Juhász Imre cikkei

Még az is lehetséges, hogy a német gazdaság megerősödve kerül ki a válságból.

A koronavírus-járvány érzékeny veszteségeket okozott mind a vásárszervezők és –rendezők, mind a rendezvényeiken megjelenő kiállítók körében. Kérdés, hogy mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy helyre álljon mind a kiállítóknak, mind a szakmai közönségnek a nagy németországi szakkiállítások és –vásárok iránt megnyilvánuló érdeklődése.

A 2020 tavaszán elkészített felmérés eredményei szerint mind a világgazdaság, mind a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok „a markáns válság” időszakát élik. 

Egy 15 ezer vállalat részvételével készült német gazdasági felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 92,4 százaléka érzi a járvány üzleti tevékenységére gyakorolt negatív hatásait. A német kormány gazdasági intézkedései azonban nem oldanak meg minden problémát. 

Kutatásra és fejlesztésre évről évre többet fordít a német állam, a felsőoktatási intézmények és persze a gazdaság szereplői is.

2019 júliusa és szeptembere között a megelőző hat hónaphoz képest valamelyest élénkült a világgazdaság teljesítménye. Az élénkülés hajtóereje mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett nemzetgazdaságokban a foglalkoztatási helyzet javulása, illetve a fogyasztásnak a foglalkoztatási helyzet javulásából táplálkozó bővülése volt, miközben a beruházási tevékenység visszafogott maradt. 

Lassul a világgazdaság teljesítményének növekedése, a német ipar pedig recesszióba került. Gazdasági elemzés.

2019 derekán szkeptikusan ítélik meg a német kutatói műhelyek Németország közeljövőre vonatkozó gazdasági kilátásait, olyan globális kockázatok erősödése folytán, mint a Trump-kormány által gerjesztett kereskedelmi viták és az olajárak drasztikus emelkedésének veszélyét magában hordozó közel- és közép-keleti feszültség. A német gazdaságban „négy hengerből csak három működik” – idézi a DPA hírügynökség Marco Wagner, a Commerzbank szakértőjét.

A világ országaiban működő több mint négy és fél ezer német érdekeltségű vállalat, képviselet és leányvállalat, továbbá a német gazdasághoz szorosan kötődő nem német érdekeltségű vállalkozás a tavasz folyamán felmért és a közelmúltban feldolgozott véleménye alapján az ipari és kereskedelmi szövetség (DIHK) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a világ országainak gazdasági teljesítménye, illetve a világkereskedelem volumene mind az idén, mind pedig jövőre alig több mint 3 százalékkal haladja meg az előző évit.

Az elektromos üzemeltetésű autók eddigi németországi térnyerése a vásárlási prémiumok bevezetése, majd 2020-ig történő meghosszabbítása ellenére elmarad attól az ütemtől, amit a szövetségi kormány és az ipar képviselői az elmúlt években célul tűztek ki.

Az olajtermelők és olajtermék-kereskedők valódi hadüzenetként fogták fel az elektromobilitás térnyerését, miközben olyan nagy cégcsoportok, mint a Volkswagen, a BMW és a Daimler vásárlási prémiumokat, adókönnyítéseket és nem utolsósorban az elektromostöltőállomás-építés támogatását várják a német államtól. 

2018-ban kettős sikert, azaz mind az összforgalom, mind – ezen belül – az export tekintetében 4 százalékos növekedést értek el a német gép- és berendezésgyártók. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a csaknem 250 milliárd eurós összforgalmon belül a belföldi értékesítés 4,4 százalékkal, míg az export 3,5 százalékkal bővült. Mindezt a foglalkoztatottak számának ugyancsak 4 százalékos emelkedése mellett sikerült elérni.

Április első napjaiban 75 ország 6500 kiállítója részvételével tartották meg az idei hannoveri ipari vásárt. A rendezvény díszvendége Svédország volt, ahonnan több mint 160 kiállító, olyan multinacionális vállalatok mellett, mint az Ericsson, az ABB, a Tetra Pak vagy az SKF, számos startupvállalkozás és kutatóintézet mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

Március harmadik hetében nagy fontosságú telefonkonferenciára került sor a három nagy német autóipari konszern, nevezetesen a Daimler, a BMW és a Volkswagen elnöke között. A sajtóinformációk szerint 40 perces beszélgetés az ágazat jövőbeni fejlődési irányának közös meghatározását szolgálta.

Kereskedelempolitikai viták, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozása és a különféle gazdasági szankciók okozta bizonytalanságok fékezik a világgazdaság lendületét. Ez a jelenség a magyar gazdaság növekedésére és exportja alakulására is fékező hatást gyakorol, amivel komolyan számolniuk kell mind azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek közvetlen exportőrként, mind pedig azoknak, amelyek közvetett módon, saját jogon exportáló partnerek beszállítóiként szembesülnek a külpiacon tapasztalható kihívásokkal.   

A német gazdasági kilátások romlásáról az elmúlt hetekben a kutatóintézetek és a szövetségi kormány éves jelentésében felvázolt képet tovább árnyalta a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK), amely február közepén hozta nyilvánosságra a kamarai szervezet legfrissebb, 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúrafelmérése eredményeit. 

Hatékonyságjavítás takarékossággal, racionalizálással, digitalizációval – ezek a legfőbb feladatok állnak a német gazdasági szereplők előtt, hogy a visszaeső növekedési mutatókat kiigazítsák.

November utolsó hetében némileg meglepő és – aligha túlzás – gazdaságtörténeti jelentőségű bejelentést tett a Deutsche Messe hannoveri vásárigazgatóság: a hannoveri ipari vásárról 1986-ban levált és az évek során a világ vezető informatikai vásárává vált CeBIT a látogatói létszám elmúlt években tapasztalt visszaesése után 2019-ben önálló kiállításként már nem kerül megrendezésre.

A Nemzetközi Valuta Alap idei, a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a közelmúltban 3,9-ről 3,7 százalékra, az Európai Bizottság az unió tagországaira vonatkozó növekedési prognózisát az év eleji 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérsékelte, s – többek között az olasz gazdaságról érkező riasztó hírek nyomán – ennek megvalósulása is egyre bizonytalanabbá vált.   

A müncheni Ifo, a berlini DIW, a kieli IfW és a hallei IWH gazdaságkutató intézetek szeptember elején nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben úgy foglaltak állást, hogy – hála a foglalkoztatás magas szintjének – a német gazdaság továbbra is a stabil növekedés 2010-ben megkezdett útját járja: a bruttó hazai termék növekedése 2018 és 2020 között várhatóan évi 1,7 és 2,0 százalék között alakulhat. 

A robotok elterjedésének a munkaerőpiacra gyakorolt hatása állandó és egyben erősen vitatott téma a világ mérnökei és közgazdászai körében. Egyes vélemények szerint a robotok számának erőteljes növekedése a belátható jövőben a munkanélküliek számának emelkedéséhez fog vezetni, mások szerint nincs többről szó, mint a szakképzett munkaerő hiányának mérsékléséről.

Angela Merkel német kancellár a közelmúltban elismerte: nincs esély arra, hogy megvalósuljon az a terv, mely szerint 2020-ban egymillió elektromos meghajtású autónak kellene közlekednie a német utakon; mindez azonban nem törte meg a szövetségi kormányt az elektromobilitás fejlesztését szolgáló törekvéseiben. 

A német iparban ma elevenebbek a külföldi beruházási szándékok, mint az elmúlt két évtizedben bármikor – derült ki egy két és fél ezer iparvállalat körében végzett felmérésből. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2016-ban a német gazdaság minden fontosabb mutatószámot tekintve jól teljesített, négy év óta a folyamatos, évről évre erősödő növekedési dinamika időszakát éli.

Az iparszövetség felmérése szerint a brit kilépés Németországban leginkább az autóiparra, az energetikai szektorra, a távközlésre, az elektronikai termékek gyártóira, a kohászatra, a kiskereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra lesz hatással.

Németországban kiemelt iparpolitikai ügy az elektromobilitás ösztönzése, amelyhez azonban több kihívásnak is meg kell feleni. Kormányzati szinten zajlik az egyeztetés. 

40 ezer fővel több látogatója volt a Frankfurti Autószalonnak a két évvel korábbinál, ám a Volkswagennél kipattant károsanyag-kibocsátási botrány rányomta a bélyegét a kiállítás hangulatára. 

A német gazdaság összteljesítményében és –exportjában kiemelt szerepet játszó, a DAX-index alakulását meghatározó 30 nagy német ipari és banki vállalatcsoport együttes nettó nyeresége 2014-ben 67,6 milliárd eurót tett ki, ami 14,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 

Negyedszázaddal a berlini fal leomlása, s huszonnégy évvel a német újraegyesülést követően – bár az újraegyesülési folyamat során az akkori döntéshozók követtek el gazdaságpolitikai hibákat – összességében sikeresen zajlott le a volt NDK gazdaságának a nyugatnémet gazdasággal történt egyesítése.

Több év stagnálása után 2014-ben elindult a német autóipar a fellendülés útján. A kilátások biztatóvá válásához a külpiaci helyzet javulása is hozzájárul: a Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke július eleji berlini sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a világ országaiban az idén várhatóan 75,9 millió darab személygépkocsi gördül le a szerelőszalagokról.

A német gazdasági élet résztvevői szemében és üzleti terveiben mindinkább felértékelődött a MIST-országok, azaz Mexikó, Indonézia, Dél-Korea és Törökország által alkotott országcsoport jelentősége.

A képlet egyszerű: a belföldi fellendülés stabilabb, mint az exporton alapuló fellendülés; a foglalkoztatás és a béremelések serkentik a fogyasztást, az üzleti várakozásokat és a beruházási szándékokat.

Miközben Németországban jobbára csak beszélnek, az óceán túlpartján – úgy látszik – cselekednek. 2014 tavaszán Európa vezető hatalmának fővárosában még csak az előkészítés stádiumában van a környezetvédelmi és a közlekedési tárca által kidolgozandó, az elektromobilitás elterjedését szolgáló törvény.

A 2009-es teljes összeomlás után viszonylag gyorsan magához tért az orosz autópiac, amelyből sokat profitáltak a külföldi, különösen a német autógyárak. A 2012/13. évi csúcs után egyre felhősebb az orosz autópiac felett az ég, ami részint a rubel gyöngeségével, részint az orosz-ukrán konfliktussal magyarázható.

Egy évtized elteltével nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti bővítés sem pozitív, sem negatív értelemben semmilyen drámai hatást sem gyakorolt a német gazdaságra

A berlini DIW, a hallei IWH, a müncheni Ifo és az esseni RWI gazdaságkutató intézet a közelmúltban nyilvánosságra hozott közös előrejelzésében 2014-re 1,9, 2015-re pedig újabb 2,0 százalékos növekedési dinamikát jelez a német gazdaságnak.

2014-ben már nemcsak Svédország, hanem Dánia is Németország elé került az EU-tagállamok innovációs ranglistáján. Ez az a három ország, amely tavaly is a legtöbbet tette azért, hogy mérséklődjék az uniónak az Egyesült Államokkal és Japánnal szembeni innovációs lemaradása.

A fenyegető államcsőd elhárítása nem egyszerű vállalkozás. Február végén az ország több mint 2 milliárd dollárt akart felvenni, a pénz Oroszországból jött volna, de a „nagy szomszéd” politikai okokból végül nem teljesített - áll a kölni IW gazdaságkutató elemzésében.

Európában véget ért a recesszió, a felzárkózó országokban stabilizálódott a gazdaság, s az Egyesült Államokban is erősödött a jövőbe vetett bizalom - Németország továbbra is bizakodik.

A 2009. évi világgazdasági recesszió óta tavaly első ízben fordult elő újra, hogy nem emelkedett, hanem – igaz, csak kis mértékben – csökkent a német export.

A konjunkturális feltételek kedvező alakulása ellenére a beruházásokra fordított forrásaik növelésére készülő vállalatok aránya viszonylag alacsony

A német gazdaság – a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési dinamika ellenére - 2013-ban is jól teljesített, a 2014. évi kilátások pedig jóval erőteljesebb növekedést sejtetnek.

Röviddel a karácsonyi ünnepek előtt, 97 nappal a szeptember 22-i választások után 631 parlamenti képviselő közül 462 szavazatával a Német Szövetségi Gyűlés harmadszor is kancellárrá választotta Angela Merkelt; s még ugyanazon a napon megalakult a Szövetségi Köztársaság harmadik nagykoalíciós kormánya.

A Német Autóipari Szövetség a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint 2013-ban a világ országaiban újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma eléri a 72,2 millió darabot, azaz 5 százalékkal meghaladja az elmúlt évit.

November közepén az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az évről évre százmilliárd eurós nagyságrendű exporttöbbletet elérő Németország ellen. A vizsgálat híre értetlenséget és visszatetszést váltott ki a német politikai és gazdasági közéletben.

Ma már jól látható, hogy nem teljesült Karl De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi főbiztosa egy évvel ezelőtti azon várakozása, miszerint Oroszország WTO-csatlakozása „döntő lépésnek számít az országnak a világgazdaságba történő további betagolódásában”.

A németországi kutatás-fejlesztési tevékenység zászlóshajói a nagy autógyárak. A Volkswagen, a Daimler és a BMW 2012-ben összességében 23,1 milliárd dollárt fordított kutatásra és fejlesztésre, ami a 44, a felmérésben figyelembe vett cég k+f-kiadásainak csaknem fele.

A javuló világgazdasági környezet és a bizonytalanságok mérséklődése Németországban serkenti a beruházásokat.

A Düsseldorfban megrendezett idei K, Európa vezető műanyag- és gumiipari szakkiállítása résztvevői szempontjából a legjobbkor, szinte a kiállítás megnyitása óráiban jelent meg a vezető gazdaságkutató intézetek Németország számára a jövő évre erőteljes gazdasági növekedést jelző prognózisa.

2013-ban három markáns tényező együttes hatása negatívan befolyásolja a világgazdaság fejlődését. Ezek: az európai élénkülés visszafogottsága, egyes, korábban kimondottan magas növekedési ütemet produkáló felzárkózó országok fejlődési dinamikájának megtörése, valamint az amerikai költségvetési válság.

Az idén az ország több száz politikusa és más közéleti személyisége, köztük Joachim Gauck szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével Stuttgartban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában rendezik a német újraegyesülés országos ünnepségét. Október 3. sokakat ösztönöz arra, hogy mérleg készítsen az újraegyesült Németország csaknem negyedszázados történetéről, az egykor az NDK-t alkotó keleti tartományok felzárkózásáról.

Az ágazatra jellemző stabil foglalkoztatásról, az amerikai és a kínai piac növekedéséről, míg a nyugat-európai értékesítések további csökkenéséről adott számot a július első napjaiban Berlinben tartott féléves sajtótájékoztatóján Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke.

A Bajor Szabadállamot, Németország földrajzi kiterjedését tekintve legnagyobb, s 12 millió lakosával Észak-Rajna-Vesztfália után második legnépesebb tartományát évtizedeken keresztül egyszínű, konzervatív kormány vezette. Az elmaradott, alapvetően a mezőgazdaságból élő országrészből olyan legendás miniszterelnökök vezetésével teremtették meg Európa egyik legfejlettebb régióját, mint Hans Erhard, Hanns Seidel, Alfons Goppel, Franz Josef Strauss, Max Streibl és Edmund Stoiber.

Jó hír az egy hónap múlva esedékes szövetségi parlamenti választásokra készülő németországi kormánypártoknak, hogy a gyönge évkezdet után az év második negyedévében olyan erőteljes növekedés jellemezte a német gazdaságot, mint amilyenre több mint egy év óta nem akadt példa.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyári, bő két hónappal a soron következő szövetségi választások előtt nyilvánosságra hozott előrejelzésében megfelezte, azaz 0,3 százalékra mérsékelte a német gazdaságra vonatkozó idei növekedési előrejelzését.

A német gazdaság exportkilátásai – részint a hazánkban megtelepedett német érdekeltségű vállalatoknak a világgazdasági folyamatokba történő bekapcsolódása, részben a magyar beszállítók aktivitása folytán – irányadóak a magyar export alakulása szempontjából. Augusztus első napjaiban Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) az ulmi Südwest Presse című napilapnak nyilatkozva értékelte a német gazdaság és az ország exportőrei helyzetét és piaci esélyeit.

Az idén hosszú évek óta először fordult elő, hogy Németország tizenhat tartománya összességében nem kiadási, hanem bevételi többlettel zárta az első félévet.

2013 derekáig Németországban alig néhány ezer darab elektromos meghajtású gépkocsit hoztak forgalomba. A szövetségi kancellár továbbra is tartja magát ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2020-ban egymillió elektromos meghajtású autó fusson a német utakon.

A választási ígéretek betartása nyomán jelentősen romolhat a német cégek versenyképessége.

A Magyarországon előállított exporttermékek negyedét felvevő Németország gazdasági növekedése évek óta meghatározza a külkereskedelmi kapcsolatoktól erősen függő honi gazdasági mutatókat, de a német külkereskedelemben egyre nagyobb szerepet kapnak az Európai Unión kívüli, főként távol-keleti országok.

Új munkahelyek ezreit biztosíthatja Németországban az elektromobilitás. Az új technológia megfelelő keretfeltételek mellett mind a kutatásban, mind pedig a termelésben a német ipar motorjává válhat – vizionálta nemrégiben egy berlini konferencián Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség elnöke.

A bécsi Wifo és az IHS gazdaságkutató intézet március utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzésében az osztrák gazdaság főbb mutatóit illetően tartja magát három hónappal korábbi prognózisához.

Van valami rendszerszerű abban, hogy számos fogyasztási cikk röviddel a garancia lejárta után hibásodik meg vagy megy teljesen tönkre.

Az utolsó negyedév rontotta le a német gazdaság növekedési mutatóit tavaly, az első három negyedév tapasztalatai alapján ugyanis az előrejelzések készítésével foglalkozó kutatóműhelyek még erőteljesebb növekedést valószínűsítettek.

Az autóipar globális válsága, illetve a nyugat-európai recesszió miatt örömben és ürömben egyaránt volt része a német gépjárműipar kulcsszereplőinek tavaly.

Miközben az Európai Unió vezető gazdasági hatalmának számító Németországban van némi remény a gazdaság belátható időn belüli újbóli élénkülésére, az unió második legnagyobb nemzetgazdaságával rendelkező Franciaországban elhúzódni látszik a válság.

Az őszi parlamenti választásokra készülő Angela Merkel szövetségi kancellár újévi beszédében „több bátorságra, teljesítőkészségre és összetartásra” szólította fel a német polgárokat. A gazdasági környezet 2013-ban sem lesz könnyebb, hanem éppen ellenkezőleg, nehezebbnek ígérkezik, hangsúlyozta a kancellár, aki szerint – bár az adósságválság leküzdését szolgáló reformok már érzékeltetik hatásukat -, a válságon továbbra sem sikerült teljesen úrrá lenni.

A Német Szövetségi Bank december harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében a gazdasági teljesítmény átmeneti visszaesését sem zárja ki, ugyanakkor Európa vezető gazdasági hatalmát továbbra is elkerüli a recesszió. Ez azonban nem igaz az euró-övezet számos más országára – mindent egybe vetve Németország 2013 első hónapjaiban is az euró övezet lokomotívja marad.

A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a 2012 második félévi stagnálás után valamelyest javultak egy nem túlságosan erőteljes élénkülés esélyei, ugyanakkor ezek az esélyek szerényebbek a néhány hónappal korábban feltételezettnél.

Németországban egyre fenyegetőbb a demográfiai kihívás: az alacsony születésszám és a lakosság összetételének az idősebb korosztály irányában történő eltolódása.

A Német Ipari Szövetség (BDI) a kis- és középvállalatok körében végzett legfrissebb és eredményeit tekintve december első napjaiban nyilvánosságra hozott felmérése szerint az aktuális gazdasági helyzetet jónak megítélő vállalatok aránya a korábbi, ez év júniusi felmérés eredményéhez képest 53 százalékról 46 százalékra esett vissza, az aktuális helyzetről negatívan nyilatkozó vállalatok aránya ugyanakkor 9 százalékról csaknem megduplázódott, 17 százalékra emelkedett.

A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) november utolsó hetében megjelent előrejelzése szerint az euró-övezet vártnál súlyosabb válsága a néhány hónappal korábban feltételezettnél nagyobb visszaesést okozott a kelet-európai országokban, (Kelet-Európához számítva az Európai Unióba 2004-ben és 2007-ben belépett országokat is).

A gazdasági világválság előtti mutatóit is sikerült felülmúlnia a német gép- és berendezésgyártóknak. A siker titka elsősorban az ágazat Európán kívülre irányuló exportteljesítményében keresendő.

„A saját autó a következő években is az elsőszámú közlekedési eszköz marad az emberek számára Németországban. Ma a személyszállítás 80 százalékát bonyolítják le személygépkocsival. A szövetségi közlekedési minisztérium előrejelzése szerint a személygépkocsik részaránya, amely 2004-ben még 81 százalék volt, 2025-re 79 százalékra mérséklődik. A jövő autójának mindenesetre kevesebb üzemanyagra lesz szüksége a jelenleginél, még kevesebb széndioxidot fog kibocsátani, s még biztosabb lesz”.

Több mint két évtizeddel a német újraegyesülés után még mindig nem tudni, mikor tűnnek el végleg a fejlettségbeli különbségek Németország régi és új tartományai között.

Január derekán rekordszámú kiállítót és látogatót várnak Münchenbe a BAU 2013 építőipari szakkiállítás rendezői.

A német GDP január és március között 1,7, míg április és június között már csak fél százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakáét.

Az első félév sokak számára meglepően erőteljes növekedését követően egyre inkább sűrűsödnek a konjunktúra lanyhulásának jelei, olvasható a Wifo bécsi gazdaságkutató intézet szeptember második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében.

Nemcsak a dinamikusabban növekvő kereslet, hanem az Európában egyre szigorúbb környezetvédelmi direktívák is a keleti termelés növelésére szoríthatják a német autógyárakat.

Nemcsak a kölcsönös áruszállítások mértéke, hanem Ausztriának Magyarország külkereskedelmi forgalmában elért részaránya is emelkedett 2012 első harmadában. Mind a szomszédos államba irányuló hazai kivitel, mind az onnan érkező behozatal nőtt.

Az Audi, a BMW és a Mercedes a prémiummárkák körében elért együttes világpiaci részesedése ma eléri a 78 százalékot, ami tíz százalékponttal magasabb az öt évvel korábbinál.

Egy, a GTAI német állami kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési ügynökség külkereskedelmi információs szolgálata által készített piaci jelentés szerint a Cseh Köztársaságban az elkövetkező nyolc évben meg fog tízszereződni a földgázüzemű gépkocsik száma. 

A müncheni kormány az alkotmánybírósághoz fordul a tartományi kiegyenlítési alap ügyében.

A franciaországi elnök- és a görögországi parlamenti választások után májusban Németországban is felerősödtek a viták az unió kívánatosnak vélt gazdaságpolitikáját illetően.

A világ országaiban értékesített prémiummárkák 80 százaléka német gyártmány, míg a felső és felsőközép kategóriákban a belföldi értékesítés kereken 95 százaléka szintén hazai márka.

A nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemben való aktív részvétel a német gazdaság tradicionálisan fontos dinamizáló tényezője. S bár 2012-ben mind az export, mind az import dinamikája megtört, (az első negyedévi adatok alapján nagyjából fele lesz az egy évvel korábbinak), a német vállalatok többsége – ha csak a görög válság nem üt nehezen gyógyuló sebeket az európai gazdaságon - az idén is emelkedő exportforgalmat valószínűsít.

A KSH adatai szerint az elmúlt évben a teljes magyar kivitel euróban számolva 11,8 százalékos növekedési ütemét jó kétszeresen meghaladó dinamikával, 24,1 százalékkal, 4,34 milliárd euróra emelkedett hazánk Ausztriába irányuló exportja, miközben az onnan származó import a teljes behozatallal nagyjából azonos ütemben, 11,0 százalékkal, 4,53 milliárd euróra növekedett. Nyugati szomszédunk – az exportban Németország és Románia mögött, 5,4 százalékos részaránnyal, a behozatalban ugyancsak Németország, valamint Oroszország mögött 6,2 százalékos részesedéssel – a harmadik helyet foglalta el hazánk külkereskedelmi partnerországai sorában.

Az európai autóipar a belátható jövőben aligha számíthat olyan, az egyes országok autópiacát ösztönző állami akciókra, mint amilyet a 2008/09. évi válság után az unió számos tagországában bevezettek. 

A német ipari és kereskedelmi kamarák év eleji, 7000 vállalatra kiterjedő felmérése szerint az iparvállalatok mintegy 44 százaléka tervez külföldi beruházásokat.

A német újraegyesüléstől 2005-ig eltelt időszakban az ország nyugati fele kereken nettó ezermilliárd eurót költött a keleti tartományok felzárkóztatására – jelezte akkoriban a Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH). Noha bíztak abban, hogy a pénzinjekció mértéke csökkenhet, azóta újabb ötszáz milliárdot kellett hasonló célokra fordítani.

A Berlini Gazdaságkutató Intézet (DIW) idén áprilisi előrejelzése szerint a korábbi becslésekhez képest gyorsabban, idén 1, jövőre pedig újabb 2,4 százalékkal nő a német gazdaság teljesítménye.

Május 13-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legnépesebb, 18 milliós lélekszámú, s ennek folytán gazdaságilag legerősebb tartományában.

A gyors ütemben fejlődő Indiai Köztársaság egyre fontosabb szerepet játszik az európai vállalatok termékeinek piacai sorában.

Az euró-övezet átlagához, különösen a „nagy szomszédhoz”, azaz Németországhoz hasonlóan 2011-ben az osztrák konjunktúra is veszített korábbi, a 2008-2009. évi válságot követően tapasztalt lendületéből. A növekedés külső impulzusai meggyöngültek, ami a múlt év utolsó hónapjaiban – csak úgy, mint Németországban – a bruttó hazai termék minimális mértékű visszaeséséhez vezetett.

Az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok eljárást kezdeményez a Világkereskedelmi Szervezetnél Kína ellen egyes ritkán előforduló, fontos nyersanyagok exportkorlátozása miatt.

A nagy német vásártársaságok – egyebek mellett a hannoveri, a frankfurti, a kölni, a düsseldorfi és a müncheni – tavaly több mint 130 nemzetközi, illetve több régiót érintő expót rendeztek, összesen mintegy 160 ezer kiállító részvételével.

2011-ben ellentmondásos fejlődés ment végbe a világ autópiacán. Míg ugyanis az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában és Oroszországban kétszámjegyű növekedést regisztráltak, Nyugat-Európában egy százalékkal csökkent az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma. Mindent egybe vetve a világ országaiban 65,4 millió darab új gépkocsi lelt gazdára, 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az Európai Bizottság február 23-án nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint az euró övezethez tartozó 17 ország idei együttes gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal el fog maradni a múlt évitől.

Ázsia gazdasági fellendülésével – Kína és India mellett, mind kereskedelmi partnerként, mind befektetési telephelyként – a fejlett ipari országok számára egyre inkább felértékelődnek az ASEAN-országok.

A tavalyi esztendő az energiapolitikai fordulat éveként vonult be a német gazdaságtörténetbe.

Egy, a McKinsey vállalati tanácsadó által január második hetében Berlinben nyilvánosságra hozott elemzés szerint a bruttó hazai termék nagyságára vetítve az euró-övezet 17 tagországa közül számszerűségében Németország, gazdasági teljesítményéhez viszonyítva pedig Ausztria profitált a legtöbbet a közös valuta bevezetéséből és alkalmazásából.

2011-ben mind a forgalom nagyságát, mind a termelés mennyiségét, mind pedig az exportot tekintve minden korábbit meghaladó eredményeket produkált a német autóipar.

A pénzpiacokon tapasztalható viharos idők a reálgazdaságban figyelemre méltóan stabil fejlődéssel párosulnak, fogalmazott Anton F. Börner, a német nagy- és külkereskedők szövetsége (BGA) elnöke a szövetség november utolsó napjaiban tartott sajtótájékoztatóján. Az export alakulását tekintve a dinamikus fejlődéssel járó 2011 után a német külkereskedők mérsékelt derűlátással tekintenek a jövőbe.

Hosszas, 18 évig tartó tárgyalássorozat után december közepén megszületett a megállapodás arról, hogy az Orosz Föderáció – éppen 10 évvel a Kínai Népköztársaság belépése után, Montenegro, Samoa és Vanuatu társaságában – felvételt nyer a Világkereskedelmi Szervezetbe, azaz a WTO-ba.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet – elsőként a nagy német kutatóintézetek sorában – fél százalék alá mérsékelte Németország 2012. évi gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzését.

Az év vége közeledtével, az adósságválság kiéleződése és az exportkilátások romlása nyomán más kutatói műhelyek korábbi előrejelzéseinél szerényebb fejlődési dinamikát valószínűsít a Német Szövetségi Bank Európa vezető gazdasága számára.

2012 történelmi jelentőségű évnek ígérkezik abban a tekintetben, hogy először létesül kínai érdekeltségű autógyár az Európai Unió valamely tagországában.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal november közepén nyilvánosságra hozott első becslése szerint a német gazdaság teljesítménye 2011 harmadik negyedévében – az európai adósságválság ellenére, a második negyedévi 0,3 százalékos növekedési ütemet meghaladva – erőteljes fejlődést mutatott: 0,5 százalékkal haladta meg az április és június, s 2,5 százalékkal a megelőző év július és szeptember közöttit.

Amellett, hogy a világ tartalékai az újabbnál újabb kőolajmezők feltárása ellenére is végesek, a nagy ipari nemzetek egyre jobban igyekeznek mérsékelni termelésük olajtól való függését, ami gazdaságpolitikájuk átgondolására kényszerítheti az olajnagyhatalmakat.

A neves közgazdászokból álló független szakértői tanács november 9-én bemutatott és a szövetségi kormány rendelkezésére bocsátott konjunktúra-előrejelzése a főbb tendenciák és mutatószámok tekintetében nem mutat számottevő különbséget más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények, köztük a kormány és a vezető gazdaságkutató intézetek néhány héttel korábban nyilvánosságra hozott konjunkturális prognózisaihoz képest.

Az adósságválság nagyon különböző módon érinti a közép- és kelet-európai országokat. Nemzetközi megfigyelők egyetértenek abban, hogy a legbiztosabb gazdasági partnerek és befektetési telephelyek napjainkban Csehország, Lengyelország, valamint Törökország.

Lejárhatnak a szűk esztendők: magához térhet az európai autópiac. Az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma idén augusztusban átlagosan 6-8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Egymásnak végletesen ellentmondó elemzések és előrejelzések láttak napvilágot a német gazdaság aktuális helyzetéről és fejlődési potenciáljáról 2011 késő nyarán. Bár a növekedés üteme mérséklődik, a világgazdaságban folytatódni látszanak a közelmúlt fejlődési tendenciái.

A világgazdasági feltételek fokozatos romlása Ausztriát sem kerülte el, a gazdasági növekedés üteme a jövő évben jóval alacsonyabb lesz az ez évben várhatónál. Az ország vezető kutatóműhelyei – mondhatni – abban versenyeznek egymással, ki prognosztizál alacsonyabb növekedési dinamikát.

Markáns fejlettségbeli különbségek jellemzik Nagy-Britanniát. Egy Londonban élő átlagpolgár 19,7 ezer font sterling, átszámítva 22,3 ezer euró éves jövedelemből gazdálkodhat, ami a hivatalos statisztikai adatok szerint 45 százalékkal több annál, mint amennyiből (ugyancsak átlagos jövedelemmel rendelkező) északír honfitársa gazdálkodhat.