hirdetés
hirdetés

Városlakó

Jelenlét, IoT és megfigyelés

Ha a szolgáltatást, amit használsz, ingyen kapod, akkor te vagy a termék - tartja a mondás. Az interneten pedig rengeteg dologhoz jutunk hozzá úgy, hogy látszólag egy fillért sem kell adnunk érte. Cikkünkkel elindítjuk a Magyar Telekommal közös rovatunkat Behálózva címmel. A sorozatban a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket járjuk körül, illetve az abban betöltött szerepünket, hogy az iszonyatosan gyors változások közepette is lehet okos döntéseket hozni. 

hirdetés

Két olyan korszakhatára is van a magánszférának és az üzleti titkoknak, amelyeket érdemes ismerni. Az egyik az a pár év, amíg az Enigma nevű kódológépet polgári használatra árusították a második világháború előtt. Erről az időszakról biztosan tudjuk, hogy nem volt olyan nagyhatalom, amely képes lett volna ezeket az üzeneteket dekódolni. A világháború alatt csak Alan Turing - róla maroknyi film is készült - valamint Marian Rejewski kódtörők munkájának köszönhetően váltak olvashatóvá az Enigmával kódolt katonai üzenetek. Amíg ők nem törték meg a titkosítást, elérhető volt a tökéletes biztonság.

A másik az elektronikus megfigyelés előtt történt, amikor a közkeletű bölcsesség szerint egy jó nagy mező közepére kisétáló két ember biztos lehetett abban, hogy senki sem hallja, miről beszélgetnek. Ez a műholdakkal, lehallgató-berendezésekkel, puskamikrofonokkal ért véget. Akit viszont érdekel a kémes nosztalgia, az az amerikai Spy Museum podcastjában sok érdekeset hallhat a témáról. A kép az internettel, és ma az oldalak többségén használt alaptechnológiák elterjedésével alaposan megváltozott.

Scott McNealy, az azóta felvásárolt Sun Microsystems igazgatója 1999-ben közölte riporterek egy kis csoportjával, hogy „egyáltalán nincs magánszférátok, tegyétek magatokat túl rajta”. A kijelentés akkor nagy port vert fel. Később pedig az is, amikor Eric Schmidt, a Google akkori vezérigazgatója úgy nyilatkozott a digitális magánszféráról, hogy „ha valami olyasmit csinálsz, amit nem akarod, hogy mások tudjanak róla, akkor elsősorban lehet, hogy nem is kellene azt tenned.”

A cégvezetők megjegyzéseit tekinthetjük prófétikusnak is. Sokkal több adatunkat gyűjti sokkal több oldal, mint azt valaha gondoltuk volna. Elég csak egy-két hétig hagyni futni a Citizen Ex nevű böngésző-kiegészítőt, hogy megtudjuk, milyen adataink hol landolnak valójában. Nem csak az oldalt kiszolgáló szervert kell nézni, hanem a statisztikai motorokat, kommentszolgáltatást, reklámszervereket, vagy például a Facebook mindenhol jelen lévő lájkgombját. Profilt épít rólunk a legtöbb oldal, hogy aztán jobban tetsző hirdetéseket mutasson, ami alapján biztosabban lesz kedvünk vásárolni. A kortárs internet nagy részének gazdasági modellje a termékek adat alapú finom ránk tukmálása. Tanulságos például azt végigfutni, mit tud rólunk a Facebook, illetve hogyan ajánlja ezt a hirdetőknek termékként.

Az adatbázisok, információk indákként kapcsolódnak össze. Emellett adatokat szivárogtatnak az eszközeink is. Érdemes legalább egyszer végigvárni, hogy az amerikai Electronic Frontier Foundation jogvédő szervezet tesztprogramja megvizsgálja, mennyire egyedi a böngészőnk ujjlenyomata. Ez azt mondja meg, hogy az eddig vizsgáltak közül hány netezőt lehetne összetéveszteni velünk csak olyan technikai paraméterek lekérdezése után, mint a telepített betűtípusok, a böngésző gyártója, pluginek és így tovább. Gyorsan kiderül, hogy egy kicsit mindenki kilóg a tömegből.

A kilencvenes évek filmjeiben a kütyük még egyértelműen a barátaink voltak.

Hogyan került kém a hálószobába?

A digitális jelenlét legújabb terepét az IoT, azaz a dolgok internetének eszközei adják. Jellemzően ilyennek számít minden olyan kütyü, amelyre az okos jelzőt szokás használni. Internetkapcsolattal rendelkeznek, az agyukat a számítási felhőben - azaz a Google, Amazon, Facebook vagy Microsoft szerverein - tartják, és amellett, hogy pazar dolgokra képesek, adatokat is rögzítenek rólunk.

 

Az Amazon Echo Look nevű kamerás személyi asszisztens hardvere például azt ígéri, hogy könnyebbé teszi reggel az aznapi outfitünk összeállítását. Gépi tanulással még azt is megmondja, elég stílusosan öltöztünk-e. Eddig a szolgáltatás. Az egyenlet másik oldalán azonban ott van az is, hogy az okos kamera folyamatosan képes menteni és elemezni a felhasználó testének változásait. Nem kell túlzottan paranoiásnak lenni ahhoz, hogy elképzeljük, hogy ha az Amazon kamera például úgy gondolja, hogy a tulajdonosa teherbe esett, akkor a rendszer ennek az információnak megfelelően állítja át a hirdetési profilját.

Google ébresztőórás mi-asszisztens. Fotó: NDB Photos /Flickr

A gardrób mellett a nappali elfoglalására is vannak bőven okoseszközök, a techóriások legújabb, őszi termékbejelentésein pedig megjelentek a hálószobába telepíthető, digitális személyi asszisztenssel felvértezett eszközök is.

Ki figyeli a figyelőket?

A kérdésre a rövid válasz: többnyire az adott ország adatvédelmi hatósága. Jövő májustól azonban ez egyszerűsödni és bonyolódni is fog egyszerre. Az akkor hatályba lépő közös EU-s adatvédelmi irányelv pontosabb tájékoztatást, visszavonható engedélyeket, szigorúbb szabályozást ígér, és súlyosabb bírságokat azoknak, akik nem bánnak megfelelően az adatainkkal. Ez viszont csak a szabályozási oldala a kérdésnek.

Fontosabb az, hogy képesek legyünk legalább körülbelül végiggondolni kik és mit tudhatnak rólunk. Nem paranoiára, hanem tudatosságra van szükség. Ehhez azonban nem árt tisztázni magunkban, milyen üzleti modellekben milyen szerepet játszunk. Kevin Kelly veterán amerikai tech-újságíró, a Wired egyik alapítója azt mondta korábbi interjúnk során, hogy szerinte a megfigyelői kapitalizmust megszüntetni nem lehet, megszelídíteni viszont igen. „Adj valamit cserébe, és akkor rendben leszünk” - ez a kulcsa szerinte a problémának. Érdemes még azt hozzátenni, hogy és tudjuk mérlegre tenni az elvett és a kapott dolgokat, mert most ezek a viszonyok rendkívül tisztázatlanok még.

A sorozatot a Magyar Telekom támogatja.

(forrás: Kreatív Online)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cik[214260] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés