hirdetés
hirdetés

Magyarországi okosvárosok

Lecsengett a smart city hype?

2011-ben a MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete készített egy tanulmányt „Smart cities” címen. Kíváncsiak voltunk, hol akad el városaink okosodása, min múlik egy-egy okosvárosprojekt megvalósítása.

hirdetés

Ha valamit tudatosan akarunk kialakítani – és az okosvárosok ilyenek –, akkor az első mankó mindig az Akadémia, az elméleti tudás. A tanulmány, amely az IBM Magyarország Kft. megbízásából jött létre, és dr. Lados Mihály intézetigazgató, illetve dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs jegyzi, bő 100 oldalban foglalja össze, hogy milyen módon lehet mérni, értékelni társadalmi, gazdasági, politikai szinten a városok hálózatba kapcsolását, élhetőségét, elősegítve egy város okossá válását.

Lados Mihály intézetigazgató
Lados Mihály intézetigazgató
„A tanulmány készítése előtt néhány évvel kutatóintézetünk részt vett néhány intelligens város és megye stratégiájának elkészítésében, így kerültünk az IBM látókörébe, amely akkor hirdette meg globális smart city programját. A cél az volt, hogy a cég világvárosokra felépített smart city értékelő rendszerével el tudjon indulni a magyarországi piacon is. Mivel hazánkban Budapesten kívül nincs nagyváros, ezért megpróbáltuk a hazai környezetre, közepes és kis városokra adaptálni ezt a keretrendszert. Ezzel lehetőség nyílt a városok számára feltárni, hogy milyen adottságokkal rendelkeznek, és ennek függvényében milyen reális célokat érhetnek el az okossá válás tekintetében” – foglalta össze dr. Lados Mihály a tanulmány létrejöttének körülményeit.

Az értékelési rendszeren keresztül a városok képesek voltak meghatározni egymáshoz viszonyított helyzetüket, minden város pozicionálhatta magát bizonyos közszolgálati területen, meghatározhatták, hogy melyek a számukra igazán fontos fejlesztendő területek. „A cél az volt, hogy ne véletlenszerűek legyenek a városi fejlesztések, hanem legyen egy stratégiájuk, egy időrendiség, hogy úgy jöjjenek létre innovatív megoldások, amilyen sorrendben arra a városnak szüksége van. Arra kaptunk megbízást, hogy ez alapján az elemzési keretrendszer alapján készítsünk 9 hazai városra egy minta smart cities értékelő rendszert. Az eredeti IBM-módszertanban nagyon sok szubjektív elem volt, a mi tanulmányunkban azonban az alkalmazott mutatók nagy része objektíven visszakereshető KSH- vagy egyéb felmérések alapján” – részletezte Barsi Boglárka az IBM eredeti keretrendszere és a megvalósult tanulmány közötti különbséget.

Business to City

Az IBM célkitűzése, hogy megalapozzon egy olyan rendszert, amely a bevont városok esetén elindít egy fejlesztési folyamatot, és az infokommunikációs vállalat számára piacot teremt, Magyarországon is. Szeged érte el a legtöbb pontot az összesített pontrendszerben, ami elsősorban a nagy súlyú „emberek” rendszerben elért kiemelkedő pontszámának, valamint viszonylag kedvező üzleti és kommunikációs pontszámának köszönhető. Szegedet szorosan követi Veszprém és Pécs. Veszprém jól teljesített az üzleti alrendszerben, miközben magas pontszámot ért el az „emberek” területén és a városi szolgáltatásokban is. Pécs a második legjobbként szerepelt az „emberek” alrendszerben, a többiben pedig átlagosan jól teljesített. Őket követi a városok második csoportja, Székesfehérvár, Győr és Debrecen. Székesfehérvár a kommunikációs, városi szolgáltatási és a közlekedési alrendszerben teljesített kiemelkedően, a többiben nem mutatott ilyen jó teljesítményt. Győr kiemelkedően szerepelt az üzleti és a kommunikációs alrendszerben, a többi alrendszerben átlagos eredményt ért el. Debrecen valamennyi alrendszerben átlagosan teljesített, egyedül a kommunikációs területen ért el gyenge eredményt.

