Kis Endre cikkei

Adat és analitika nélkül elképzelhetetlen az üzlet digitális átalakítása, a vállalatok azonban nem állnak túl jól az adatvezérelt szemlélet és működés kialakításával. A Gartner szerint 2020-ig a vállalatok 80 százaléka kénytelen lesz formális programokat indítani az adatműveltség fejlesztésére, hogy céges kultúráját felzárkóztassa ezen a téren.

Az Európai Bizottság figyelmeztette az uniós tagállamokat, nem elég ambiciózusak a következő évtizedre készült nemzeti tervek és vállalások az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében és az energiahatékonyság növelésében, így pedig tarthatatlanná válnak a 2030-ra kijelölt célok.

A felvonók a városi közlekedés legelterjedtebb formáját képviselik, meghibásodásuk ezért a várakozási idő növelésével meglepően nagy kárt okoz a gazdaságnak. A thyssenkrupp a dolgok internetjére kapcsolja liftjeit, hogy mesterséges intelligenciával fokozza rendelkezésre állásukat.

A mérnöki tervezéstől kezdve a termelés szimulációján át az áruszállításig egyre több vállalat állítja munkába a digitális ikreket a gyártóipar és a logisztika területén. A termékek, gépsorok és munkafolyamatok virtuális másaival hatékonyabb működést és költségcsökkenést, a rövidebb határidők tartásával nagyobb ügyfél-elégedettséget érnek el. 

A digitális ikrek említésére szinte mindenki a gyártóiparra gondol. Bár az asszociáció nem ördögtől való, jelzi azt is, hogy a koncepció lényegével, a technológia fogalmával ma még sokan nincsenek tisztában. Interjú Bakk Józseffel, az IDC Hungary vezető elemzőjével.

Rohamosan növekvő adattömegből igyekeznek a vállalatok értelmes és értékes információt kinyerni, méghozzá a lehető leggyorsabban. Üzleti elemzők által is jól használható kezelőfelületeikkel és a műveletek automatizálásával az adatkutatást és gépi tanulást támogató szoftverplatformok ebben sokat segíthetnek. Dinamikusan fejlődő piaci kínálatukból azonban korántsem egyszerű kiválasztani a feladatra legalkalmasabb eszközt, és a hatékony analitikai környezet kialakításához értő szakemberek is ritkaságszámba mennek.

Együttműködésre lépett a Siemens, az evosoft, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a magyarországi ipari IoT közös fejlesztése érdekében. Interjú Klaus Helmrichhel, a Siemens AG igazgatósági tagjával, a Digital Industries üzletág vezérigazgatójával.

Expresszlevelek kézbesítésétől a csomagküldésen át teljes beszállítói láncok működtetéséig a nagy logisztikai szolgáltatók gyakran élénk – piros, sárga, lila – színekben pompázó arculattervükkel is igyekeznek kitűnni. Napjainkban azonban ugyanazt a színt tűzik zászlajukra, hogy felhívják a figyelmünket: a szállítmányozás fenntarthatóvá tételén fáradoznak. És erre jó okuk van.

Öt év alatt több mint kétszeresére bővült az egyre okosabbá és hatékonyabbá váló ipari robotok piaca, állapította meg friss jelentésében a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR). A növekedés üteme 2021-ig tovább gyorsul.

Világszerte elkötelezettek a gyártás digitalizálása mellett az ipar szereplői, törekvéseik azonban egy ponton túl ma még többnyire kifújnak, derül ki a McKinsey különös kettősségre fényt derítő, friss felméréséből. Jóllehet egyre több vállalat indít próbaprojekteket, kezdeti sikereiket nem tudják szervezeti szinten megismételni, így erőfeszítéseik kézzelfogható üzleti eredményét sem látják. 

Az első okostelefon megjelenésétől az ötödik generációs, vezeték nélküli adatkommunikáció idei debütálásáig a gyártás történetének utóbbi tíz évében sorra láttak napvilágot – pontosabban értek be vagy kerültek fősodorba – a digitális átalakuláshoz szükséges technológiák. Maga a koncepció is ebben az évtizedben kapott nevet.

Elérte a digitális átalakulás a karbantartás területét is. A dolgok internetje, az analitika és a peremhálózatok együttes fejlődése már az előíró karbantartás korát vetíti előre – bár a napi feladatokat az üzemeltetők és karbantartók sok vállalatnál még ma is nagyrészt rutinból végzik, ha éppen nem tüzet oltanak.

A mesterséges intelligencia, valamint az emberekkel együttműködő, humanoid és más robotok egymásra találása fémjelezte a CEBIT 2018-at.

Sereghajtóvá váltak a gyártóipar digitális átalakításában az európai, közel-keleti és afrikai térség országai. Az itteni cégeket elsősorban az ipar 4.0 túlzottan leegyszerűsített értelmezése hátráltatja, de fejlődésükön az sem lendít sokat, hogy gyakran nem tudják mérni a beruházásokkal elérhető eredményeket.

Az e-beszerzés egyre nagyobb szerephez jut a gyártó vállalatok életében, mivel a digitalizált folyamatok révén elérhető üzleti előnyökön túl az európai uniós szabályozás is ebbe az irányba tereli mind a verseny-, mind a kormányzati szféra szereplőit. Kimaradni belőle ezért nem érdemes, bizonyos esetekben nem is lehetséges. 

Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint idén már az újonnan telepített ipari és szolgáltató robotok 30 százaléka olyan együttműködő, azaz kollaboratív robot (angol rövidítéssel cobot) lesz, amely a két évvel ezelőtti modellekhez mérten háromszor gyorsabban végzi munkáját, és az emberek közvetlen környezetében, azokkal egy csapatban is biztonsággal dolgozhat.

Üzleti fesztiválként születik újjá Európa legnagyobb informatikai szakvására. A formátummal együtt az idei évtől a CEBIT időpontja is változik.

Kereskedelmi alkalmazásra kész az 5G, jelentette be az Ericsson a barcelonai Mobile World Congress 2018 idején. A hálózatiinfrastruktúra-szállító szerint az új technológia egyik első és legnagyobb felhasználója a gyártóipar lesz.

A kis- és középvállalatoknak jobban kellene törekedniük az analitikai megoldások bevezetésére és használatára, segítségükkel ugyanis javíthatnák az üzleti döntések fókuszát, és felhagyhatnának a már túlhaladott megközelítésekkel – állapította meg az International Data Corporation.

A Fujitsu Intelliedge platformja a hálózat peremére telepített célgéppel, a termelést működtető technológia és az informatika összekapcsolásával, a helyben működő eszközöktől a számítási felhőig ívelő gépi intelligenciával támogatja az ipar 4.0-s folyamatok optimalizálását.

Alaptalanul aggódnak az autóipar szereplői amiatt, hogy a fogyasztók látszólag kevésbé érdeklődnek a személygépkocsik iránt. Az autók a következő évtizedben is megkerülhetetlenek lesznek a mobilitás terén, digitális életmódjuk következtében azonban az emberek más szemmel tekintenek rájuk, és másfajta szolgáltatásokat várnak el tőlük, mint eddig – derült ki az IBM Institute for Business Value felméréséből. 

Interjú Farkas Józseffel, az ortopédiai és traumatológiai eszközöket, gerincsebészeti, fogászati, állatgyógyászati implantátumokat, valamint nagyízületi protéziseket fejlesztő és gyártó Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatójával.

A nagy adathalmazok kezelésével és elemzésével foglalkozó Starschema a leggyorsabban növekvő európai vállalatok közé tartozik. A Fortune 500-as listán szereplő cégek közül többet tanácsadóként segít, és nevéhez fűződik egy adatvirtualizációs megoldás kifejlesztése is. 

A gyártóipar lehet a dolgok internetére épülő alkalmazások legnagyobb piaca a McKinsey Global Institute előrejelzése szerint, ahol az eszközök és a folyamatok optimalizálásával 2025-re 1,2-3,7 billió dollár üzleti értéket teremthetnek. 

Weboldalukon keresztül és e-mailben, egyre gyakrabban mobilalkalmazásokon keresztül és közösségi hálókon kommunikálnak ma már a gyártó vállalatok beszállítói, kereskedelmi partnerei, amihez a B2B-kapcsolattartásnak alkalmazkodnia kell. Kézenfekvő, de kimondani könnyebb, mint a különböző csatornákon összehangolni és testre szabni a marketingtörekvéseket, teljesítményük méréséről, hatékonyságuk fokozásáról nem is szólva. 

A budapesti Arteries Studio 2015-ben jelent meg az Egyesült Államokban a dolgok internetjére épülő és ipar 4.0-s megoldások beszállítójaként, ahol többek között a logisztika területén alkalmazza a Google Glasst a kiterjesztett valósággal támogatott munkaszervezés eszközeként. 

Tapasztaljuk, hogy a digitalizáció iparágakat formál át, és az is bizonyosra vehető, hogy az átalakulásnak azok a szervezetek lesznek a legnagyobb nyertesei, amelyek a változás élére tudnak állni. Interjú Martin Kernnel, a European Institute of Innovation and Technology megbízott igazgatójával.

Intelligens töltő-infrastruktúra, vállalati elektromos autók megosztását és okosparkolást segítő szolgáltatások, bioüzemanyag-cellából áramot előállító járművek, hatékonyságfokozó meghajtórendszerek és két töltés között még nagyobb távot megtevő, kedvezőbb árú e-gépkocsik – a gyártók szerteágazó újításokkal pörgetnék fel a piac forgalmát. 

Európa ambiciózus célokat tűzött maga elé az elektromos autók elterjedéséhez nélkülözhetetlen töltőállomás-hálózat kiépítése terén. A gyakorlati megvalósítás azonban nehezen kap lendületre. Az uniós tagállamoknak a múlt év végén kellett volna ismertetniük erre vonatkozó stratégiájukat, de az országok mintegy fele ezzel a mai napig késlekedik. 

Win32/Industroyer néven kifinomult kiberfegyvert azonosított a vírusvédelemmel foglalkozó ESET. A kártevő az ipari vezérlő rendszerek, különösen az elektromos elosztó hálózatok alrendszereiben használt ICS-ek szabotálására készült.

A mesterséges intelligencia, a dolgok internetét támogató szoftverplatformok, a kiterjesztett és a virtuális valóság, valamint a robotika fejlődésével minden eddiginél intelligensebbé és hatékonyabbá válnak a negyedik ipari forradalom jegyében születő megoldások. 

Tág teret befogó ipari robotok szabadíthatják ki a 3D-nyomtatást a dobozból, amelybe a technológia eddig bezárta. A széles, lendületes ívekben mozgó robotkarok árnyékában azonban már érkeznek azok az önjáró minirobotok, amelyek együttműködő rajokba szerveződve még náluk is nagyobb nyomtatási feladatokra készek. 

Az évtized végére 20 milliárd eszköz fog csatlakozni az internetre a Gartner előrejelzése szerint, a Cisco becslése ennek a kétszerese. Legyen bármekkora is a számuk 2020-ra, azt már napjainkban is tapasztaljuk, hogy egyre többféle eszköz kapcsolódik alapértelmezetten a hálózatra, és ezáltal új alkalmazásokat, szolgáltatásokat, üzleti modelleket hív életre. 

Az egészségügy digitális átalakulása új gyógyszerek felfedezéséhez, a betegségek megelőzéséhez és hatékonyabb ellátáshoz viheti közelebb a világot. Ehhez azonban nem kisebb problémát kell orvosolni, mint az érzékeny páciensadatok gyorsan duzzadó tömegének biztonságos megosztását és mélyreható, nagy teljesítményű elemzését.

Ötéves kutatóprogramot indítottak európai és amerikai szervezetek, hogy okostelefonokkal és viselhető digitális eszközökkel távolról monitorozzák a központi idegrendszer betegségeiben szenvedő pácienseket. A begyűjtött adatok elemzésétől a betegek életminőségének és a kezelés hatékonyságának javítását várják, de az eredmények új terápiák kidolgozását és a megelőzést is segíthetik.

Naponta 25 milliónál több csomagot kézbesítenek a logisztikai szolgáltatók világszerte, és a küldemények zöme egy kilogrammnál könnyebb – írja a TNT a blogbejegyzésében. A DHL és a UPS legfrissebb tesztjeiből ítélve a futárok szerepét akár már ma drónok vehetnék át – legalábbis ott, ahol a törvények ezt megengedik. 

Természetes nyelvet értő digitális asszisztenseknek adott utasításoktól lesz hangos az idei év, ha beválnak a CES 2017-en kiállító gyártók számításai.

A strapabíró – szélsőséges környezeti körülmények között működő – laptopok idén is keresettek voltak. Mivel ezek jóval drágábbak a lakossági és a vállalati piacra szánt, felső kategóriás laptopoknál, jól végig kell gondolni a választást. 

Önmagát átkonfiguráló, mobil modulokból felépülő logisztikai rendszert, valamint a munkadarabok gyors és pontos felismerését segítő, nagy teljesítményű optikai érzékelőket díjazott a Motek 2016 kiállítás szakmai zsűrije. A fejlett szenzorokról gyűjtött, nagy adatmennyiség valós idejű elemzését az automatizálás szolgálatába állító megoldások az anyagmozgatás digitális jövőjét vetítik előre. 

Egyre megfizethetőbb áron is kínál már a legtöbb autógyártó elektromos gépkocsikat, és a közúti közlekedés jövőjét előrevetítő tanulmányautókból sincs hiány. Akadnak azonban szkeptikusok a gyártók berkein belül, és a piacelemzők is arra figyelmeztetnek, hogy az elektromos autók széles körű elterjedéséig vezető út több okból is rázós lehet.

A szenzortechnológiát felhőszolgáltatásokkal, analitikai képességekkel, mesterséges intelligenciával és kiterjesztett valósággal ötvözik a Fujitsu dolgok internetére épülő megoldásai, amelyek tíz iparágban segítik a vállalatok digitális átalakulását. A Fujitsu Forum 2016-on jártunk.

Égető kérdéssé vált az adatközpontok energiahatékonyságának javítása, mivel ezek a létesítmények már napjainkban is a világ legnagyobb fogyasztói közé tartoznak. 

A kereslet és kínálat törvénye az online alvilágban is érvényes: a zsarolóprogramok ára csökken, elterjedésük pedig gyorsul. Mit tegyenek a cégek? A Cloudsec konferenciasorozat londoni állomásán jártunk. 

Ritkán fordul elő, hogy egy technológiai trend olyan rövid idő leforgása alatt akkora hatást gyakorol egy iparágra, mint a negyedik ipari forradalomként is ismert ipar 4.0, a gyártó vállalatok digitalizálása. Ez látszott idén Hannoverben.

Négyszer gyorsabb ütemben bővül majd a lakossági és üzleti felhasználásra szánt drónok piaca az évtized végéig, mint a katonai modellek szegmense. Egyhamar ne számítsunk azonban arra, hogy a webshopban vásárolt áruval drónfutár landol majd az ajtónk előtt. 

A termékek tervezése során születő és a gyártást vezérlő, rendkívül érzékeny értékes adatok megszerzésére pályázó kiberbűnözők célkeresztjébe nem csak nagyvállalatok kerülnek. A szellemi tulajdont, a hamisításhoz szükséges információkat kiskapukon keresztül gyakran könnyebb kilopni.

A 20 nyelven beszélő robot mellett a nagy teljesítményű drónok, az önmagukat tanító gépek, a hálózatba kapcsolt haszonnövények vonzották az érdeklődőket a múlt héten zajló CeBIT-en. A jövő évi kiállítás slágere a kiegészített és a virtuális valóság lehet. 

A háromdimenziós nyomtatással készült művégtagok látványos elterjedésével csak idő kérdése volt, hogy felmerüljön, készíthetők-e az új technológiával sejtszövetek, egész szervek is, amelyekkel kiválthatók lennének a donorok. 

Elektromos okosautó vitte el a pálmát a világ legrangosabb technológiai kiállításán. A Consumer Electronic Show idei díjazottjai között azonban IoT-kávéfőzőt éppúgy találunk, mint utasszállító drónt. 

Nem a legerősebb, még csak nem is a legokosabb faj marad fenn az evolúciós versenyben, hanem az, amely a legjobban alkalmazkodik változó környezetéhez – Darwin megállapítása sok tekintetben a vállalatok piaci versenyére is érvényes.

A kutatástól és fejlesztéstől kezdve a tervezésen át a gyártásig a termékek, létesítmények, rendszerek és folyamatok ma már gyakran a virtuális világban nyerik el végső formájukat. A gazdaság digitális átalakuláson megy keresztül, melynek egyik hajtóerejét a mind nagyobb teljesítményű szimulációs technológiák adják. 

Az internetre csatlakozó lakásbiztonsági rendszerek tulajdonosai valószínűleg nem az egyedüliek, akik otthonukat figyelik a távolból – derült ki a HP tesztjéből, amely a tíz legnépszerűbb eszköz mindegyikében sérülékenységet talált. 

Készületlenül érte a nagy nyomtatógyártókat a 3D-nyomtatás gyors térhódítása. Disztribútori megállapodásokkal próbálnak időt nyerni, de rövidesen dönteniük kell – rákapcsolnak a termékfejlesztésre, vagy inkább felvásárlással próbálkoznak. 

A klímaváltozás, az erőforrások szűkössége, a globalizáció és a lakosság elöregedése folytán Európa komoly kihívásokkal szembesül. Europe 2020 néven meghirdetett stratégiájával ezek megoldását célozza az unió – ennek része a gyártóipar szerkezeti átalakítása is. 

Két számjegyű növekedést vár világszinten az ipari robotok piacán 2017-ig az IFR (International Federation of Robotics). A globális verseny és az energiahatékonyság követelményei szükségessé teszik a gyártósorok modernizálását, miközben újalkalmazásterületeket tár szélesre az emberekkel vállvetve dolgozó, kollaboratív robotok megjelenése.

A következő öt évben fokozatosan elterjedhetnek a vállalaton belüli, ipari AR-alkalmazások a Gartner előrejelzése szerint. A mind nagyobb teljesítményű okostelefonok és tabletek, a szélesebb körben elérhetővé és megfizethetőbbé váló viselhető eszközök egyengetik a kiterjesztett valóság útját, de nem az irodában.

Okos gyártósorok, a készülő termék által vezérelt munkafolyamatok, ipari robotok és 3D-s nyomtatók demonstrálták a gyártóipar digitális újjászületését Hannoverben. 

Számítási felhő, dolgok internete, mobilitás, analitika és automatizálás – hetven ország több mint háromezer kiállítója hozta el innovatív megoldásait Hannoverbe, a héten zajló CeBIT 2015-re. 

Ha a Google bő két éve új lendületet adott a valóság kiterjesztését célzó fejlesztéseknek a Project Glass bejelentésével, akkor a Microsoft ráduplázott erre idén januárban, amikor először beszélt HoloLens okosszemüvegéről. 

Az urbánus környezetek rohamos gazdasági és társadalmi fejlődése az infokommunikációs technológiák segítségével terelhető az eddiginél fenntarthatóbb irányba, állapította meg az Ericsson idei városindex-elemzésében. Az infrastruktúra fejlesztése azonban önmagában ehhez kevés lesz.

A vezető nélküli tehergépkocsik első pillantásra ellentmondásos vonzóbbá tehetik a kamionsofőri pályát a munkakeresők szemében. Erre azonban még tíz évet várhatunk, mert a jogalkotás aligha tudja felvenni a gyorsan fejlődő technológia tempóját.

Az évtized végére bizonyos robotikai alkalmazások széles körben elfogadottá válnak majd - mondja Haidegger Tamás, az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjának igazgatóhelyettese.

A személygépkocsi-extrák csúcsa az okostelefon lehet, miután az Apple és a Google vezető autógyártókkal együttműködve a fedélzeti informatikát saját mobilplatformjával integrálja. A navigáción túl a szórakozást és a kapcsolattartást is segítő, új szolgáltatások fokozzák a közlekedés kényelmét és biztonságát, ugyanakkor újfajta kockázatokat is hordoznak.

A jövő évtized elejére eltűnhetnek a forgalomból a keréken guruló, téglára emlékeztető, balesetveszélyes és üzemanyagfaló teherautók. Az Európa Parlament közel egyhangú döntése és a dizájnváltás mellett szóló, nyomós érvek ellenére az odavezető út azonban rázós lehet.

Noha történészként középkori tudományos szövegekkel régről foglalkozott, Láng Benedek szakmai érdeklődése mégis egy véletlen folytán fordult a kora újkori titkosírás-történet kutatása felé. A Rohonci-kódex megfejtésének lehetősége olyan kihívást jelentett, amelynek nem tudott ellenállni.

Magánbefektetők által finanszírozott cégnek űreszközt kell juttatnia a Holdra, amelynek ott 500 métert kell megtennie, és két ízben képeket sugároznia a Földre legkésőbb 2015 végéig – olvasható a verseny kiírásában.

Egy év alatt megduplázódott a gyártó cégek ellen irányuló, érzékeny információk megszerzését célzó támadások aránya. Immár a szektor kisebb, beszállító vagy értékesítő partnerként tevékenykedő szereplői sincsenek biztonságban.

Egy Mars-járó űrszonda megtervezése, elkészítése, tesztelése és célba juttatása évtizedes munka eredménye. A nagyívű projekt a kutatók mellett a tervezőmérnököknek is páratlan alkalmat ad ismereteik bővítésére – a szakmát új utakra vihetik, amiből nemcsak az űrkutatás, hanem más iparágak is profitálnak.

A tudásmegosztást forradalmasító könyvnyomtatás több mint félezer éve nagyobb sebességre kapcsolta az emberi civilizáció fejlődését. A háromdimenziós nyomtatás mostani térhódításának láttán sokan a gyártóipar új alapokra helyezését jövendölik, ami azonban komoly jogvédelmi problémákat is felvet.

A speciális fényképezőgépet tartalmazó, hátizsákra szerelt (trekker) operátori csomag 18 kilogrammot nyom, segítségével lépcsős utcákról – például a budai vár egyes részeiről –, és a kizárólag gyalogutakon megközelíthető helyekről, barlangokról készítenek panorámaképeket.

Interjú Varga Istvánnal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánjával.

A piaci versenyben egyszerre kell gyorsan lépni és hosszú távra tervezni – mondja Nyirő Ferenc az S&T PLM üzletágának vezetője.

A DFKI, a mesterséges intelligencia német kutatóközpontja – több partnerével, közöttük az SAP-vel és a Software AG-vel, valamint a délnyugat-németországi szoftverklaszter más tagjaival – olyan kutatási projekteket mutatott be a német szövetségi oktatási és fejlesztési minisztérium, a BMBF standján a CeBIT 2013 kiállításon Hannoverben, amelyek a gyártásirányítás decentralizálásával a hatékonyabb erőforrás-hasznosítást célozzák.

A fejlett tervezőszoftverek nemcsak nélkülözhetetlenek a mérnökképzésben, hanem a pálya vonzerejét is növelik. A BME képzési rendszerében CAD ismereteket elsajátító hallgatók az egyetem ipari partnereinél futó, éles projektbe is bekapcsolódhatnak, így nem egy esetben már az alaptudás birtokában munkához jutnak.

A Dassault Systèmes 3D-s tervezőmegoldásának legújabb kiadása a modellek gyorsabb létrehozásával, teljesítményoptimalizálással és a sokrétűbb együttműködés lehetőségével segíti a termékfejlesztés folyamatát.