Juhász Imre cikkei

2021 tavaszán tovább tart, sőt a gazdasági fejlődés alakulásáról szóló előrejelzésekben meg is erősödött az a kétarcúság, ami jó fél éve jellemzi a német gazdaságot. Ezek szerint az ipari termelés – többek között a külföldi kereslet élénkülésének hatására – emelkedik és ez az érintett vállalatok helyzetmegítélését is pozitívan érinti, miközben a járvány miatti lezárások által különösen érintett tevékenységekben – kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások – egyre több vállalkozás kerül az egzisztenciális ellehetetlenülés állapotába.

A mögöttünk hagyott év egy, a közelmúltban a Handelsblattban megjelent cikk szerzője szóhasználatával „horrorévként” került be az autóipar történetébe. A kereslet a világ nagy részében mérséklődött; jellemző, hogy a Volkswagen és a Daimler első háromnegyedévi nyeresége 85 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A nagy katasztrófát ugyanakkor sikerült elkerülni: a szállítási láncok megmaradtak, az ágazat vállalatait sújtó csődhullám is elmaradt és a múlt év vége felé az értékesítések darabszáma újra növekedésnek indult. 

2020 decemberében Németországban szinte napról napra emelkedett a koronavírusban megbetegedettek és elhunytak száma, s nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ez a tendencia tartósan csak az oltások tömegessé tételével lesz megfordítható. 

Március második felében a koronavírusban megbetegedettek és elhunytak számának minimális szintre eséséről szóló hírek érkeztek Kínából. Ahhoz azonban még hosszú időnek kell eltelnie, hogy a világ legnépesebb országa teljesen maga mögött tudja a járványnak a gazdasági fejlődésre gyakorolt fékező hatását.

Bár a koronavírusnak mind az időbeni, mind a térbeli kiterjedése nehezen kiszámítható, annyi bizonyos, hogy a járvány gyöngíteni fogja a világtermelés és –kereskedelem az elkövetkező hónapokban várható alakulását. Ma már jól látható, hogy a járvány Kínában való megjelenése, majd a világ más térségeire történő áthúzódása mind a termékek és szolgáltatások előállítására, mind a beruházási javak és fogyasztási cikkek iránti keresletre mérséklő hatást gyakorolt.

Berlini tudósítónk a német gazdasági kilátásokat szemlézi a vállalatok szemszögéből. A gazdasági felmérések alapján a világgazdasági tényezők mellett strukturális kihívások is fékezik a konjunktúrát. 

A Német Autóipari Szövetség (VDA) által január derekán nyilvánosságra hozott adatok szerint az Európai Unió tagországaiban 1,2 százalékkal  emelkedett, ezzel szemben a világ elsőszámú autópiacának számító Kínában 9,5, az Egyesült Államokban 1,4, Japánban 2,1, Indiában 12,7, Oroszországban pedig 2,3 százalékkal csökkent az újonnan kibocsátott személygépkocsik száma.

A Ford ezres nagyságrendű létszámleépítésbe kezdett, a Tesla is botladozik, olyan nagy német márkák pedig, mint a Daimler és a BMW, eredményük nagyfokú csökkenésével kénytelenek szembesülni. Ezek – a teljesség igénye nélkül – olyan figyelmeztető jelek, melyek az autóipar válságát mutatják.

Egyesek véleménye szerint az elektromobilitás az egyetlen olyan megoldás, amely esélyt jelent a károsanyag-kibocsátásnak a közlekedésben való megfékezésére, mások szerint az elektromos autózásnak a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatása nem lenne környezetbarát. 

A február utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő olaszországi parlamenti választások alkalmat kínál arra, hogy Európa politika iránt érdeklődő közönsége kitekintsen az euró övezet harmadik legnagyobb nemzetgazdasága helyzetére, górcső alá véve a választások után hivatalba lépő új kormány előtt álló kihívásokat. Ezen érdeklődést igyekeztek kielégíteni a kölni IW gazdaságkutató intézet kutatói is; az alábbi összefoglaló az ő, február közepén nyilvánosságra hozott elemzésük alapján készült.

Az egyes fontosabb gazdasági mutatókat tekintve két évtized alatt jelentősen csökkent, de nem szűnt meg a keleti tartományok lemaradása a nyugatiakkal szemben.