Kíváncsiak voltunk, hogyan érintette a koronavírus-járvány az ipari cégeket. Milyen intézkedéseket hoztak munkavállalóik védelme érdekében, hogyan készülnek az újraindulásra, és milyen tanulságokat rejtett magában számukra a krízishelyzet. A beszállítói láncok átszervezésétől a begyűjött adatok felértékelődéséig sok minden elhangzott, több esetben COVID-19 okozta előnyöket is megfogalmaztak a cégek.
Az új technológiák többsége megmutatta hatékony szerepét a COVID-19 okozta globális krízishelyzet elleni harcban. A mesterséges intelligencia, a virtuális ikerpárok és távfelügyeleti okosrendszerek mellett a 3D-nyomtatás is fókuszba került, elsősorban a védőfelszerelések és lélegeztetőgép-alkatrészek gyártása miatt.
Az autóipar helyzete az alternatív hajtásláncok bevezetése és a klímavédelmi szigorítások miatt már a járvány előtt sem volt felhőtlen, a Covid-19 okozta leállás pedig Magyarországra, mint a szektorban tömeges munkaerőt foglalkoztató, elsősorban összeszerelő országra nézve vészes következményekkel járhat. Dr. Nyírő József, a Majosz (Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége) elnöke szerint nagyon gyors intézkedésekre van most szükség.
Online robotikai piacteret hozott létre egy dán cég annak érdekében, hogy ez egyre növekvő automatizációs kereslet és kínálat minél átláthatóbb körülmények között találhasson egymásra.
A termelő-gyártó vállalatok egyik legnagyobb HR-kihívása manapság a kékgalléros munkaerő megszerzése, bevonzása és hosszabb távú megtartása – a megoldásokról Csikós-Nagy Katalinnal, a HR-Evolution Kft. ügyvezetőjével, fluktuációkezelő szakértőjével beszélgettünk.
Az értékesítők és az ügyfelek a legfontosabbak a cég számára – hangsúlyozta Lothar Horn, a Paul Horn GmbH mára világméretűvé nőtt családi vállalkozás második generációs egyik ügyvezetője a cég alapításának 50. évfordulójára rendezett ünnepi Technológiai Napokon Tübingenben.
A hazai élelmiszeripar – bár vannak jól teljesítő ágazatai – le van maradva nemcsak a nyugati, de a régiós szomszédokhoz képest is. Ennek oka elsősorban technológiai hátránya, amelyet ma már az olcsó munkaerővel sem tud kompenzálni. Hogy milyen lépéseket kellene tenni, illetve miként lenne implementálható a hagyományosan az autóipart érintő ipar 4.0 folyamat az élelmiszeriparban is, arról dr. Sebők Andrással, a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. cégvezetőjével beszélgettünk.
Újabb robotikai cég terjeszkedik Magyarországon. Az OnRobot a kollaboratív robotok kiegészítőit gyártók között kíván vezető szerepet betölteni, vagyis a karra szerelhető „kézfejek” kínálatában tör előre. A cég most itthon is bemutatta kínálatát.
Uwe Tiges, az Innogy SE decemberben kinevezett elnök-vezérigazgatója rövid előadásban foglalta össze, hogy mikre kell figyelnie egy multinacionális vállalatnak ahhoz, hogy vonzó munkahely maradjon digitalizált világunkban.
A digitalizáció szükségszerű. Hogy miként érdemes nekilátni, az sok kérdést vet fel a hazai gyártó kkv-k körében. Az egyik legnagyobb szolgáltató cég, az SAP két kollégájával, Varga Zsigmond üzletfejlesztési vezetővel és Hídvégi Péter IoT-üzletágvezetővel beszélgettünk a tapasztalatokról.
Árvai Péter, a Prezi társalapító-vezérigazgatója szerint az emberek azért szeretik a disztópiákat, mert ráéreznek a határokra, arra, hogy mennyire el tudnak romlani a dolgok. Az ő sci-fije utópia, de tudatosan felépített út vezet odáig. A jövőről beszélgettünk.
Az alacsonyabb áron is beszerezhető 3D-nyomtatók megjelenésével felmerült a lehetőség, hogy a technológia tömegesen elterjed majd a lakosság körében. Most új irány körvonalazódik. Hogy mik a kilátások, a fejlesztési irányok, arról Szabó Péterrel, a FreeDee Printing Solutions technológiai vezetőjével beszélgettünk.
A Széchenyi 2020 program keretében lehívható uniós támogatások legaktívabb időszaka zajlik, amelynek egyik fő célja a hazai ipar fejlesztése. Bár hét év állt rendelkezésre a pénzek kiosztására, idén hirdetik meg a pályázatok nagy részét, és szintén idén már be is kerül a gazdaságba egy hatalmas összeg. Essősy Zsomborral, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a helyzetről.
A digitalizáció minden gyártási és azt kiszolgáló folyamatra, így a logisztikára is hatással van. Hogy mik az ipar 4.0 támasztotta kihívások az extra- és intralogisztikában, arról dr. Bohács Gáborral, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egyetemi docensével beszélgettünk.
Lézerrel vagy fénnyel irányított önvezető targoncák keringenek a gyárban, ahol a munkafolyamatot hibafelismerő kamerák ellenőrzik, a dolgozók VR-szemüveggel pedig virtuálisan egy terembe kerülhetnek más kontinenseken élő kollégáikkal. Az Audi ingolstadti gyárában jártunk.
A Siemens ambergi gyára (Siemens Electronics Works Amberg, EWA) sok szempontból már most reprezentálja, miről is szól az ipar 4.0: a termékek irányítják a saját gyártásukat.
A munkaerőhiány jelentős az informatika területén is, pedig a digitalizáció elterjedésével egyre több szakemberre lesz szükség. Hogyan látja a helyzetet a Magyarországon vezető szoftvercég, az SAP HR-vezetője? Horváth Krisztinával beszélgettünk.
Az ipari eszközök aukciójának nincs olyan hagyománya Magyarországon, mint a képzőművészeti árveréseknek, de hasonlóan működik; licitálnak az érdeklődők a kikiáltott tárgyakra, az üzletből pedig az aukciós ház, jelen esetben az Intergavel Aukciószervező Kft. is részesül. A magyar vállalkozás most a közép-kelet európai régióban terjeszkedik.
Az ipari ingatlanok száma az elmúlt években nemigen nőtt, a válságot követően megálltak a fejlesztések Magyarországon. A számok most biztatóak, magához térni látszik a piac. A régióban Csehország és Szlovákai a legkeresettebb.
A Paul Horn GmbH június közepén tartott Technology Days elnevezésű, többnapos rendezvényen a megmunkálószerszámok kínálatát és a megmunkálás legújabb technológiáit ismerhették meg a látogatók a németországi Tübingenben.