Elon Musk cége a tagbaszakadt építményeket azért vásárolta meg, hogy aztán a majdani Mars-missziók „motorjaként” szolgáló Starship űrhajója számára kilövőbázissá alakítsa át őket.
Dinamikus címkék megjelenítésére alkalmas billentyűkből álló számítógépes klaviatúrára nyújtott be szabadalmat az illetékes amerikai hivatalhoz az Apple.
A fosszilis üzemanyagok elégetése során lezajló folyamatokat „megfordítva” állítottak elő környezetbarát sugárhajtómű-üzemanyagot az Oxford Egyetem tudósai.
Koreai tudósok egy teljesen hétköznapi összetevő felhasználásával létrehoztak egy bevonatot, amely automatikusan kijavítja a mobiltelefonok kijelzőin keletkezett fizikai károsodásokat.
Szélturbinákból és napelemekből épít 73 000 hektár területű, kombinált megújulóenergia-termelő komplexumot a világ egyelőre második legnépesebb országa.
Szingapúri tudósok kidolgoztak egy új módszert a földgáz megszilárdítására, amely a légnemű anyag szállítását és elraktározását egyaránt egyszerűbbé teheti.
Az oroszországi NUST MISIS egyetem tudósainak kísérletei alapján szén nanoszálak hozzáadásával jelentősen erősebb 3D-nyomtatott alumíniumtárgyakat lehetne létrehozni.
Az egyedülálló emberek mindennapjainak megkönnyítésére szolgáló, élethűnek szánt, robotizált barátnőtenyeret fejlesztettek ki a japán Gifui Egyetem kutatói.
Egy Richard Browning nevű brit feltaláló bebizonyította, hogy a távoli balesetek helyszínére a sérült áldozatok ellátásához egyszer majd akár sugárhajtású "ruhákban" is eljuthatnak a mentőorvosok.
Jóllehet, a Kínai Tudományos Akadémia szakembereinek kicsi, hordható generátorát a légmozgás hajtja, a hagyományos szélturbinákétól radikálisan különbözik a működési elve.
Mesterséges intelligenciával irányított és napenergiával hajtott hajót fejlesztett ki közösen egy ProMare nevű, tengerészeti kutatásokat végző, nonprofit vállalat és az IBM.
Sikeres németországi teszteket követően Ausztriában hivatalosan is megkezdte működését a világ első hidrogén-üzemanyagcellás vonataként számontartott Coradia iLint. A környezetbarát járművet az Alstom nevű, francia cégóriás fejlesztette ki.
A Seatrec drónjai a tenger termoklin nevű rétegében folytatott liftezgetéssel gyűjtik be az energiát, és így az alkalmazásukkal jelentősen csökkenteni lehetne az óceánokban hátrahagyott, elhasznált akkumulátorok mennyiségét.
Bemutatta az üzemi munkát megkönnyítő, EksoVest nevű külső vázának utódját az Ekso Bionics. Az Evo Upper Body Exoskeleton az EksoVestéhez hasonló teherbírás mellett sokkal légiesebb, vagyis a munkavégzés kevésbé megterhelő benne.
Egy NDB (Nano Diamond Battery) nevű amerikai start-up bejelentette, hogy sikeresen letesztelte saját fejlesztésű, nukleáris hulladékkal működő akkumulátorát.
A természet törvényeivel elsőre inkompatibilisnek ható termelékenységű napelemek kifejlesztése előtt nyithatja meg az utat a finnországi Aalto Egyetem tudósainak új felfedezése.
A Nagy Hadronütköztetőben megejtett egyik kísérlet eredményei a tudósokat hozzásegíthette a Higgs-bozon és így a világmindenség behatóbb megismeréséhez.
A Loughborough-i Egyetem szakemberei kifejlesztettek egy hordozható „robotkalauzt”, amely a látássérült emberek számára óriási segítséget nyújthat a közlekedésben.
A Proteus összetétele és felépítése állítólag lehetetlenné teszi, hogy az éles szerszámok kisebb rongáláson túl mélyrehatóbb károsodást okozzanak benne.
A Deep Space Station 43 modernizációjára azért van szükség, hogy a közelgő Mars- és Hold-missziók folyamán az űrbe küldött robotokkal és emberekkel a kommunikáció gördülékeny lehessen.
Felhagy a világ talán legismertebb utasszállító repülőgépének gyártásával a Boeing. A legendás modell karrierje tulajdonképpen már a 2000-es évek elején leszállóágba került.
