mutatja be.