A városok vizsgált alrendszerei

A városok működése hét, hálózatokból, infrastruktúrából és környezetből álló alaprendszerre épül, melyek a kulcsfunkciókhoz kötődnek:

•„Emberek” alrendszer (ez magában foglalja a közbiztonságot, az egészségügyet és az oktatást)

• Üzleti alrendszer (ez tartalmazza a város üzleti életet befolyásoló politikáját és szabályozási alkörnyezetét)

• Városi szolgáltatások alrendszer

• Közlekedési alrendszer

• Kommunikációs alrendszer (ez a város külső és polgárai felé történő kommunikációját vizsgálja)

• Vízgazdálkodási alrendszer

• Energiagazdálkodási alrendszer

Ezek a rendszerek természetesen nem elkülönülve léteznek, hanem egymáshoz kapcsolódnak, és egy megfelelően működő, szinergikus rendszerben hozzájárulnak egy optimálisan működő és hatékony rendszer, jelen esetben a városi élet kialakításához. Egy „élhetőbb” város képes arra, hogy a ma rendelkezésre álló új technológiai lehetőséget vegye igénybe ahhoz, hogy a szűkös erőforrásokat a leghatékonyabb módon használja fel ezen alrendszerek minél jobb működése érdekében.

A második városcsoport után következik Miskolc, Tatabánya és Kőszeg. Miskolc esetén a városi szolgáltatások területén elért jó eredményhez a többi területen gyengébb teljesítmény tartozott. Tatabánya a kommunikációs alrendszerben ért el jobb eredményt, a többi esetén gyengébben teljesített. Kőszeg az energia- és vízgazdálkodás alrendszert leszámítva (ami elsősorban annak köszönhető, hogy az összes felhasznált energia és vízmennyiség a kisebb jelentőségű ipar miatt nem olyan fontos, mint a nagyobb városokban) az utolsó helyen végzett. Megjegyzendő, hogy a gyengébb teljesítmény bizonyos területeken részben a jelentős méretbeli különbségeknek is betudható.

„A tanulmánynak kevés helyen volt folytatása, csak Veszprém és Kőszeg az, ahol akkor tovább mozdult a smart city projekt. Viszont az IBM a helyi egyetemen keresztül továbbra is jelen volt Veszprémben, és a város kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket az uniós operatív programok biztosítottak. A TÁMOP-ban volt egy konstrukció, amelyet ők 2015-ben arra használtak fel, hogy smart city stratégiát tervezzenek, elsősorban a közlekedésre építve. Veszprém volt az első város, ahol direkt módon készítettek egy négy pilléren nyugvó okosváros-stratégiát, kijelölt akcióterületekkel” – vezette be Lados a tanulmány utóhatásainak összegzését. Kőszeg különleges a sorban, méretéből adódóan, illetve hogy ők külön jelentkeztek az IBM-projektre, amit a kőszegi Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete Alapítvány ösztönzött. „Ők folyamatosan aktívak, olyannyira, hogy két évvel ezelőtt, kormányhatározattal támogatást nyert a nemzetközi kreatív városindex projektjük, amelynek eredménye a jelzett kormányhatározattal megalapított Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete – ennek egyik fő tevékenysége a KRAFT-kutatások folytatása. A »Kreatív város – fenntartható vidék« (KRAFT) egy új, komplex, általánosítható, innovatív fejlesztési koncepció, amely abból indul ki, hogy a fejlesztések és beruházások – a növekedés és versenyképesség – sikerének záloga egy adott térség városai, intézményei, meghatározó gazdasági, társadalmi és közéleti szereplői közötti hatékonyabb együttműködés, a társadalmi, kulturális és kapcsolati tőkékben rejlő szinergia. Ennek egyik első mintaterülete Kőszeg.”

Volt rá pénz

Jogos a kérdés, hogy ha ilyen széles körű és mély smart cities tanulmányok készültek, akadémiai és üzleti szinten is volt motiváció, akkor hol akadtak el ezek az okosvárosprojektek. Erre dr. Lados válaszolt: „Minden fejlesztő azt várta, hogy a támogatási rendszerekben ezek meg fognak jelenni, de amikor kialakult a 2014–2020-as uniós finanszírozási keretrendszer, még a hazai tervezők közgondolkodásában nem volt ott a smart city. Ráadásul a kormányzat úgy gondolkodott, hogy a 7 éves ciklus első kétharmadában lehetőleg kössük le a forrásaink szinte egészét, hogy biztosan a cikluson belül legyen a felhasználás.”