Az eddig kiötlött megoldásoknál olcsóbb, de csak meghatározott körülmények alkalmazható technikát terveltek ki a Földet potenciálisan veszélyeztető kisbolygók pályájának módosításához.
Régóta sok fejtörést okoz, hogy működés közben miként lehetne alacsonyabb hőmérsékleten tartani a napelemeket. Lehet, hogy egy zselé jelenti majd a gyógyírt a problémára?
A Vuhani Egyetem mérnökei létrehoztak egy sugárhajtóművet, amely sűrített levegő és elektromos áram segítségével tudja levegőben tartani a repülőgépeket.
Egy új koncepció szerint nem lehetetlen, hogy magasnyomású kamrává alakítva a földön parkoló repülőgépek központi szerepet kaphatnak a kritikus állapotú koronavírusos betegek kezelésében.
Egy egyesült királyságbeli, multidiszciplináris csapat kifejlesztett egy potenciálisan életmentő terepi lélegeztetőgépet a világ szegény és távoli részein élő betegek kezelésére. Az elkövetkező időszakban valószínűleg különösen nagy szükség lesz rá.
Az Intel és a Cornell Egyetem tudósai által létrehozott lapka fegyverek, kábítószerek vagy akár betegségek kiszimatolására is alkalmas „elektronikus orrok” kifejlesztését is lehetővé teheti.
Az amerikai energiaügyi minisztérium a nemrég kialakult világjárvány megfékezéséhez immár a világ legerősebb szuperszámítógépét is hadrendbe állította.
Az innovatív gumiköpeny környezetbarátnak nevezhető. Nem biztos, hogy a ReCharge-ot valaha is áruba bocsátják, de a technológia különböző elemei számos, hamarosan debütáló termékben visszaköszönhetnek.
Tekintve, hogy a rakéta-üzemanyagok ára töretlenül szárnyal, indokolt alternatív megoldásokat keresni a műholdak űrbebocsátásához. Egy amerikai céget éppen ez a felismerés vezette saját kinetikus módszerének kidolgozására.
A technológiai fejlődés mostanában energikusabb, mint valaha. Ez részben annak köszönhető, hogy a relatíve tapasztalatlan, ifjú cégek az innovatív ötleteik kivitelezéséhez szükséges induló tőkét – például a közösségi finanszírozás platformjainak segítségével – az eddigieknél könnyebben össze tudják gyűjteni. A startupok izgalmasabb termékei vagy megoldásai összességében ma már kisebb erőfeszítéssel jutnak el a piaci megmérettetésig, és így mi is nagyobb választékból szemezgethetünk.
Pár évvel ezelőtt még igencsak merész felvetésnek számított, hogy már a közeljövőben repülő taxikon vagy több mint 1000 kilométer per órával száguldó kapszulákban bonyolíthatjuk le az utazásainkat. Ahogy azt már oly sokszor tapasztaltuk, a valóság a mobilitás területén is folyamatosan rácáfol a józan észre. Ami a közlekedési formákat illeti, hamarosan számos kollektív vágyálom beteljesülhet.
Az élet különböző területein napvilágot látott technológiák rendre begyűrűztek az orvoslás területére is. Az innovatív találmányok elsöprő áradatából szemezgettünk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az egészségügy technológiai fejlődésében tetten érhető néhány tendenciára.
Az élelmiszeriparban – mint megannyi más ágazatban is – gomba módra szaporodnak a startupok, amelyek jelentős része aztán persze gyorsan el is hasal a világpiac göcsörtös talaján, de természetesen mindig akadnak páran, akiknek valahogy mégis sikerül megvetni a lábukat. Jelen cikkünkben éppen az ilyen fiatal vállalkozások találmányai közül mutatunk be néhányat.
Az űrkutatás fejlődése az elmúlt 10 esztendőben sem szűkölködött mérföldkövekben. A rengeteg óriási jelentőségű felfedezés közé ráadásul hébe-hóba még olyan is becsúszott, amelyik konkrétan új fejezetet nyitott a tudomány történetében. Jelen cikkbenazt kívánjuk összefoglalni, hogy az újságunk születése óta elért vívmányok melyike járulhat leginkább hozzá az univerzum felderítéséhez.
A széles körben nagy esélyesnek tartott csapat kapszulája 476 kilométer per órás végsebességet ért el a megmérettetésen. Magyarország két legtávolabbi pontja 525 kilométerre helyezkedik el egymástól.
Ugyan a személyre szabott orvoslás kategóriája széles, az egészségügyi szakemberek egyre inkább a DNS-alapú terápiát értik alatta. Manapság ez az ágazat tematizálja a tudományos diskurzust, és a halmaz többi elemére mintha kicsit kevesebb figyelem irányulna. Jelen cikkünkben mi ezekkel a némileg háttérbe szoruló megközelítésekkel foglalkozunk, és közülük is főleg azokkal, amelyek szorosabb kapcsolatot ápolnak a műszaki tudományokkal.
Pillanatnyilag nem úgy néz ki, hogy bármi is határt szabhat az emberi kreativitásnak.A korszakalkotó találmányok továbbra is gurulnak le a futószalagokról. Jelen cikkünkben a Popular Science listája alapján készítettünk egy válogatást az utóbbi egy-két év „forradalmi” innovációiból.
A fogyasztói elektronika világszinten egyik legnagyobb kiállítását idén is majd szétvetették a korszakalkotó, meglepő vagy éppen mókás találmányok. Jelen cikkünkben be is mutatunk néhányat, amelyek sikeresen levették a lábáról a látogatóközönséget.
Egy újfajta technológiával a kabátunk, a csuklópántunk vagy akár a nyakkendőnk „leolvasásával” is beléphetünk jelszóval védett lakásunkba vagy irodánkba.
A járműpark felügyelete a cégek számára lényegesen megkönnyítheti a flottájuk zökkenőmentes üzemeltetését, és ezzel működésük költséghatékonyabbá válhat. Egy Angliában született magyar cég erre fejlesztette ki a szolgáltatását.
A GPS Tuner az elektromos kerékpárok tulajdonosai számára egy sokoldalú fedélzeti információs központ ki- és továbbfejlesztésére, illetve támogatására koncentrál.
Legalább 1999-es felbukkanása óta jelentős káosz alakult ki az eHealth kifejezés meghatározása körül. Nagyon leegyszerűsítve egyes értelmezések szerint a szó csupán az egészségügy és a világháló összefonódását takarja, mások szerint úgy összességében az ágazat digitalizációjára utal. Jelen cikkünkben a második megközelítést preferáljuk.
A robotizáció és az automatizáció fejlettségi szintje olyan magas, hogy pillanatnyilag a gyártósor átalakítása helyett az üzemi logisztika korszerűsítésével lehet a legtöbbet lefaragni a vállalatok kiadásaiból. A Pozi Technologies szerint legalábbis ez a helyzet, és éppen ezért kívánja az egyes elemek nyomon követését megkönnyíteni újszerű rendszereivel.
Az elektromos meghajtású gépkocsikat kíséri a legintenzívebb figyelem, tény azonban, hogy a kategória árnyékában már a többi járműtípusnál is világhódító körútra indult a megközelítés. A haladás üteme persze erős változatosságot mutat.
A Hold egy kopár, élettelen és rideg bolygó. Sokan kétlik, hogy olyan fontos lenne tovább erőltetni a kielemzését. Azt gondolják, itt az idő, hogy most már távolabbra, nevezetesen a Marsra vessük kíváncsi tekintetünket.
A DMG MORI újabb innovatív szerszámgépekkel és egyéb „okosgyári” megoldásokkal folyamatosan bizonyítja elköteleződését az ipar 4.0 technológiája iránt. A cég a február 14-től 18-ig tartó németországi expóján ismételten világossá tette, hogy az okosgyárak felé vezető útról tökéletesen letéríthetetlen.
13 milliárd elődjéhez hasonlóan a 2016-os év is igencsak izgalmasnak bizonyult. Korszakalkotó felfedezésekben, vívmányokban, illetve lenyűgöző találmányokban egyaránt bővelkedett az esztendő. A teljesség leghalványabb igénye nélkül néhányat most bemutatunk belőlük. A cikk a Popular Science összeállítására épül.
Az intelligens otthonok fogalmához leginkább a lendületes gazdasági fejlődésüket élő államokban vonzódik a lakosság, a fejlett országokat meglehetősen hidegen hagyja a koncepció. Az amerikaiakhoz hasonlóan a magyarok 40 százalékban érdeklődnek az elgondolás iránt.
A Longman Dictionary of Contemporary English nevű szótár szerint a robot „olyan, mozgásra képes, komputer által vezérelt gép, amely az emberek egyes munkáit el tudja végezni”. Bár ezen meghatározás alá igen sok apparátust be lehet passzírozni (pl. autonóm járművek), a földi halandók elméjében a fogalom bizonyos android (emberszerű) vagy legalábbis bionikus (élőlényszerű) jellegtől mindig is elválaszthatatlan marad.
Legyen szó külalakról vagy belső kvalitásokról, a szokatlan megoldások a járműfejlesztéseknél viszonylag élesen elkülönülnek a hagyományostól. Az arra fogékony érdeklődők mind lenyűgözőbb, modernebb, szórakoztatóbb vagy esetleg bizarrabb jelenségekkel találkozhatnak. Íme néhány ezek közül.
A 3D-nyomtatás már ma hatalmas támaszt nyújt az orvostudománynak, a jövőt tekintve pedig gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a módszer még hány területen és milyen minőségben mozdítja majd elő a páciensek felépülését. Ma a biokompatibilis nyomtatástól a műtéti segédeszközökig hódít az additív gyártás technológiája.
Moshe Vardi, a Rice Egyetem elismert számítógépesmérnök-professzora egy idei konferencián úgy fogalmazott, hogy a következő 30 évben a robotok a munkák túlnyomó részét át fogják vállalni az emberektől, és így hatalmas mennyiségű szabadidőt zúdítanak a nyakunkba.
Óriási arányuk ellenére a családi vállalkozások hatalmas hányada képtelen ellenállni az idők viharának. Vajon mi a titka azon kevés cégnek, amely akár több évszázad viszontagságait is sikeresen átvészeli?
Nyugat-Európában pozitív fogadtatásra leltek a mindenkori aktuális fogyasztási adatokat kimutató mérőórák, és ezek közvetve a 2020-ra kitűzött, uniós energiatakarékossági célok elérését is elősegíthetik. Magyarországon árnyaltabb a kép.
Bár számtalan, a civil szférában meghonosodott egyéb technológiához hasonlóan a drónok gyökerei is a harcászatban keresendők, jelen cikkünkben most a polgári alkalmazási területeket mutatjuk be.
A technológiai innovációkkal gyakran kísérletezgető Domino’s nevű amerikai étteremlánc fáradozik a hús-vér alkalmazottakat nélkülöző módszer kidolgozásán.
A bőrre felvihető, telekommunikatív diagnosztikai „matricák” és tetoválások még korántsem érték el fejlődésük zenitjét, ám elterjedésük éveken belül hatalmas lökést adhat az orvostudománynak.
Általában a sör és a mozgó autó egy mondatban kissé összeférhetetlen fogalmak. Vannak helyek azonban, ahol a sörfőzés melléktermékeit a benzin tiszta adalékanyagaiként kívánják felhasználni, melyeknek segítségével az autók a hagyományosnál kevesebb fosszilis üzemanyaggal juthatnak el A-ból B-be.
A Stanford Egyetem tudósai vízzel és mágnessel működő számítógépet fejlesztenek. Ez azért érdekes, mert a víz és mágnes köztudottan végzetes hatást gyakorolhat a komputerekre.
Szívszorító látni, amint a DARPA Kaliforniában tartott robotversenyén a Hydra nevű gép végül is nem szállhatott ringbe a trófeáért. A hidraulikus meghajtású gép nem készült el időben, és ezért a szupermasina kénytelen a fejlesztő cég hangárjában tengetni inaktív életét. Pedig szép reményekkel nézhetett volna a jövőbe.
Az Egyesült Államok illetékes hatósága zöld utat adott az olajvállalatnak, hogy kutatási céllal felállítsa földgáz- és olajkitermelő egységeit a Jeges-tengeren.
A napenergia hatékony eltárolására képes akkumulátorokkal lép piacra a Tesla. Az új elemekkel a lakások környezetkímélő energiaellátása éjszaka is könnyen megoldható marad.
Nagy fába vágja a fejszéjét egy olasz biotechnológiai startup, amikor szintetikus szemeket tervez nyomtatni a vak, a gyengén látó és a látószervükkel elégedetlen emberek számára.
Svéd kutatók mostanáig nem tapasztalt erősségű mágneses teret mutattak ki egy szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjának közvetlen közelében. Az új megfigyelések megkönnyíthetik a csillagászok számára a galaxisok közepén meghúzódó óriások és a belőlük kilövellő, kétirányú plazmasugarak megértését.
Szerencsére csak egy új technológia szemléltetőeszközei voltak azok a pókrobotok, amelyek szinkronban „csápoltak” az Intel vezérigazgatójának mozdulatára egy kínai rendezvényen.
Egy varsói katonai intézet tudósai a kevlárnál is hatékonyabb, cseppfolyós golyóálló felszerelést fejlesztenek. A fizika törvényei nem könnyítik meg a dolgukat.
A NASA egyik űrszondája 2011-ben jelentős képanyagot készített a Vesta nevű aszteroidáról, amelynek köszönhetően látványos virtuális maketten járhatjuk körbe a Naprendszer második legnagyobb kisbolygóját.
Ez idő szerint a Transcriptic az egyetlen felhőalapú, robotizált biotechnológiai labor, amely a cégek számára a preklinikai gyógyszertesztek elvégzését nagymértékben megkönnyítheti.
„Mississippit lehet rekeszteni” Amerikában azokkal az expandált polisztirolhabból készült pelyhekkel, amelyek felhasználásával a jelenlegieknél jobb telepeket lehet előállítani.
Ez idő szerint több mint egymillió csillag formálódik az egyik közeli galaxis titokzatos, molekuláris gázfelhőjében – állítják a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem csillagászai.
Senki sem tudja mekkorák a Föld olajtartalékai, sőt, még azt sem lehet bizonyossággal megjósolni, hogy rövid távon mennyi kerülhet a világpiacra az említett energiaforrásból. Most változhat a helyzet.
Körülbelül 17 kilogrammnyi érhető el a NASA számára az űrjárművek meghajtásához használt, egyik legfontosabb anyagból. Ez még három nukleáris akkumulátorhoz elég.
Képlékeny fémötvözetből alkottak önjáró motort a pekingi Csinghua Egyetem kutatói. A felfedezés az alakváltoztató robotok „életre hívását” is jelentősen megkönnyítheti.
Tim Cook az Apple menetrendszerinti termék-beharangozóján mutatta be a cég okosóráját, amellyel ismét jó nagy fába vágta a fejszéjét a méretes kaliforniai vállalat.
Német tudósok pókgénekkel módosított E. coli baktériummal olyan, a pókfonaléhoz hasonló szívósságú anyagot szőttek, amely idővel a közlekedésbiztonságot is megreformálhatja.
A Harvard Egyetem biomérnökei létrehozták az első kiborg, vagyis gépi elemekkel együttműködő szöveteket, amelyek nanoszálakkal és tranzisztorokkal átszőtt véredényekből, idegsejtekből, szívizomsejtekből és izomból épülnek fel.
Egy szoftvergyártó cég a világ egyik kiemelkedő technológiai rendezvényén mutatta be kiegészítőjét, amely még az arra szakosodott eszközök számára is ellehetetleníti arcunk beazonosítását.
Pilóta nélküli repülőgépekkel térképezték fel a Vanuatu-szigetcsoport egyik működő vulkánját. Az eljárás során létrehozott „digitális makett” segíthet a geológusoknak megérteni a hasonló képződmények működését.
A keresőóriás 2013-ban vásárolta fel a Boston Dynamics nevű vállalatot, amelynek hihetetlen robotjai hamarosan óriási hasznára lehetnek az emberiségnek.
Az Egyesült Királyságban a megtermelt áram tekintetében jövőre végleg alulmaradhat az atomenergia a zöld alternatívákkal szemben. A fosszilis „rosszfiúkkal” már nehezebb lesz elbánni.
Nyílt forráskódú szoftverrel és hardverrel érkezik a Razer vadonatúj virtuális valóság szemüvege, amelynek alkatrészeit a 3D-printerek tulajdonosai akár házilag is kinyomtathatják maguknak.
Mélytengeri élőlények után kutató német tudósok januári hajóútjuk során az Atlanti-óceán idáig ismert legnagyobb mangángumótelepére bukkantak. A felfedezés jó hírt jelenthet a high-tech eszközök gyártóinak is.
Egy épülőfélben lévő óriásteleszkóp végre bebizonyíthatja – vagy megcáfolhatja – egy újabb, Föld méretű égitest feltételezett létezését a távoli Naprendszerben. Még nincs egy éve, hogy a NASA kizárta a bolygó létezését, most mégis tovább keresik.