hirdetés
hirdetés

Karrier

Új egyensúlyokat keres a vállalati képzési szektor

Az automatizálás munakerő-piaci következményeiről, az „atthemoment of need” rutinról és a  FLIGBY-ról is szó esett a vállalatvezetőknek tartott konferencián. 

hirdetés

Szakmai összejövetelen látta vendégül az érdeklődő vállalatvezetőket a vállalati képzés-fejlesztéssel foglalkozó Learning Works Kft. és a vezetői kompetenciamérési eszközt, a díjnyertes FLIGBY-t is kifejlesztő AleasSimulations Inc. A rendezvényen részt vett és előadott Csíkszentmihályi Mihály professzor, a flow elmélet megalkotója, aki a FLIGBY kifejlesztésében is részt vett.

A rendezvény célja volt, hogy virtuális utazást tegyen a jövő vállalati rendszereibe, megvizsgálva, elemezve azokat a trendeket, amelyek már ma egyre erősebben jelennek meg a döntéshozók horizontján. Ezek közül is kiemelkedő jelentőséggel bír a technológiai alapokon nyugvó informális fordulat, melynek révén a munkavégzés ma már 7/24-ben értelmezendő, integrálódik a munka és a magánélet, ennek minden előnyével és hátrányával. Megjelenik továbbá az egyre erősödő strukturális munkaerőhiány is, ami ugyanúgy jelen van a hagyományos iparágakban – termelőüzemek operátorai, hegesztők, gépbeállítók – mint a kreatív szektorokban.

Automatizálás és e-learning

Egyre erősödő trend az automatizáció, amely egyfelől emberi munkaerőt szabadít fel, másrészt viszont feszültségeket okozhat egyéni szinten a munkavállalói karrierben és társadalmi szinten is a nyugdíjalapok folyamatos feltöltésénél.

Megváltozóban van, erősödik a munkavállalók alkupozíciója, egyre fontosabb a munkakörnyezet, a dolgozói élmény, amely jelenleg ellentétben áll a hagyományos vállalati hierarchikus struktúrákkal. Az egyre aktívabb új generáció másként tekint az alapértékekre, a vállalati hűségre, a motivációra, másként él, kommunikál, másként aktív.    

Égető kérdés a munkahelyi képzés-fejlesztés, hiszen ma lényegében nincs még válasz arra, hogyan egyeztethető össze a terv teljesítése, a normál operáció fenntartása és a fejlesztés, amelyhez ma legtöbbször ki kell vonni a munkaerőt a termelésből. Másik dilemma az adaptálás, illetve változtatás kérdése: hogyan tartható életben az újító szellem, az innováció úgy, hogy közben ez nem rúgja föl az adott struktúrákat, működésképtelenné téve a folyamatokat. 

Az előadások során felvillantásra kerültek új fogalmak: work-learnintegration, illetve adaptive learning, melyek a fenti kérdésekre igyekeznek megoldást találni. 

Sokkarú polip

A rendezvény során néhány konkrét megközelítési lehetőség is felmerült.  Ezek egy része vezetői megközelítéseket boncolgatott. A hatékony vállalati képzés egyik alapfeltétele a bevonás, a „közöm van hozzá” érzés megteremtése, melyben a tudás átadójának és befogadójának együttes erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy a fejlesztés hatékony lehessen.    

A mai munkavállaló túlterheltsége olyan tényező, amellyel számolni kell. Egy olyan sokkarú poliphoz hasonló, amely párhuzamosan igyekszik több, néha nehezen összeegyeztethető feladatnak megfelelni. Harcol az idővel, amibe egyre több mindent kellene bezsúfolnia, egyre kevesebb sikerrel. Ezért is mosódik mind inkább össze a munka és a magánélet – workfromhome, homefromwork.

Egyre erősebb az „atthemoment of need” rutin: azonnali döntésekre van szükség, azonnali visszajelzésekre, eredményekre. Ennek eredménye az elveszett egyensúly:  

  • túl gyors a változás,
  • túl sok az új információ
  • fogyóban vannak a „kész” emberek (egyre nagyobb a rekrutáció költsége, egyre nehezebb megtalálni a megfelelő embert)
  • a hagyományos képzési modellek akadozva működnek

Mindezek hatására egyre növekszik a frusztráció és a stressz a munkavállalók körében. Megoldást egy új egyensúlyi helyzet jelenthet a munka és a tanulás integrációjában, a digitális technológiák intenzív alkalmazásában, a formális és informális megközelítések vegyítésében, összességében pedig a tanulási, fejlesztési kultúra megváltozásában.

Flow a gyakorlatban

A rendezvény végén Csíkszentmihályi professzor beszélt a Flow elmélet kialakulásáról, arról, hogyan alakították gondolkodását 1944-es élményei, amikor kénytelenek voltak elhagyni az országot, a legutolsó vonattal, amely még át tudott menni a később felrobbantott Duna-hídon. Életműve talán ebből táplálkozva is erős szálakkal kötődik a pozitív pszichológia megközelítéséhez, melyben a flow mára nem csak elmélet, de többek között a FLIGY-ben testet öltött gyakorlati eszköz is. 

Mezriczky László , gyártáskommunikációs szakértő, az Ispiro Consulting ügyvezetője
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés