hirdetés
hirdetés

Városlakó

A Ferihegyi repülőtérre vezető úton

Jóformán kihasználhatatlan lenne a légi közlekedés a repülőteret a várossal összekötő gyorsforgalmi út nélkül. Különösen igaz ez az olyan nagyvárosokra, amelyek mindössze egyetlen nemzetközi repülőtérrel bírnak.

hirdetés

„A háborús időkben készült új út a béke szolgálatára készült” – jelentette a hírolvasó 1943 novemberében egy híradóban, amely a kispesti vámtól a Ferihegyi repülőtérre vezető 11 kilométernyi út ünnepélyes átadásáról számolt be. A Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által ünnepélyes keretek között átadott aszfalt kapcsán a hír kiemelte: az úton csak személygépkocsik közlekedhettek, az útkereszteződéseket alul- és felüljárókkal küszöbölték ki, így akár óránként 110 kilométeres sebességet is biztosíthatott. A gyorsforgalmi út a korabeli fővárosi infrastruktúra egyik büszkesége volt.

Üröm az örömben

Súlyos baleset a Ferihegyi úton. Kamion szorult be a gyorsforgalmi úton. Lezárták a repülőtérre vezető utat – hirdették egyre gyakrabban a napilapok a Ferihegyi gyorsforgalmi út kapcsán. Az ok legtöbbször az emberi mulasztás: az autóbuszok, kamionok vezetői sokszor nem veszik tudomásul a magasságkorlátozást, például ezzel okoznak – sokszor órákig tartó – a reptér és a város közti forgalmat megbénító fennakadást.

Hosszú ideje keresi a megoldást a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. (BA) a rövid idő alatt állandósulttá vált problémára. Idén májusban tanulmányt is készíttettek a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel a repülőtérhez kötődő infrastruktúra lehetséges fejlesztéséről. A november folyamán a bp18.hu internetes portálról ingyenesen letölthető anyag nemcsak a megoldásokról értekezik, hanem a gyorsforgalmi út történetéről, valamint a térség és a repülőtér viszonyát évtizedek óta meghatározó infrastruktúráról is sokat elárul.

A telephely kiválasztásakor fontos szerepet játszott, hogy Budapest közvetlen közelében legyen
A telephely kiválasztásakor fontos szerepet játszott, hogy Budapest közvetlen közelében legyen

A Ferihegyi repülőtér meglehetősen fiatal a magyar repülés történetéhez képest. Építésének ötlete akkor merült fel, amikor az első világháború után a nagyhatalmak által tudatosan szétzilált és fejlődni nem engedett magyar repülés bontogatni kezdte szárnyait. A telephely kiválasztásakor fontos szerepet játszott, hogy Budapest közvetlen közelében legyen. Először Mátyásföld, majd az 1930-as években Budaörs lett a központ. (Kifejezetten hadi repülőtér később működött a Csepel-szigeten is, ekkor fejlesztették fel a tököli repteret, illetve ekkor épült a Szigethalom melletti repülőgépgyár reptere is. Utóbbit a háború alatt lebombázták.)

A Pestlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában álló ferihegyi területet 1938-ban jelölték ki a repülőtér leendő helyszínéül. A következő évtől meteorológiai méréseket végeztek, és felmérték a talajszerkezetet. A területen kialakítottak egy sportrepülőteret, ahonnan a kadétok már 1940-ben repültek. A polgári repülőtér építése – ifjabb Dávid Károly tervei alapján – csak 1942-ben kezdődött, miközben a reptérre csatlakozó gyorsforgalmi út kiépítését már két évvel korábban elkezdték. A repülőtér épülete, valamint az ahhoz vezető utak azonban a háború során súlyos károkat szenvedtek, és csak 1947-ben döntöttek az újjáépítésükről.

Átvágott utak

A repülőtér építésekor, a kifutópálya és a hangárok területének a kialakításakor olyan útvonalakat is át kellett vágni, amely a környező települések közötti közúti kapcsolatot jelentette. Ilyen volt a Gyömrői út, valamint a Pestszentlőrincet és Rákoshegyet összekötő út, a mai XVIII. kerületi Semmelweis utcát, amely a XVII. kerületben nemes egyszerűséggel a Ferihegyi út névre hallgat. Ezek elsősorban a kereskedelmi forgalmat szolgálták. A későbbi évtizedekben egyik helyett sem építettek új utakat, ezért az erre közlekedőknek kerülő útvonalakat kellett a környéken felkutatni.

Beszorult kamion a gyorsforgalmi úton
Beszorult kamion a gyorsforgalmi úton

A már az 1940-es években sem feltétlenül elfogadható rutin a későbbiekben is jellemző maradt. Igaz, egy évtizeddel később a pályahosszabbítás miatt újabb útkapcsolatot vágtak át, ezt a Csévéző utca-Bélatelepi út-Baross utca vonallal igyekeztek kiváltani. „A repülőtér nagyarányú fejlesztése és ezzel a második futópálya és az új terminál építése 1977-ben kezdődött meg, ekkor szakadt meg a Vecsést és Ecsert összekötő (3101 jelű) út és helyette Vecsés határában új nyomvonalon épült ki. Vecsési szakasza ma is az Ecseri (út) utca nevet viseli” – számol be a korabeli fejlesztések egyikéről a már említett tanulmány. A térség forgalomtechnikai problémái tehát lépésről lépésre, a reptér fejlesztésével párhuzamosan alakultak ki.

Nehéz ügyek

„A város központjától 16 km-re létesült repülőtér megközelítésére 1940-1943 között bazaltbeton burkolatú utat (gyorsforgalmi út) építettek, a Pestszentlőrinci szakaszon a személygépkocsik részére 2-szer egysávos 7,5 méter széles zárt pályát és 2-2 sávos kétirányú szervizutat az üzemek és lakóterület kiszolgálására. A főpályán három aluljárót létesítettek a keresztező forgalom zavarmentes keresztezése számára. A városközpont felé a Gyömrői úti szétválástól csak a 2-szer egysávos főpálya került továbbvezetésre, melyen három ívvel merevített gerendahíd épült a Gyömrői út, a ceglédi és lajosmizsei vasútvonal felett. A kispesti Lehel utca és a kőbányai Vasgyár utca közötti forgalmas út felett szintén felüljáró épült. Ezzel a Határ úttól keresztezésmentes kapcsolat épül ki a repülőtér fogadó épületéig” – derül ki a mostani felújítási tervek apropóján készíttetett tanulmányból. Változott az idők során az út besorolása is, volt főútvonal, autóút, lakott területen kívüli főútvonal is. Jelenleg óránként 90 kilométeres sebességgel lehet itt haladni, amit a tanulmány szerzői nem tartanak biztonságosnak.

A főpályán három aluljárót létesítettek a keresztező forgalom zavarmentes keresztezése számára
A főpályán három aluljárót létesítettek a keresztező forgalom zavarmentes keresztezése számára

Az elmúlt évtizedekben többször volt szükséges javításokat végezni az úton. Például az 1970-es években az észak-déli (ma 3-as metró) építésével a Kőbánya és Kispest közötti szakasz jelentős része átépült a metróvégállomás és járműtelep helyigénye miatt, a Csévéző utcai és az Igló utcai aluljárók támfalának állagromlása miatt sürgős és gyors beavatkozás vált szükségessé, ezért az aluljárókat 1985 nyarán felüljáró váltotta fel. Az egyre sűrűsödő problémákat jelzi, hogy „az út forgalmi terhelése 2010-ig folyamatosan nőtt, évek óta az eltűrhető mértéket meghaladó forgalom terheli. A forgalom emelkedésének legfőbb oka, hogy tervezett fejlesztések elmaradása és alternatív útvonalak forgalomcsillapítása folytán a térségből erre a tengelyre terelődött át a közúti forgalom. Az elmúlt két évben a forgalmi terhelés stagnálása a gazdasági okokra vezethető vissza. Ezt a hatást erősítette fel a 4. sz. főút Üllőt és Vecsést elkerülő szakaszának átadása (…). Ma az Üllői út helyett a 4. számú főút fővárosi szakasza a Ferihegyi repülőtérre vezető út.”

Vannak megoldások?

A kutatás szerint a problémák oroszlánrésze három fő okra vezethető vissza: nem elég hatékonyak a magasság- és sebességkorlátozást jelző figyelmeztetések. A sebességkorlátozás mértéke ráadásul többször is változott indokolatlanul, nem szólva arról, hogy a BKV járművek is gyakran tartják fel a forgalmat. A magassági korlátok legkritikusabb pontja az egyetlen megmaradt aluljárónál van, a Felsőcsatári útnál. Az úton haladó magas járművek gyakran hagyják figyelmen kívül a 3,65 méteres korlátozást, a fennakadt kamionok pedig szinte heti rendszerességgel okoznak órákig tartó fennakadást.

A reptér környékének forgalomtechnikai hiányosságai az építkezések évtizedekkel ezelőtti kezdeteiben gyökereznek, az elmúlt időszakban legfeljebb csak tűzoltás történt, átfogó rendezési koncepció nem született. A Budapest Airport – korántsem csak az ország, hanem a saját jól felfogott érdekeit is előtérbe helyezve – szorgalmazná az átfogó megoldás kidolgozását és megvalósítását. Az eddigi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy nyitott kapukat döngetnek. Kérdés, miképpen lehet a szükséges építési munkálatokat úgy kivitelezni, hogy a környéken élők is elégedettek legyenek.

Kerékgyártó György
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[120506] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés