Veit András cikkei

A 20. századi magyar történelem sajnos nem szűkölködik a szomorú eseményekben. Mai cikkünkben egy olyan incidenst mutatunk be, amely előzményei és a következményei gyakorlatilag egy az egyben felölelik a múlt évszázad magyar történelmét. 

A fölgázüzemű járműveknél kiemelt figyelmet kapnak a személyautók, kisteherautók és buszok, pedig a gázüzemű "nagyvasaknál" is fontos szempont a környezetbarát működés. 

Az automatizált közlekedéssel szemben ugyanazok a dilemmák, legyen szó az önvezető autókról, a repülőgépekről vagy a számítógép vezérelte vonatszerelvényekről. Most utóbbi előnyeit és hátrányait vesszük számba.

Negyedik alkalommal tartották meg a gödöllői Szent István Egyetem gépmúzeumában a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület (MGKKE) jóvoltából a CNG-LNG-konferenciát és -kiállítást június 2-3. között. A sűrített- és cseppfolyósföldgáz-üzemű járművek magyarországi és nemzetközi jelenéről tartott idei eseményen a GyártásTrend magazin is részt vett.

Néhány hónapja bombaként robbant a hír a tengerhajózással foglalkozó szaksajtóban; több mint 20 évnyi kikötői rozsdásodás után megmenekülhet a világ (mai napig) leggyorsabb óceánjárója, az SS United States. 

A fejlesztés alatt álló nagyobb kapacitású energiatárolókkal ellátott drónok az élet újabb és újabb területeire törhetnek be hamarosan.

A 20. század sajnos nem szűkölködött szimbolikus jelentőségű technikatörténeti katasztrófákban. Éppen a minap emlékeztek meg szerte a világon a csernobili atomerőmű szerencsétlenségének 30. évfordulójáról, és alig néhány hete volt 104 éve, hogy a Titanic elsüllyedt. A mai napra is esik egy híres-hírhedt katasztrófa évfordulója: 79 éve, 1937. május 6-án történt, hogy kigyulladt és megsemmisült az akkori világ legnagyobb léghajója, a német LZ-129 Hindenburg.

Léteznek olyan járművek, amelyek egy sínen futnak: az egy nyomon haladó giroszkópos (pörgettyűs) vonatok. Hogy mi értelme van egy sínszálra állítani a vonatokat, ha a két sínszálon futó társaik is jól működnek? Cikkünkből kiderül. 

Ha nem az elektromos és a vezető nélküli autók vagy a 3D-nyomtatás napjaink legtöbbször emlegetett műszaki újdonsága (vagy mondhatjuk úgy, divatja), akkor egészen biztosan a távirányítású akkumulátoros repülő eszközök, azaz a drónok azok. 

Nem is olyan régen volt, hogy a néhány évtizede még kimondottan fejletlen gazdaságnak számító Kína járműeladások tekintetében átvette a vezetést a már régóta világelső Egyesült Államoktól.

A 3D-nyomtatás napjaink egyik legnagyobb technológiai slágertémája, felsorolni is nehéz lenne azt a rengeteg tudományterületet, amelynek a jövőjét – a várakozások szerint – alapjaiban fogja megrengetni az újszerű gyártástechnológiai eljárás az elkövetkező években.

Alig van az életnek olyan területe, ahol ne lehetne találkozni hihetőbb vagy hihetetlenebb összeesküvés-elméletekkel. A tudomány és technika területét érintő teóriák talán legnagyobb csoportját az eltitkolt, elhallgatott vagy egyszerűen csak lejáratott, forradalmi technikákkal kapcsolatos összeesküvések jelentik. 

Cikkünk első részében a Titanic testvérhajójának, a kalandos sorsú Olympicnak a megszületéséről, illetve az első világháború előtti baleseteiről volt szó. Most a háborús eseményekről, illetve a hajó szolgálatának későbbi éveiről számolunk be. 

A világ leghíresebb hajókatasztrófáját, a Titanic 1912-es elsüllyedésének körülményeit mindenki ismeri. Cikkünkben most a híres óceánjáró testvérhajójával, a jóval hosszabb (és szerencsésebb) pályafutást megélt RMS Olympic kevésbé ismert szerencsétlenségeivel foglalkozunk.

A gyakorlatban is megvalósult különleges vasúti hajtások közé tartozik a légcsavaros meghajtás, amelyet – amellett, hogy a kereskedelmi alkalmazásig is eljutott – egy időben a jövő vasúti erőforrásának is tekintettek.

Cikkünkben összeszedtünk párat azokból a járgányokból, amelyeknek a tervezői nem elégedtek meg a szokványos négy kerékkel, többet akartak. Természetesen most csak a személy- és versenyautókra koncentrálunk.

Összegyűjtöttünk néhány érdekes, enyhén szólva sem mindennapi energiaforrást, amelyekkel napjainkban próbálkoznak a fejlesztők. Miből is nyerhetünk hőt (energiát), amiről elsőre nem is gondoltuk volna?

Minden korban vannak futurisztikus találmányok, amelyek nem, vagy nem a megálmodott módon valósulnak meg. Ezekből szemezgettünk. 

Az elmúlt években számos bejelentést olvashattunk a nagy autógyártóktól, hogy jelentősen csökkenteni szeretnék autóikban a halálos balesetek számát. Mai cikkünkben bemutatjuk, milyen – többé-kevésbé már napjainkban is hozzáférhető – biztonsági berendezésekkel próbálják ezt elérni.

Az ipari károsanyag-kibocsátás jelentős része származik a nehézgépjárművekből. Ugyan az elmúlt évtizedekben sokat fejlődtek a belső égésű motorok is, velük együtt azonban a forgalom is megnőtt a közutakon, így a nagy járművek összkibocsátása mégis növekedett. Utánanéztünk, milyen környezetbarát megoldásokkal próbálnak a nehézgépjármű-gyártók segíteni ezen.

Az autógyártás történetének még egyik évében sem adtak el a világon annyi járművet, mint amennyit az előrejelzések szerint idén fognak. Mennyi járművet jelent ez? 

A közelmúltban kirobbant Volkswagen-botrány kapcsán összeszedtünk pár korábbi, többségében emberéleteket követelő autóipari csalást, amelyek bár a maguk idejében óriási felháborodást keltettek, azóta feledésbe merültek.

Egy gyártó cég termelésirányítási rendszere kulcsfontosságú az ügyfelek minőségi kiszolgálása szempontjából. Hogyan reagál a növekvő elvárásokra a piac? A szabályozószelepeket gyártó Emerson Process Management Kft. szereldéjének operatív igazgatóját, Marton Kálmánt kérdeztük a tapasztalatokról.

A tengeren előállított termékeket már évszázadok óta ismerhetjük, a bálnavadász- és bálnafeldolgozó hajók már 4-500 éve is tevékenykedtek. Most ennél nagyobb fába vágnák a fejszéjüket az autógyártók. 

Az autóipar fejlődésével és a környezeti kihívások erősödésével néhány korábban megszokott jellemző eltűnik majd a járművekből. Persze nagy részükre akad helyettesítő megoldás, ezekből szedtünk össze párat.

Az elektromos autók nagy hátránya, hogy sokáig tart a feltöltésük. A legegyszerűbb megoldás az otthoni vagy munkahelyi töltőberendezések alkalmazása. Mik a kilátások? 

Hamarosan elkészül a kétmilliomodik kerékpár a hagyományos- és elektromos segédhajtású kerékpárokat gyártó Accell Hunland Kft. tószegi üzemében. A gyárban jártunk. 

Négy hónapja, 2015. április 16-án újabb vasúti sebességrekordnak örülhettek a japánok. Az L0 típusú, mágneses lebegtetésű (maglev) motorvonat hihetetlen 590 km/h-val elhódította a leggyorsabb vonatnak járó címet a 12 évvel korábbi (szintén japán) rekordtartótól, majd 5 nappal később saját rekordját is megdöntötte: 603 km/h-val száguldott. Cikkünkben a vasúti sebességrekordok történetét mutatjuk be.

100 lóerő, 180 kiló, 3 másodperces gyorsulás 100-ra. Nem, ezek nem egy új sportmotor adatai, hanem egy olyan (négykerekű) járműé, amely Magyarországon készült, ráadásul teljes egészében egyetemi hallgatók munkáját dicséri. 

Nemrég mutatták be a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Főiskolai Kar (KEFO GAMF) legújabb versenyautóját, amely a következő Formula Studenten méri össze teljesítményét a többi autóval. De mi is az a Formula Student, milyen megpróbáltatásokon kell keresztülmenniük a résztvevőknek, és milyen rekordok születtek a versenyen?

Gőzerővel halad a világ majdani legmagasabb építményének, a szaúd-arábiai Dzsidda városában épülő Kingdom Towernek az építése. Mintegy 9 hónappal az első kapavágás után nemrég elkészültek a több mint 1 kilométer magasra tervezett épület 25. emeletével.

Mai cikkünkben a Forma–1-es motorok történetét mutatjuk be; a híresebb és a nem mindennapi megoldások mellett természetesen szó esik arról is, hogyan tovább, és vajon visszatérhetnek-e a dicsőséges idők.

A mai autók létrejöttéhez elég volt alig több mint egy évszázad, és az újabb nagy változásokhoz valószínűleg még sokkal kevesebb idő is elég lesz.

A nagy óceánjárók akár napi 600 tonna üzemanyagot is elhasználhatnak, ezért egyre jelentősebb a törekvés az alternatív megoldásokra. Visszatérnek a vitorlák?

1912. április 15-én hajnali 2 óra 20 perckor (magyar idő szerint reggel 7 óra 20 perckor) az Atlanti-óceánon, a kanadai Új-Fundland partjaitól 600 km-re elsüllyedt a világ legnagyobb hajója, az RMS Titanic. Összeszedtük a katasztrófával kapcsolatos legizgalmasabb tévhiteket. 

A New York–Havanna vonalon közlekedő óceánjáró a szesztilalom éveiben nagyon népszerű kikapcsolódás volt az amerikaiak számára, akik többnyire lerészegedni mentek az egyhetes utakra.Egy szerencsétlenség azonban nemcsak a hajó pályafutásának vetett véget, hanem a tengerhajózás későbbi időszakaira is hatással volt.

A kisebb társasház méretű bányadömperek hamarosan sofőr nélkül dolgoznak majd a városnyi területű külszíni fejtésekben. 

A repülő autó gondolata régóta izgatja az emberek fantáziáját. A téma időről időre előkerül, leginkább valamelyik tudományos-fantasztikus filmnek köszönhetően. De mi történt a valóságban? 

A tengeralattjárók komoly harceszközként alig 100 éve jelentek csak meg a világtörténelem színpadán, és – ahogy az a gyorsan elterjedő találmányoknál lenni szokott – hamar megszülettek a különleges példányok, amelyek aztán vagy sikeresek lettek, vagy nem. Cikkünkben egy olyan tengeralattjáróval foglalkozunk, amely úgy lett sikeres, hogy közben nem is lett az. Az I. világháborús brit M-osztály kalandjai következnek.

A vákuumcsövek kétségkívül legérdekesebb felhasználási területe a vasúti közlekedés volt. George Medhurst angol gépészmérnök 1812-ben – mindössze 9 évvel az első gőzmozdony megépítése után – elméletben már lefektette a légnyomáskülönbségen alapuló vasúti vontatás alapjait.

A második világháborút követő atomőrület nyomán nemcsak az atomfegyverek fejlesztése indult meg rohamtempóban, hanem az atomenergia békés célú felhasználásában is gyors fellendülés kezdődött.

A világháború befejeztével új idők köszöntöttek a hajóiparra. A 20-as, 30-as években ismét kiújuló méret- és sebességőrület nyomán több olyan óceánjáró- és hadihajó-terv látott napvilágot, amely méreteit és fejlettségét tekintve is lekörözte a korábbi rekordtartókat.

A vasút történetében bőven akadtak és akadnak olyan példák, amikor a vasúti járműveket más közlekedési ágakkal „házasították össze”; a maglev- és légpárnás vonatok repülnek, és léteznek közúton és vasúton is közlekedni képes teherautók.

Vajon milyen lehet közel 1700 km/h-s sebességgel száguldani a szárazföldön? Milyen lehet az, amikor kinézünk egy fél kilométerre levő pontot magunk előtt az úton, elszámolunk 1-ig, és ott vagyunk? Senki sem tudja ezt. Legalábbis idén még nem. Jövőre talán egyvalaki megtudja.

Az elmúlt években bemutatott Marvel-képregényfilmek egyik legérdekesebb járművei (persze Vasember páncéljai mellett) a légi repülőgép-hordozó hajókra hasonlító Helicarrierek voltak.

5,5 kilométer. Ennyi a távolság a floridai Kennedy Űrközpont szerelőcsarnoka és az űrrepülőgépek indítására használt 39A indítóállás között. Kényelmes tempóban ez kb. 70-80 perc alatt lesétálható, de az amerikai űrsikló-programban felhasznált Space Shuttle-ök ekkora távolságot a szó szoros értelmében két pillanat alatt (2 x 400 milliszekundum) tettek meg.

Képzeljük el, milyen lehetett az élet száz éve egy gőzmozdony vezetőállásán! Hangos volt, huzatos, kényelmetlen, nem (vagy alig) lehetett leülni, ráadásul ketten-hárman osztoztak a kis helyen, mert legalább ennyi ember kellett a mozdony vezetéséhez és az „etetéséhez”. A mozdonyvezető és a fűtő az egyik pillanatban megfagyott a hidegtől, a másikban pedig majdnem megsült a kinyitott tűztérajtón keresztül kicsapó lángok által okozott forróságban.

Amikor Orville Wright 1903-ban felszállt motoros repülőgépével, egy transzatlanti hajóút 6-7 napig tartott. Még mai szemmel is hihetetlen az a fejlődés, amelynek köszönhetően 30 évvel később az Európában feladott levelet akár 2 és fél nap múlva megkaphatta az amerikai címzett. Cikkünk a 20-as, 30-as években az óceánjárókon szolgáló postarepülőgépek történetét mutatja be.

Mindannyian tudjuk, mivel működött a világ első géperejű hajója: gőzzel. Az első mozdony? Hát persze, hogy gőzzel. Na és az első (géppel hajtott) repülőgép? Gőzzel az is, bizony. És mivel ment az első autó? Eltalálták.