Tűzoltásként, 2 éve megkapta a Lechner Tudásközpont kormányrendeletben, hogy foglalkozzanak a témával. Elő is készítették azt a koncepciót, amelynek többek között célja volt a források átcsoportosítása a 2018–2020-as szakaszra. Ezt még támogatja a Digitális Magyarországért program is, csak most már kevés az a támogatás, amelyet ennek érdekében ezen pályázati rendszerben meg tudnak mozgatni.

Hogyan tovább?

A civil szervezetek és IT-vállalatok mellett kormányzati, közmű- és közszolgáltatói intézmények, egyetemek, kutatóintézetek együttműködésének a várostervező és a helyi politika (polgármester, képviselő-testület) akaratára van szüksége ahhoz, hogy egy város a minőségi fejlődést előtérbe helyező, versenyképes és innovatív település legyen, ahol a fenntartható fejlődés eszmeisége dominál. De mindenekelőtt szükség van valakire, aki a szívén viseli és menedzseli, viszi előre a projektet. Bécs nagyon jó példa szemléletében és gyakorlatában is. 2011-ben világelső volt a smart cities listán, ez politikailag úgy képeződött le, hogy ez egy jó imázs Bécs számára kifelé, befektetők számára, és befelé, a polgárok felé is. Kitűzték azt a célt, hogy tartsák ezt az arculatot és 10 évente megújítják a város stratégiáját, amit STEP-nek neveztek el.

Most azt mondták, hogy legyen smart city stratégiája a városnak, hosszú, közép- és rövid távra. Először egy hosszú távú energiakitekintést végeztek (2050-ig), mert ahhoz, hogy élhető legyen a város, tiszta, fenntartható környezetnek kell lennie, amihez hosszú távú terv szükséges. Ezt követte egy 2020-ig szóló középtávú terv, végül egy 3 éves akciótervet készítettek, majd mintaprojektek megvalósítását indították el. „Bécsben már a jelen évtized elején létrehoztak a városfejlesztésen belül egy Smart City Ügynökséget. Ez a szervezet koordinálja és görgeti a város smart city folyamatait. Nemzetközi projektekben vesznek részt, jó gyakorlatokat integrálnak, kommunikálnak a lakossággal, és nemcsak a helyiekkel, hanem a város tágabb, akár az országhatáron túlnyúló vonzáskörzetével is. Az elmúlt két évben havonta kapjuk a meghívókat különböző témájú bécsi smart city dialógusokra. Negyedévente médiaeseményt szerveznek, évente pedig egy többnapos nemzetközi konferenciát, ahol nemcsak Bécs mutatja be magát, hanem meghívnak más külföldi és osztrák okosvárosokat is. Tehát folyamatos a kommunikáció, a publicitás” – foglalja össze Lados a hazai városok számára is követhető bécsi mintát.

Politikai támogatás kell

Barsi Boglárka tudományos munkatárs
Barsi Boglárka tudományos munkatárs
A gyújtópontja a smart citynek, hogy legyen helyi politikai akarat, amely mögött álljon egy naprakész szakmai háttér, valamint együttműködési készség a helyi közösséggel. Barsi szerint az hiányzik Magyarországon, hogy nincs stratégia, egy koncepció arról, hogy mit szeretne elérni az adott város a smart cityvé válásához kapcsolódóan, ehelyettad hoc fejlesztéseket eszközölnek. „Jónak tűnhet például a közvilágításban a LED-es égőkre való váltás. Ha azonban ez a fejlesztés nincsen bekapcsolva egy átfogó smart city keretrendszerbe, nem kapcsolódik hozzá egy IKT-alapú, az információkat érzékelő, továbbító és feldolgozó rendszer, akkor ez egy kiváló energiahatékonyságot segítő projekt, de nem válik smart city elemmé. A közvilágítás oszlopait a világítás mellett más célokra is lehetne használni a települések többségében. Az oszlopokat szenzorokkal ellátva hatékonyabbá tehető maga a közvilágítás, információk közvetíthetők a rendőrség, a forgalomszervezés vagy a meteorológia számára, sőt napenergiával működtetve akár töltőállomás is telepíthető rájuk. Az ilyen integrált IKT-alapú megközelítésekhez szükségesek azok a koncepciók, amelyek jelenleg itthon hiányoznak. Ehhez azonban a városvezetésnek is képessé kell válnia befogadni az ott lakók kezdeményezéseit, és tisztában kell lennie azzal, hogy a városlakók mit szeretnének, mire van igényük.” 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés