Juhász Imre cikkei

A választási eredmények alapján hosszú, hónapokig tartó folyamatnak ígérkezik, amíg megalakul és nyilvánosságra hozza a következő négy évre szóló programját Németország leendő szövetségi kormánya. Az új kormány létrejöttét és a kormányprogram kidolgozását némileg megnehezíti, hogy az új kabinetben – a szövetségi köztársaság több mint hét évtizedes történetében először – nem két, hanem három párt képviselői fognak helyet kapni.

A múlt évet azzal a jóleső érzéssel zárták a német energiapolitika vezető tisztségviselői, hogy újabb lépést tettek a megújuló forrásoknak az ország energiafogyasztásában elfoglalt helyének megerősítése útján: a baden-württembergi napenergia-  és hidrogénkutatási központ (ZSW) és a Szövetségi Energetkai és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) adatai szerint a szélkerekeknek, a napkollektoroknak és más megújuló energiaforrásoknak a teljes áramfelhasználásban elért részaránya megközelítette az 50 százalékot.

Miközben a világgazdaság a beoltottak számának folyamatos emelkedése nyomán mind inkább maga mögött tudja a koronavírus-járvány teljesítményfékező hatását, a német gazdaság továbbra sem lépett a zavartalan fellendülés útjára. Számottevő élénkülés csak jövőre várható és fordulatra van szükség a gazdasági tevékenyég feltételrendszerében.

Szeptember 7-én Angela Merkel (CDU) szövetségi kancellár nyitja meg a korábbi években megszokottnál sok tekintetben eltérő IAA Mobility kiállítást, amely Németországban az első kiemelt jelentőségű gazdasági rendezvény a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások után.  

„A német energiafordulat utánzókra talált, többre is, mint azt valójában gondoltuk. És ezek az utánzók azért is olyan féltékenyek, mert elmondják, mit jelent a németektől tanulni: alacsonyabb munkanélküliség, több gazdasági növekedés, jó bérek és jó jövedelmek tiszta energia és klímavédelem mellett.” (Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter a Handelsblatt január 21-i energetikai csúcskonferenciáján.) 

A Szövetségi Alkotmánybíróság április 29-i döntését követően a német kormány kidolgozta és a törvényhozás június végén elfogadta a korábbi klímavédelmi törvény módosításáról, tartalmát tekintve szigorításáról szóló törvényt. Ebben rögzítették az üvegházhatású gázok 2045-ig történő semlegesítését, s azt, hogy 2030-ra el kell érni a kibocsátás 65 százalékos csökkentését az 1990. évihez képest.

A koronavírus delta-változatának megjelenése és a megbetegedések számának abból fakadó gyors emelkedése, valamint az oltások lendületének elakadása nyomán tartani kell attól, hogy az ősz folyamán – egyes politikusok azt tagadó nyilatkozataival ellentétben – némely korlátozó intézkedések újbóli bevezetése válik szükségessé Németországban. 

A szövetségi parlamenti választások közeledte, majd pedig az újonnan megalakuló kormány a következő törvénykezési időszakra szóló programjának összeállítása különös aktualitást kölcsönöz a német gazdaság fejlesztési irányai és azokhoz vezető út meghatározásának.

Az első félévi jövedelmezőségi mutatók, a rendelésállomány kedvező alakulása és a koronajárvány leküzdésével kapcsolatos remények növekvő bizakodást táplálnak a német vállalatok körében. Közöttük szép számban vannak olyanok, melyek féléves mérlegük alapján tovább javították teljesítményük egész évi alakulására vonatkozó előrejelzéseiket.

Ezzel szemben egyes nyersanyagok, (az építőiparban a faanyagok) és a késztermékekbe beépítésre kerülő alkatrészek (az autóipar esetében a félvezetők) hiányának tartóssá válása komolyan, de egyelőre nemigen számszerűsíthető mértékben korlátozhatja a német gazdaság fellendülését. Közben napról napra emelkedik a koronavírus újabb hullámában megbetegedettek száma.

Ha egy ország erősen exportorientált, esély teremtődik arra, hogy az áru- és szolgáltatás-kivitel nagyban hozzájáruljon az adott nemzetgazdaság teljesítménye növekedéséhez, ugyanakkor túlzott kockázatok is keletkeznek azzal, ha valamely célország protekcionizmusa és belső válsága, netán a világgazdaságban lezajló de-globalizációs folyamat fékezően hat az adott exportőr ország gazdasága külpiaci pozícióira.

Júniusban az újonnan forgalomba hozott autók sorában minden korábbinál alacsonyabb szintre, 20 százalék alá esett vissza Németországban a dízel üzemeltetésű autók iránya. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal július végén nyilvánosságra hozott első, véglegesnek még nem tekinthető adatai szerint a német gazdaság teljesítménye április eleje és június vége között 1,5 százalékkal meghaladta az első negyedévit, ami – figyelembe véve a január és március közötti időszak 2,1 és a múlt évre számított 4,9 százalékos visszaesést – figyelemre méltó és optimizmust tápláló fordulatnak számít. A számottevő növekedés a felhasználás oldaláról elsősorban a magánháztartások és az állam fogyasztási kiadásai emelkedésének köszönhető. 

Ausztria az összkereskedelmi volumen tekintetében Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, így fontos nyomonkövetni az osztrák gazdasági kilátásokat. A bécsi székhelyű Magasabb Tanulmányok Intézete (IHS) július második felében nyilvánosságra hozott, az osztrák gazdaságra vonatkozó, 2025-ig, azaz középtávra szóló előrejelzést – cikkünkben ennek a rövid összefoglalását adjuk közre. 

Elindult a kilábalás, de a két évvel ezelőtti teljesítményt még nem sikerült elérni.

Az elmúlt hónapokban számottevő mértékben javultak a gazdasági kilátások. Az utóbbi napokban  ugyanakkor megerősödött a félelem a pusztító villámárvízek nyomán. 

Egy, a Handelsblatt gazdasági-üzleti napilapban a közelmúltban megjelent vélemény szerint Németország mindinkább elveszíti megújulási képességét. Ennek oka elsősorban  az elhibázott innovációs politikában keresendő, ami – Sebastian Matthes, a lap főszerkesztője szerint – jó lenne, ha a szeptember 26-i szövetségi választások és a leendő kormány hivatalba lépése után gyökeresen megváltozna.

A töltőpontok arányát tekintve Európa vezető gazdasági hatalma a mezőny második felében keresendő.

A kutatóintézetek és a vállalatok is fellendülésre számítanak. 

Németországban a 2020. évi adatok szerint a teljes ipari termelésből 13 százalékkal részesülő gép- és berendezésgyártás – a 22,8 százalékos részarányt képviselő közútijármű-gyártás után és a 8,8 százalékos részaránnyal a 3. helyet elfoglaló élelmiszer-feldolgozó ipart megelőzve – a második, a foglalkoztatottak kb. 970 ezres létszámát tekintve pedig a legfontosabb ipari ágazat. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazatban működő, 50 főnél magasabb létszámot foglalkoztató, jellemzően a kis- és középvállalatok körébe tartozó cégek száma megközelíti a 3800-at. 

Az anyag- és a munkaerőhiány, valamint az áremelkedések fékezhetik a fejlődést.

A nyersanyagellátásban tapasztalt nehézségek egyre több fejtörést okoznak a német gazdaság szereplőinek.

Összeállításunkhoz – az osztrák gazdaság aktuális helyzetéről és kilátásairól – a statisztikai hivatal tájékoztatója és az OECD tavaszi konjunktúrajelentése Ausztriáról szóló része szolgált forrásul.

Az elmúlt 10 nap során ismét történt néhány olyan esemény – statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala, illetve korrigálása, az Ifo havi jelentése, kormányzati ígéretek –, amelyek indokolttá tették a német gazdaság „újbóli elővételét”.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások által különösen érzékenyen érintett ágazatok helyzetmegítélését és üzleti várakozásait továbbra is a visszafogottság jellemzi.

Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, szállodák, kulturális és sportlétesítmények; újra elérhetővé válnak olyan szolgáltatások, melyek igénybe vételére a koronavírus-járvány miatt hosszú ideig nem volt lehetőség.  

Hol van a legtöbb e-autó az utcán világszerte, hol nő a leggyorsabban a piac, és hol a legnagyobb az e-autók piaci részesedése? Ezekre a kérdésekre ad választ a világ első e-mobilitási rangsora.

Május 6-án hozták nyilvánosságra a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra-felmérésének eredményeit. Az ott bemutatott adatokat és következtetéseket azon tanulmány összeállításánál is felhasználták, amelyet  a világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai szervezetek hasonló felmérései alapján a kamarai szövetség (DIHK) szakértői készítettek. Az alábbiakban ez utóbbi recenzióját olvashatják.  

A berlini szövetségi kormány 2018. november 15-én fogadta el azt a stratégiát, melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) további fejlesztéséhez és alkalmazásához szükséges politikai keretfeltételek javítása, illetve Németország mint „MI kutatási helyszín” erősítése.

Az első negyedév jónak aligha nevezhető gazdasági helyzete ellenére az osztrák vállalatok körében összességében javulni látszik a hangulat.

A németországi közéletben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az élet normális rendjébe történő visszatérés igénye.  

Ez év első negyedévében továbbra is a koronavírus-járvány határozza meg a világ autópiacát, bár azt nem csak az egyes térségek közötti változások dinamikájában, hanem irányában is eltérő mozgások jellemezték.

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) április első napjaiban nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése szerint a koronavírus-járvány drámai méretű változásokat, gazdasági teljesítményét tekintve összességében 3,3 százalékos visszaesést okozott a világ országaiban.

Az acél- és fémfeldolgozó ipar Németország egyik legrégebbi és termékei felhasználói körét tekintve legmeghatározóbb ágazata. Az ágazatban tevékenykedő kisebb-nagyobb, túlnyomórészt a tulajdonos családok által vezetett cégek mintegy félmillió főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk 80 milliárd euró körüli összeget tesz ki. Az előállított termékek felhasználói köre rendkívül széles: az autóipartól a villamos- és építőiparon keresztül a gép- és berendezésgyártókig terjed.

A német ipari és kereskedelmi kamarák által az év elején készített reprezentatív felmérés során az abba bevont több mint kétezer feldolgozóipari vállalat között az idén tovább csökkent, 43 százalékra esett vissza a külföldön beruházást tervező vállalatok aránya.

Ausztria gazdasági teljesítménye a koronavírus-járvány hatására 2020-ban 6,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez csaknem egy százalékponttal kedvezőbb annál a 7,4 százalékos visszaesésnél, amit a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet még február elején is valószínűsített. 

A járvány elhúzódása és súlyosbodása folytán a tekintélyes kutatói műhelyek sorra mérsékelték az ország gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi várakozásaikat. 

A 2008-as gazdasági és pénzügyi világválság óta még sosem látták olyan borúlátóan a nemzetközi üzleti tevékenység kilátásait a külkapcsolatokban érdekelt német vállalatok, mint amilyen kép a koronavírus-járvány nyomán 2021 elejére kialakult.

Vezető technológiai szerepre szert tenni, az importot hazai termékkel helyettesíteni, külföldi piacokat meghódítani – ezek Kína új gazdasági stratégiájának legfőbb elemei. A pekingi vezetés elsődleges célja az ország gazdasági világhatalommá tétele és a világgazdasági bizonytalanságoknak való kitettség mérséklése.

Az ipar hajtja az élénkülést, miközben a kereskedők és a szolgáltatók továbbra is nehéz helyzetben vannak.

A nagy vásártársaságok gazdálkodása tavaly teljesen a padlóra került, ám rajtuk kívül a vásártársaságok tevékenységét kiegészítő szolgáltatók, azaz szállodák és éttermek, logisztikai cégek, szállítmányozók és kiállítás-építők, s persze a légitársaságok, valamint a teher- és személyszállítók is nagyon megérzik a válságot.

Az Ausztriával és Csehországgal közös határ átjárhatóságának a koronavírus-járvány miatti megszigorítása, pontosabban annak esetleges elhúzódása súlyos zavarokhoz vezethet a csehországi, szlovákiai, magyarországi, romániai és észak-olaszországi beszállítók termékeit felhasználó ingolstadti, regensburgi, dingolfingi, zwickaui és lipcsei autógyárak tevékenységében. A Német Autóipari Szövetség (VDA) szóvívője egyenesen úgy fogalmazott: a határátlépéseknél fellépő problémák megbéníthatják az autógyárak termelésének nagy részét.

Három évvel hasonló tematikájú vizsgálódásuk után a német ipari és kereskedelmi kamarák a múlt év novemberében ismét elvégezték a gazdaság szereplői digitalizációhoz való viszonyáról szóló felmérésüket. A vizsgálódás összegzését a kamarai szövetség a közelmúltban honlapján hozta nyilvánosságra.

Cikkünknek a magyar gazdaság számára legfontosabb üzenete, hogy az ipar a német gazdaság azon ágazata, amely leghamarabb kikerülhet a válságból, de a főbb mutatókat tekintve leghamarabb 2022-ben érik el a válság előtti, azaz 2019. évi állapotot.

Németországban idejekorán felismerték, hogy a társadalom előtt álló kihívásokkal, (mint amilyen – többek között - az éghajlatváltozás, a szegénység mértékének csökkentése vagy az emberi jogok védelme) sem a politika, sem az üzleti élet és a civil társadalom sem képes önmagában megbirkózni; leküzdésükhöz összefogásra van szükség. Az is nyilvánvaló, hogy ebben az összefogásban a politikai cselekvés és a polgárok szerepvállalása mellett a felelősségteljesen működő vállalatok is meghatározó szerepet játszanak. 

Az UniCredit Bank Austria előzetes számításai szerint az osztrák GDP 2020-ban több mint 7 százalékkal csökkent az előző évihez képest, ami a 2008/2009. évi pénzügyi válság idején bekövetkezett visszaesés mintegy kétszerese. 

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok által a koronavírus-járvány elhúzódása miatt több menetben meghozott és megerősített korlátozó intézkedések nyomán szakmai körökben felerősödtek az Európa vezető hatalma idei gazdasági fejlődéséről folytatott viták.

A jó ideje az elektromobilitás mintaországának tartott Norvégiában a mögöttünk hagyott év annyiban különlegesnek számít, hogy elektromos meghajtású autóból először hoztak többet forgalomba, mint amennyit a belső égésű motorral működő autókból értékesítettek. Mi a titka ennek az egyedülálló eredménynek? 

A Német Autóipari Szövetség (VDA) által nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint – a várhatóan 8 százalékos növekedést és 21,4 milliós értékesítési darabszámot produkáló Kína kivételével – az idei értékesítési darabszámok legfeljebb megközelítik a válság előtti szintet.

Az Albert Braakmann, a hivatal makrogazdasági osztályának vezetője által ismertetett, véglegesnek természetesen még messze nem tekinthető adatok azt mutatják, hogy bár a koronavírus-járvány nyomán súlyos válságba került a német gazdaság, annak mértéke kedvezőbb az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet egyes nemzetgazdaságai által elszenvedetteknél. 

A termelés és a piac zuhanásszerű visszaesése nyomán az ágazat számára még érdekesebbé vált az új, Európán kívüli piacok felkutatásának lehetősége és szükségessége. A „fekete kontinens“ – némi képzavarral élve – egyelőre fehér foltnak számít a német autóipar számára. 

A gép- és berendezésgyártás, a forgalom nagysága alapján az autóipar után Németország második legfontosabb ipari ágazata; már pedig a német gazdaságban betöltött kiemelt szerepe folytán messze nem mellékes, hogyan vészeli át napjainknak a koronavírus-járvány által kiváltott válságát.  

Az Európai Bizottság szeptember közepén „digitális évtizedet” hirdetett meg úgy, hogy a digitalizáció a koronavírus-járvány utáni helyreállítási programban is kiemelkedő helyet foglal el. A Német Infokommunikációs Szövetség (Bitkom) üdvözölte és támogatásáról biztosította az ambiciózus szándékokat. Achim Berg, a szövetség elnöke egy, az uniós program nyilvánosságra hozatala után adott sajtónyilatkozatában így fogalmazott: „Itt az ideje egy ilyen programnak, mert Európának határozottan fel kell lépnie a vezető szerep megszerzéséért a digitális korszak globalizációs versenyében. A tempót ez idő szerint az Egyesült Államok és Ázsia diktálja.”

2020 a koronavírus-járvány és a gazdasági teljesítmény abból fakadó visszaesése folytán Ausztriában is különleges évként kerül be a történelemkönyvekbe. 

2020 a koronavírus-járvány éveként vonult be a történelembe úgy, hogy a vírus a világgazdaság teljesítményére is rányomta bélyegét. Ugyanakkor e sorok írásakor már reménykedni lehet abban, hogy az oltóanyag felfedezése és az elosztói hálózatokhoz történő eljuttatása, majd pedig a világ népessége számottevő részének beoltása nyomán a világgazdaság elindul végre a válságból kivezető úton.

Idén elektromos és plug-in-hibrid meghajtású autókból több mint háromszor annyit vásároltak, mint 2019-ben. 2020 egyértelműen az áttörés éve az elektromobilitás térnyerésében.

Az ipari és kereskedelmi kamaráknak a novemberi Ifo-index megjelenése utáni napokban nyilvánosságra hozott, a koronavírus-járvány hatásait kutató felmérés eredményei sem kecsegtetnek sok jóval.

Az elmúlt néhány évtizedben a klímaváltozás és környezetkárosítás a világ népessége és gazdasága létezésének és továbbfejlődésének egyik legfőbb kockázati tényezőjévé vált. A széles körben rendelkezésre álló források szerint különösen a mesterséges intelligencia tekinthető azon tényezőnek, amelynek az alkalmazása révén mérsékelhetőek a fejlődés során felmerült kockázatok és környezeti veszteségek. 

November közepén 4. alkalommal tanácskoztak a német szövetségi és az érintett tartományi kormányok képviselői a nagy német autógyárak és legfontosabb beszállítóik vezető tisztségviselőivel – ennek eredményeiről írtunk.

A egy évvel ezelőtt Kínában megjelent, majd az egész világra kiterjedt koronavírus-járvány a második világháború óta eltelt időszak nagy, ha nem a legnagyobb kihívása elé állította a politikát és a gazdaságot, de – túlzás nélkül állítható – a világ csaknem valamennyi országának társadalmát is.

Az elmúlt hetek során nyilvánosságra hozott prognózisoknál – legalábbis 2020-ra vonatkozóan - derűlátóbb növekedési előrejelzést fogalmazott meg a német szövetségi kormány „öt bölcs“ néven ismert tanácsadói szervezete azzal, hogy a november közepén Angela Merkel kancellárnak átadott éves előrejelzésében erre az évre – saját, a koronavírus-járvány kitörése utáni első előrejelzésében jelzett 6,5 százalékkal szemben - a gazdasági teljesítmény „mindössze“ 5,1 százalékos visszaesését feltételezi.

Német érdekeltségű vállalatok körében végzett konjunktúra-felmérés eredményei azt sejtetik, hogy lassan és térségenként eltérő módon kezd el enyhülni a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági világválság. 

Miközben a világ más térségeiben a koronavírustól szenved a társadalom és a gazdaság, a járvány kiindulópontjának számító Kínában újraindult az élet. Erre utal többek között, hogy szeptember végén Pekingben megtartották a járvány miatt áprilisról elhalasztott nagy autókiállítást.

Október utolsó napjaiban a vezető üzleti és elemzői körök korábbi reményeivel ellentétben egyelőre nem javulnak a remélt mértékben a német gazdaság közeljövőjével, (a válságból való kilábalásával) kapcsolatos várakozások. 

A XXI. század eddig eltelt két évtizedében alapvető változások fogalmazódtak meg az emberek, továbbá az áruk és szolgáltatások mobilitásában; ezek a változások határozott lépésekre késztetik mind a politika, mind a gazdaság döntéshozóit. Az egyik legfőbb befolyásoló tényező a klímavédelem, a párizsi klímamegállapodásban rögzített cél, hogy a Föld felmelegedése ne érje el a 2 Celsius-fokot. A mobilitás szabadsága kétségkívül egyéni szabadságjog, azonban az lenne ideális, ha a társadalom tagjai a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelve, a természet eddiginél jóval kisebb terhelése mellett élnének ezzel a szabadságjoggal. 

Három évtizeddel az egykori NDK területén újjáalakult tartományoknak a szövetségi köztársasághoz való csatlakozása után érdemes (terjedelmi okokból kétségkívül legfeljebb vázlatosan) visszatekinteni az egyesülési folyamat egyes eredményeire és azokra a kihívásokra, melyek megoldása a 2020 utáni időszakra húzódott. 

Az ősz beköszöntével Németországban megkezdődött a következő évre szóló prognóziskészítés és a különféle előrejelzések összehasonlításának időszaka. Ennek az évről évre visszatérő tevékenységnek az idén különös jelentőséget kölcsönöz a koronavírus-járvány megjelenése és tartóssá válása.

Elmaradt a vásárlási prémiumnak a hagyományos üzemmódú járművekre történő kiterjesztése, a nagy autógyárak vezetői mégsem érezhették azt, hogy Berlinben kikosarazták volna őket, amikor a szövetségi kormány, az autóiparban leginkább érintett tartományok és a szakszervezetek vezető tisztségviselőivel szeptember 8-án folytatott „virtuális autós csúcstalálkozón” az ágazatnak a válságból való kilábalása felgyorsítását várták a döntéshozóktól.

Ellentmondásos alaphangulat várhatót a szövetségi kormány, illetve az autóipari szövetség (VDA) és az általa képviselt nagyvállalatok vezetői szeptember 8-i találkozójának, az autóipari csúcsértekezleten. 

Egyre elégedettebbek a német vállalatok mind az aktuális üzleti helyzet, mind a jövőbeni kilátások megítélése tekintetében. A kilencezer vállalat megkérdezése alapján számított Ifo-index az április, 74,4 pontos mélypontot követően, négy hónap folyamatos emelkedése után augusztusban elérte a 92,6 pontot, (bár még mindig jelentősen elmarad a múlt év decemberi 96 ponttól). 

A digitalizáció – legyen szó high-tech berendezésekről, robotokról vagy drónokról – az elmúlt időszakban a fejlett mezőgazdaság szerves részévé vált. A német mezőgazdasági üzemek több mint 80 százalékánál használnak digitális eszközöket. 

A Corporate Social Responsibility (CSR) a vállalatoknak a fenntarthatóság elvén alapuló társadalmi felelősségvállalását jelenti, melyben a gazdaság szereplői - figyelembe véve a társadalom érdekeit - tekintettel vannak üzleti partnereikre, beszállítóikra, saját alkalmazottaikra és a részvényeseikre, továbbá tevékenységüknek a környezetre gyakorolt hatására; számottevő mértékben hozzájárulva a társadalom előtt álló kihívások megoldásához. 

A német gazdaságban bekövetkezett az élénkülés időszaka, és ez jó hír Magyarországnak is, mert a gazdaságunk ezer szállal kapcsolódik a németekhez. Talán már jövőre éri el újra a válság előtti teljesítményt a német gazdaság.

Németországban évről évre többet fordít kutatásra, fejlesztésre és innovációra az állam, a felsőoktatási intézmények és persze a gazdaság szereplői is.

A koronavírus-járvány az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságába taszította a világ, de különösen Európa, s azon belül Németország autóiparát. De mi jöhet a válság után?

Miközben a munkanélküliség megugrott, a német iparban tartós munkaerőhiány várható. Főként matematikai, informatikai, természettudományos és technológiával foglalkozó diplomások hiányoznak.

A koronavírus-járvány jelentős veszteséget okozott a világ és azon belül Európa autóiparának. Nem tudni, mikor közelíti meg a korábbi termelési és értékesítési darabszámokat az ágazat.

A német autóipar nem kapta meg a hagyományos üzemeltetésű járművekre kért vásárlási prémiumot. A teljes gazdaságélénkítő csomag nagysága Magyarország 2018. évi teljes bruttó hazai termékének felel meg.

A koalíciós bizottságon belüli egyeztetések miatt elhalasztották a június 2-ra tervezett csúcstalálkozót a szövetségi kormány és az autógyárak vezetőivel. A pártok óvatosak a kérdésben, de biztosan kompromisszumra fognak jutni. 

Még az is lehetséges, hogy a német gazdaság megerősödve kerül ki a válságból.

A koronavírus-járvány érzékeny veszteségeket okozott mind a vásárszervezők és –rendezők, mind a rendezvényeiken megjelenő kiállítók körében. Kérdés, hogy mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy helyre álljon mind a kiállítóknak, mind a szakmai közönségnek a nagy németországi szakkiállítások és –vásárok iránt megnyilvánuló érdeklődése.

A 2020 tavaszán elkészített felmérés eredményei szerint mind a világgazdaság, mind a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok „a markáns válság” időszakát élik. 

Egy 15 ezer vállalat részvételével készült német gazdasági felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 92,4 százaléka érzi a járvány üzleti tevékenységére gyakorolt negatív hatásait. A német kormány gazdasági intézkedései azonban nem oldanak meg minden problémát. 

Kutatásra és fejlesztésre évről évre többet fordít a német állam, a felsőoktatási intézmények és persze a gazdaság szereplői is.

2019 júliusa és szeptembere között a megelőző hat hónaphoz képest valamelyest élénkült a világgazdaság teljesítménye. Az élénkülés hajtóereje mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett nemzetgazdaságokban a foglalkoztatási helyzet javulása, illetve a fogyasztásnak a foglalkoztatási helyzet javulásából táplálkozó bővülése volt, miközben a beruházási tevékenység visszafogott maradt. 

Lassul a világgazdaság teljesítményének növekedése, a német ipar pedig recesszióba került. Gazdasági elemzés.

2019 derekán szkeptikusan ítélik meg a német kutatói műhelyek Németország közeljövőre vonatkozó gazdasági kilátásait, olyan globális kockázatok erősödése folytán, mint a Trump-kormány által gerjesztett kereskedelmi viták és az olajárak drasztikus emelkedésének veszélyét magában hordozó közel- és közép-keleti feszültség. A német gazdaságban „négy hengerből csak három működik” – idézi a DPA hírügynökség Marco Wagner, a Commerzbank szakértőjét.

A világ országaiban működő több mint négy és fél ezer német érdekeltségű vállalat, képviselet és leányvállalat, továbbá a német gazdasághoz szorosan kötődő nem német érdekeltségű vállalkozás a tavasz folyamán felmért és a közelmúltban feldolgozott véleménye alapján az ipari és kereskedelmi szövetség (DIHK) szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a világ országainak gazdasági teljesítménye, illetve a világkereskedelem volumene mind az idén, mind pedig jövőre alig több mint 3 százalékkal haladja meg az előző évit.

Az elektromos üzemeltetésű autók eddigi németországi térnyerése a vásárlási prémiumok bevezetése, majd 2020-ig történő meghosszabbítása ellenére elmarad attól az ütemtől, amit a szövetségi kormány és az ipar képviselői az elmúlt években célul tűztek ki.

Az olajtermelők és olajtermék-kereskedők valódi hadüzenetként fogták fel az elektromobilitás térnyerését, miközben olyan nagy cégcsoportok, mint a Volkswagen, a BMW és a Daimler vásárlási prémiumokat, adókönnyítéseket és nem utolsósorban az elektromostöltőállomás-építés támogatását várják a német államtól. 

2018-ban kettős sikert, azaz mind az összforgalom, mind – ezen belül – az export tekintetében 4 százalékos növekedést értek el a német gép- és berendezésgyártók. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a csaknem 250 milliárd eurós összforgalmon belül a belföldi értékesítés 4,4 százalékkal, míg az export 3,5 százalékkal bővült. Mindezt a foglalkoztatottak számának ugyancsak 4 százalékos emelkedése mellett sikerült elérni.

Április első napjaiban 75 ország 6500 kiállítója részvételével tartották meg az idei hannoveri ipari vásárt. A rendezvény díszvendége Svédország volt, ahonnan több mint 160 kiállító, olyan multinacionális vállalatok mellett, mint az Ericsson, az ABB, a Tetra Pak vagy az SKF, számos startupvállalkozás és kutatóintézet mutatta be termékeit és szolgáltatásait.

Március harmadik hetében nagy fontosságú telefonkonferenciára került sor a három nagy német autóipari konszern, nevezetesen a Daimler, a BMW és a Volkswagen elnöke között. A sajtóinformációk szerint 40 perces beszélgetés az ágazat jövőbeni fejlődési irányának közös meghatározását szolgálta.

Kereskedelempolitikai viták, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozása és a különféle gazdasági szankciók okozta bizonytalanságok fékezik a világgazdaság lendületét. Ez a jelenség a magyar gazdaság növekedésére és exportja alakulására is fékező hatást gyakorol, amivel komolyan számolniuk kell mind azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek közvetlen exportőrként, mind pedig azoknak, amelyek közvetett módon, saját jogon exportáló partnerek beszállítóiként szembesülnek a külpiacon tapasztalható kihívásokkal.   

A német gazdasági kilátások romlásáról az elmúlt hetekben a kutatóintézetek és a szövetségi kormány éves jelentésében felvázolt képet tovább árnyalta a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK), amely február közepén hozta nyilvánosságra a kamarai szervezet legfrissebb, 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúrafelmérése eredményeit. 

Hatékonyságjavítás takarékossággal, racionalizálással, digitalizációval – ezek a legfőbb feladatok állnak a német gazdasági szereplők előtt, hogy a visszaeső növekedési mutatókat kiigazítsák.

November utolsó hetében némileg meglepő és – aligha túlzás – gazdaságtörténeti jelentőségű bejelentést tett a Deutsche Messe hannoveri vásárigazgatóság: a hannoveri ipari vásárról 1986-ban levált és az évek során a világ vezető informatikai vásárává vált CeBIT a látogatói létszám elmúlt években tapasztalt visszaesése után 2019-ben önálló kiállításként már nem kerül megrendezésre.

A Nemzetközi Valuta Alap idei, a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését a közelmúltban 3,9-ről 3,7 százalékra, az Európai Bizottság az unió tagországaira vonatkozó növekedési prognózisát az év eleji 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérsékelte, s – többek között az olasz gazdaságról érkező riasztó hírek nyomán – ennek megvalósulása is egyre bizonytalanabbá vált.   

A müncheni Ifo, a berlini DIW, a kieli IfW és a hallei IWH gazdaságkutató intézetek szeptember elején nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben úgy foglaltak állást, hogy – hála a foglalkoztatás magas szintjének – a német gazdaság továbbra is a stabil növekedés 2010-ben megkezdett útját járja: a bruttó hazai termék növekedése 2018 és 2020 között várhatóan évi 1,7 és 2,0 százalék között alakulhat. 

A robotok elterjedésének a munkaerőpiacra gyakorolt hatása állandó és egyben erősen vitatott téma a világ mérnökei és közgazdászai körében. Egyes vélemények szerint a robotok számának erőteljes növekedése a belátható jövőben a munkanélküliek számának emelkedéséhez fog vezetni, mások szerint nincs többről szó, mint a szakképzett munkaerő hiányának mérsékléséről.

Angela Merkel német kancellár a közelmúltban elismerte: nincs esély arra, hogy megvalósuljon az a terv, mely szerint 2020-ban egymillió elektromos meghajtású autónak kellene közlekednie a német utakon; mindez azonban nem törte meg a szövetségi kormányt az elektromobilitás fejlesztését szolgáló törekvéseiben. 

A német iparban ma elevenebbek a külföldi beruházási szándékok, mint az elmúlt két évtizedben bármikor – derült ki egy két és fél ezer iparvállalat körében végzett felmérésből. 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2016-ban a német gazdaság minden fontosabb mutatószámot tekintve jól teljesített, négy év óta a folyamatos, évről évre erősödő növekedési dinamika időszakát éli.

Az iparszövetség felmérése szerint a brit kilépés Németországban leginkább az autóiparra, az energetikai szektorra, a távközlésre, az elektronikai termékek gyártóira, a kohászatra, a kiskereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra lesz hatással.

Németországban kiemelt iparpolitikai ügy az elektromobilitás ösztönzése, amelyhez azonban több kihívásnak is meg kell feleni. Kormányzati szinten zajlik az egyeztetés. 

40 ezer fővel több látogatója volt a Frankfurti Autószalonnak a két évvel korábbinál, ám a Volkswagennél kipattant károsanyag-kibocsátási botrány rányomta a bélyegét a kiállítás hangulatára. 

A német gazdaság összteljesítményében és –exportjában kiemelt szerepet játszó, a DAX-index alakulását meghatározó 30 nagy német ipari és banki vállalatcsoport együttes nettó nyeresége 2014-ben 67,6 milliárd eurót tett ki, ami 14,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 

Negyedszázaddal a berlini fal leomlása, s huszonnégy évvel a német újraegyesülést követően – bár az újraegyesülési folyamat során az akkori döntéshozók követtek el gazdaságpolitikai hibákat – összességében sikeresen zajlott le a volt NDK gazdaságának a nyugatnémet gazdasággal történt egyesítése.

Több év stagnálása után 2014-ben elindult a német autóipar a fellendülés útján. A kilátások biztatóvá válásához a külpiaci helyzet javulása is hozzájárul: a Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke július eleji berlini sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint a világ országaiban az idén várhatóan 75,9 millió darab személygépkocsi gördül le a szerelőszalagokról.

A német gazdasági élet résztvevői szemében és üzleti terveiben mindinkább felértékelődött a MIST-országok, azaz Mexikó, Indonézia, Dél-Korea és Törökország által alkotott országcsoport jelentősége.

A képlet egyszerű: a belföldi fellendülés stabilabb, mint az exporton alapuló fellendülés; a foglalkoztatás és a béremelések serkentik a fogyasztást, az üzleti várakozásokat és a beruházási szándékokat.

Miközben Németországban jobbára csak beszélnek, az óceán túlpartján – úgy látszik – cselekednek. 2014 tavaszán Európa vezető hatalmának fővárosában még csak az előkészítés stádiumában van a környezetvédelmi és a közlekedési tárca által kidolgozandó, az elektromobilitás elterjedését szolgáló törvény.

A 2009-es teljes összeomlás után viszonylag gyorsan magához tért az orosz autópiac, amelyből sokat profitáltak a külföldi, különösen a német autógyárak. A 2012/13. évi csúcs után egyre felhősebb az orosz autópiac felett az ég, ami részint a rubel gyöngeségével, részint az orosz-ukrán konfliktussal magyarázható.

Egy évtized elteltével nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti bővítés sem pozitív, sem negatív értelemben semmilyen drámai hatást sem gyakorolt a német gazdaságra

A berlini DIW, a hallei IWH, a müncheni Ifo és az esseni RWI gazdaságkutató intézet a közelmúltban nyilvánosságra hozott közös előrejelzésében 2014-re 1,9, 2015-re pedig újabb 2,0 százalékos növekedési dinamikát jelez a német gazdaságnak.

2014-ben már nemcsak Svédország, hanem Dánia is Németország elé került az EU-tagállamok innovációs ranglistáján. Ez az a három ország, amely tavaly is a legtöbbet tette azért, hogy mérséklődjék az uniónak az Egyesült Államokkal és Japánnal szembeni innovációs lemaradása.

A fenyegető államcsőd elhárítása nem egyszerű vállalkozás. Február végén az ország több mint 2 milliárd dollárt akart felvenni, a pénz Oroszországból jött volna, de a „nagy szomszéd” politikai okokból végül nem teljesített - áll a kölni IW gazdaságkutató elemzésében.

Európában véget ért a recesszió, a felzárkózó országokban stabilizálódott a gazdaság, s az Egyesült Államokban is erősödött a jövőbe vetett bizalom - Németország továbbra is bizakodik.

A 2009. évi világgazdasági recesszió óta tavaly első ízben fordult elő újra, hogy nem emelkedett, hanem – igaz, csak kis mértékben – csökkent a német export.

A konjunkturális feltételek kedvező alakulása ellenére a beruházásokra fordított forrásaik növelésére készülő vállalatok aránya viszonylag alacsony

A német gazdaság – a korábbi éveknél alacsonyabb növekedési dinamika ellenére - 2013-ban is jól teljesített, a 2014. évi kilátások pedig jóval erőteljesebb növekedést sejtetnek.

Röviddel a karácsonyi ünnepek előtt, 97 nappal a szeptember 22-i választások után 631 parlamenti képviselő közül 462 szavazatával a Német Szövetségi Gyűlés harmadszor is kancellárrá választotta Angela Merkelt; s még ugyanazon a napon megalakult a Szövetségi Köztársaság harmadik nagykoalíciós kormánya.

A Német Autóipari Szövetség a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint 2013-ban a világ országaiban újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma eléri a 72,2 millió darabot, azaz 5 százalékkal meghaladja az elmúlt évit.

November közepén az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az évről évre százmilliárd eurós nagyságrendű exporttöbbletet elérő Németország ellen. A vizsgálat híre értetlenséget és visszatetszést váltott ki a német politikai és gazdasági közéletben.

Ma már jól látható, hogy nem teljesült Karl De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelmi főbiztosa egy évvel ezelőtti azon várakozása, miszerint Oroszország WTO-csatlakozása „döntő lépésnek számít az országnak a világgazdaságba történő további betagolódásában”.

A németországi kutatás-fejlesztési tevékenység zászlóshajói a nagy autógyárak. A Volkswagen, a Daimler és a BMW 2012-ben összességében 23,1 milliárd dollárt fordított kutatásra és fejlesztésre, ami a 44, a felmérésben figyelembe vett cég k+f-kiadásainak csaknem fele.

A javuló világgazdasági környezet és a bizonytalanságok mérséklődése Németországban serkenti a beruházásokat.

A Düsseldorfban megrendezett idei K, Európa vezető műanyag- és gumiipari szakkiállítása résztvevői szempontjából a legjobbkor, szinte a kiállítás megnyitása óráiban jelent meg a vezető gazdaságkutató intézetek Németország számára a jövő évre erőteljes gazdasági növekedést jelző prognózisa.

2013-ban három markáns tényező együttes hatása negatívan befolyásolja a világgazdaság fejlődését. Ezek: az európai élénkülés visszafogottsága, egyes, korábban kimondottan magas növekedési ütemet produkáló felzárkózó országok fejlődési dinamikájának megtörése, valamint az amerikai költségvetési válság.

Az idén az ország több száz politikusa és más közéleti személyisége, köztük Joachim Gauck szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével Stuttgartban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában rendezik a német újraegyesülés országos ünnepségét. Október 3. sokakat ösztönöz arra, hogy mérleg készítsen az újraegyesült Németország csaknem negyedszázados történetéről, az egykor az NDK-t alkotó keleti tartományok felzárkózásáról.

Az ágazatra jellemző stabil foglalkoztatásról, az amerikai és a kínai piac növekedéséről, míg a nyugat-európai értékesítések további csökkenéséről adott számot a július első napjaiban Berlinben tartott féléves sajtótájékoztatóján Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke.

A Bajor Szabadállamot, Németország földrajzi kiterjedését tekintve legnagyobb, s 12 millió lakosával Észak-Rajna-Vesztfália után második legnépesebb tartományát évtizedeken keresztül egyszínű, konzervatív kormány vezette. Az elmaradott, alapvetően a mezőgazdaságból élő országrészből olyan legendás miniszterelnökök vezetésével teremtették meg Európa egyik legfejlettebb régióját, mint Hans Erhard, Hanns Seidel, Alfons Goppel, Franz Josef Strauss, Max Streibl és Edmund Stoiber.

Jó hír az egy hónap múlva esedékes szövetségi parlamenti választásokra készülő németországi kormánypártoknak, hogy a gyönge évkezdet után az év második negyedévében olyan erőteljes növekedés jellemezte a német gazdaságot, mint amilyenre több mint egy év óta nem akadt példa.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyári, bő két hónappal a soron következő szövetségi választások előtt nyilvánosságra hozott előrejelzésében megfelezte, azaz 0,3 százalékra mérsékelte a német gazdaságra vonatkozó idei növekedési előrejelzését.

A német gazdaság exportkilátásai – részint a hazánkban megtelepedett német érdekeltségű vállalatoknak a világgazdasági folyamatokba történő bekapcsolódása, részben a magyar beszállítók aktivitása folytán – irányadóak a magyar export alakulása szempontjából. Augusztus első napjaiban Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) az ulmi Südwest Presse című napilapnak nyilatkozva értékelte a német gazdaság és az ország exportőrei helyzetét és piaci esélyeit.

Az idén hosszú évek óta először fordult elő, hogy Németország tizenhat tartománya összességében nem kiadási, hanem bevételi többlettel zárta az első félévet.

2013 derekáig Németországban alig néhány ezer darab elektromos meghajtású gépkocsit hoztak forgalomba. A szövetségi kancellár továbbra is tartja magát ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2020-ban egymillió elektromos meghajtású autó fusson a német utakon.

A választási ígéretek betartása nyomán jelentősen romolhat a német cégek versenyképessége.

A Magyarországon előállított exporttermékek negyedét felvevő Németország gazdasági növekedése évek óta meghatározza a külkereskedelmi kapcsolatoktól erősen függő honi gazdasági mutatókat, de a német külkereskedelemben egyre nagyobb szerepet kapnak az Európai Unión kívüli, főként távol-keleti országok.

Új munkahelyek ezreit biztosíthatja Németországban az elektromobilitás. Az új technológia megfelelő keretfeltételek mellett mind a kutatásban, mind pedig a termelésben a német ipar motorjává válhat – vizionálta nemrégiben egy berlini konferencián Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség elnöke.

A bécsi Wifo és az IHS gazdaságkutató intézet március utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzésében az osztrák gazdaság főbb mutatóit illetően tartja magát három hónappal korábbi prognózisához.

Van valami rendszerszerű abban, hogy számos fogyasztási cikk röviddel a garancia lejárta után hibásodik meg vagy megy teljesen tönkre.

Az utolsó negyedév rontotta le a német gazdaság növekedési mutatóit tavaly, az első három negyedév tapasztalatai alapján ugyanis az előrejelzések készítésével foglalkozó kutatóműhelyek még erőteljesebb növekedést valószínűsítettek.

Az autóipar globális válsága, illetve a nyugat-európai recesszió miatt örömben és ürömben egyaránt volt része a német gépjárműipar kulcsszereplőinek tavaly.

Miközben az Európai Unió vezető gazdasági hatalmának számító Németországban van némi remény a gazdaság belátható időn belüli újbóli élénkülésére, az unió második legnagyobb nemzetgazdaságával rendelkező Franciaországban elhúzódni látszik a válság.

Az őszi parlamenti választásokra készülő Angela Merkel szövetségi kancellár újévi beszédében „több bátorságra, teljesítőkészségre és összetartásra” szólította fel a német polgárokat. A gazdasági környezet 2013-ban sem lesz könnyebb, hanem éppen ellenkezőleg, nehezebbnek ígérkezik, hangsúlyozta a kancellár, aki szerint – bár az adósságválság leküzdését szolgáló reformok már érzékeltetik hatásukat -, a válságon továbbra sem sikerült teljesen úrrá lenni.

A Német Szövetségi Bank december harmadik hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében a gazdasági teljesítmény átmeneti visszaesését sem zárja ki, ugyanakkor Európa vezető gazdasági hatalmát továbbra is elkerüli a recesszió. Ez azonban nem igaz az euró-övezet számos más országára – mindent egybe vetve Németország 2013 első hónapjaiban is az euró övezet lokomotívja marad.

A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a 2012 második félévi stagnálás után valamelyest javultak egy nem túlságosan erőteljes élénkülés esélyei, ugyanakkor ezek az esélyek szerényebbek a néhány hónappal korábban feltételezettnél.

Németországban egyre fenyegetőbb a demográfiai kihívás: az alacsony születésszám és a lakosság összetételének az idősebb korosztály irányában történő eltolódása.

A Német Ipari Szövetség (BDI) a kis- és középvállalatok körében végzett legfrissebb és eredményeit tekintve december első napjaiban nyilvánosságra hozott felmérése szerint az aktuális gazdasági helyzetet jónak megítélő vállalatok aránya a korábbi, ez év júniusi felmérés eredményéhez képest 53 százalékról 46 százalékra esett vissza, az aktuális helyzetről negatívan nyilatkozó vállalatok aránya ugyanakkor 9 százalékról csaknem megduplázódott, 17 százalékra emelkedett.

A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) november utolsó hetében megjelent előrejelzése szerint az euró-övezet vártnál súlyosabb válsága a néhány hónappal korábban feltételezettnél nagyobb visszaesést okozott a kelet-európai országokban, (Kelet-Európához számítva az Európai Unióba 2004-ben és 2007-ben belépett országokat is).

A gazdasági világválság előtti mutatóit is sikerült felülmúlnia a német gép- és berendezésgyártóknak. A siker titka elsősorban az ágazat Európán kívülre irányuló exportteljesítményében keresendő.

„A saját autó a következő években is az elsőszámú közlekedési eszköz marad az emberek számára Németországban. Ma a személyszállítás 80 százalékát bonyolítják le személygépkocsival. A szövetségi közlekedési minisztérium előrejelzése szerint a személygépkocsik részaránya, amely 2004-ben még 81 százalék volt, 2025-re 79 százalékra mérséklődik. A jövő autójának mindenesetre kevesebb üzemanyagra lesz szüksége a jelenleginél, még kevesebb széndioxidot fog kibocsátani, s még biztosabb lesz”.

Több mint két évtizeddel a német újraegyesülés után még mindig nem tudni, mikor tűnnek el végleg a fejlettségbeli különbségek Németország régi és új tartományai között.

Január derekán rekordszámú kiállítót és látogatót várnak Münchenbe a BAU 2013 építőipari szakkiállítás rendezői.

A német GDP január és március között 1,7, míg április és június között már csak fél százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakáét.

Az első félév sokak számára meglepően erőteljes növekedését követően egyre inkább sűrűsödnek a konjunktúra lanyhulásának jelei, olvasható a Wifo bécsi gazdaságkutató intézet szeptember második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében.

Nemcsak a dinamikusabban növekvő kereslet, hanem az Európában egyre szigorúbb környezetvédelmi direktívák is a keleti termelés növelésére szoríthatják a német autógyárakat.

Nemcsak a kölcsönös áruszállítások mértéke, hanem Ausztriának Magyarország külkereskedelmi forgalmában elért részaránya is emelkedett 2012 első harmadában. Mind a szomszédos államba irányuló hazai kivitel, mind az onnan érkező behozatal nőtt.

Az Audi, a BMW és a Mercedes a prémiummárkák körében elért együttes világpiaci részesedése ma eléri a 78 százalékot, ami tíz százalékponttal magasabb az öt évvel korábbinál.

Egy, a GTAI német állami kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösztönzési ügynökség külkereskedelmi információs szolgálata által készített piaci jelentés szerint a Cseh Köztársaságban az elkövetkező nyolc évben meg fog tízszereződni a földgázüzemű gépkocsik száma. 

A müncheni kormány az alkotmánybírósághoz fordul a tartományi kiegyenlítési alap ügyében.

A franciaországi elnök- és a görögországi parlamenti választások után májusban Németországban is felerősödtek a viták az unió kívánatosnak vélt gazdaságpolitikáját illetően.

A világ országaiban értékesített prémiummárkák 80 százaléka német gyártmány, míg a felső és felsőközép kategóriákban a belföldi értékesítés kereken 95 százaléka szintén hazai márka.

A nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemben való aktív részvétel a német gazdaság tradicionálisan fontos dinamizáló tényezője. S bár 2012-ben mind az export, mind az import dinamikája megtört, (az első negyedévi adatok alapján nagyjából fele lesz az egy évvel korábbinak), a német vállalatok többsége – ha csak a görög válság nem üt nehezen gyógyuló sebeket az európai gazdaságon - az idén is emelkedő exportforgalmat valószínűsít.

A KSH adatai szerint az elmúlt évben a teljes magyar kivitel euróban számolva 11,8 százalékos növekedési ütemét jó kétszeresen meghaladó dinamikával, 24,1 százalékkal, 4,34 milliárd euróra emelkedett hazánk Ausztriába irányuló exportja, miközben az onnan származó import a teljes behozatallal nagyjából azonos ütemben, 11,0 százalékkal, 4,53 milliárd euróra növekedett. Nyugati szomszédunk – az exportban Németország és Románia mögött, 5,4 százalékos részaránnyal, a behozatalban ugyancsak Németország, valamint Oroszország mögött 6,2 százalékos részesedéssel – a harmadik helyet foglalta el hazánk külkereskedelmi partnerországai sorában.

Az európai autóipar a belátható jövőben aligha számíthat olyan, az egyes országok autópiacát ösztönző állami akciókra, mint amilyet a 2008/09. évi válság után az unió számos tagországában bevezettek. 

A német ipari és kereskedelmi kamarák év eleji, 7000 vállalatra kiterjedő felmérése szerint az iparvállalatok mintegy 44 százaléka tervez külföldi beruházásokat.

A német újraegyesüléstől 2005-ig eltelt időszakban az ország nyugati fele kereken nettó ezermilliárd eurót költött a keleti tartományok felzárkóztatására – jelezte akkoriban a Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH). Noha bíztak abban, hogy a pénzinjekció mértéke csökkenhet, azóta újabb ötszáz milliárdot kellett hasonló célokra fordítani.

A Berlini Gazdaságkutató Intézet (DIW) idén áprilisi előrejelzése szerint a korábbi becslésekhez képest gyorsabban, idén 1, jövőre pedig újabb 2,4 százalékkal nő a német gazdaság teljesítménye.

Május 13-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország legnépesebb, 18 milliós lélekszámú, s ennek folytán gazdaságilag legerősebb tartományában.

A gyors ütemben fejlődő Indiai Köztársaság egyre fontosabb szerepet játszik az európai vállalatok termékeinek piacai sorában.

Az euró-övezet átlagához, különösen a „nagy szomszédhoz”, azaz Németországhoz hasonlóan 2011-ben az osztrák konjunktúra is veszített korábbi, a 2008-2009. évi válságot követően tapasztalt lendületéből. A növekedés külső impulzusai meggyöngültek, ami a múlt év utolsó hónapjaiban – csak úgy, mint Németországban – a bruttó hazai termék minimális mértékű visszaeséséhez vezetett.

Az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok eljárást kezdeményez a Világkereskedelmi Szervezetnél Kína ellen egyes ritkán előforduló, fontos nyersanyagok exportkorlátozása miatt.

A nagy német vásártársaságok – egyebek mellett a hannoveri, a frankfurti, a kölni, a düsseldorfi és a müncheni – tavaly több mint 130 nemzetközi, illetve több régiót érintő expót rendeztek, összesen mintegy 160 ezer kiállító részvételével.

2011-ben ellentmondásos fejlődés ment végbe a világ autópiacán. Míg ugyanis az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában és Oroszországban kétszámjegyű növekedést regisztráltak, Nyugat-Európában egy százalékkal csökkent az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma. Mindent egybe vetve a világ országaiban 65,4 millió darab új gépkocsi lelt gazdára, 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az Európai Bizottság február 23-án nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint az euró övezethez tartozó 17 ország idei együttes gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal el fog maradni a múlt évitől.

Ázsia gazdasági fellendülésével – Kína és India mellett, mind kereskedelmi partnerként, mind befektetési telephelyként – a fejlett ipari országok számára egyre inkább felértékelődnek az ASEAN-országok.

A tavalyi esztendő az energiapolitikai fordulat éveként vonult be a német gazdaságtörténetbe.

Egy, a McKinsey vállalati tanácsadó által január második hetében Berlinben nyilvánosságra hozott elemzés szerint a bruttó hazai termék nagyságára vetítve az euró-övezet 17 tagországa közül számszerűségében Németország, gazdasági teljesítményéhez viszonyítva pedig Ausztria profitált a legtöbbet a közös valuta bevezetéséből és alkalmazásából.

2011-ben mind a forgalom nagyságát, mind a termelés mennyiségét, mind pedig az exportot tekintve minden korábbit meghaladó eredményeket produkált a német autóipar.

A pénzpiacokon tapasztalható viharos idők a reálgazdaságban figyelemre méltóan stabil fejlődéssel párosulnak, fogalmazott Anton F. Börner, a német nagy- és külkereskedők szövetsége (BGA) elnöke a szövetség november utolsó napjaiban tartott sajtótájékoztatóján. Az export alakulását tekintve a dinamikus fejlődéssel járó 2011 után a német külkereskedők mérsékelt derűlátással tekintenek a jövőbe.

Hosszas, 18 évig tartó tárgyalássorozat után december közepén megszületett a megállapodás arról, hogy az Orosz Föderáció – éppen 10 évvel a Kínai Népköztársaság belépése után, Montenegro, Samoa és Vanuatu társaságában – felvételt nyer a Világkereskedelmi Szervezetbe, azaz a WTO-ba.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet – elsőként a nagy német kutatóintézetek sorában – fél százalék alá mérsékelte Németország 2012. évi gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzését.

Az év vége közeledtével, az adósságválság kiéleződése és az exportkilátások romlása nyomán más kutatói műhelyek korábbi előrejelzéseinél szerényebb fejlődési dinamikát valószínűsít a Német Szövetségi Bank Európa vezető gazdasága számára.

2012 történelmi jelentőségű évnek ígérkezik abban a tekintetben, hogy először létesül kínai érdekeltségű autógyár az Európai Unió valamely tagországában.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal november közepén nyilvánosságra hozott első becslése szerint a német gazdaság teljesítménye 2011 harmadik negyedévében – az európai adósságválság ellenére, a második negyedévi 0,3 százalékos növekedési ütemet meghaladva – erőteljes fejlődést mutatott: 0,5 százalékkal haladta meg az április és június, s 2,5 százalékkal a megelőző év július és szeptember közöttit.

Amellett, hogy a világ tartalékai az újabbnál újabb kőolajmezők feltárása ellenére is végesek, a nagy ipari nemzetek egyre jobban igyekeznek mérsékelni termelésük olajtól való függését, ami gazdaságpolitikájuk átgondolására kényszerítheti az olajnagyhatalmakat.

A neves közgazdászokból álló független szakértői tanács november 9-én bemutatott és a szövetségi kormány rendelkezésére bocsátott konjunktúra-előrejelzése a főbb tendenciák és mutatószámok tekintetében nem mutat számottevő különbséget más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények, köztük a kormány és a vezető gazdaságkutató intézetek néhány héttel korábban nyilvánosságra hozott konjunkturális prognózisaihoz képest.

Az adósságválság nagyon különböző módon érinti a közép- és kelet-európai országokat. Nemzetközi megfigyelők egyetértenek abban, hogy a legbiztosabb gazdasági partnerek és befektetési telephelyek napjainkban Csehország, Lengyelország, valamint Törökország.

Lejárhatnak a szűk esztendők: magához térhet az európai autópiac. Az újonnan forgalomba hozott személygépkocsik száma idén augusztusban átlagosan 6-8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Egymásnak végletesen ellentmondó elemzések és előrejelzések láttak napvilágot a német gazdaság aktuális helyzetéről és fejlődési potenciáljáról 2011 késő nyarán. Bár a növekedés üteme mérséklődik, a világgazdaságban folytatódni látszanak a közelmúlt fejlődési tendenciái.

A világgazdasági feltételek fokozatos romlása Ausztriát sem kerülte el, a gazdasági növekedés üteme a jövő évben jóval alacsonyabb lesz az ez évben várhatónál. Az ország vezető kutatóműhelyei – mondhatni – abban versenyeznek egymással, ki prognosztizál alacsonyabb növekedési dinamikát.

Markáns fejlettségbeli különbségek jellemzik Nagy-Britanniát. Egy Londonban élő átlagpolgár 19,7 ezer font sterling, átszámítva 22,3 ezer euró éves jövedelemből gazdálkodhat, ami a hivatalos statisztikai adatok szerint 45 százalékkal több annál, mint amennyiből (ugyancsak átlagos jövedelemmel rendelkező) északír honfitársa gazdálkodhat.