hirdetés
hirdetés

David Hanson, a humanoid robotok atyja

Valóra vált science fiction

Van, aki korunk egyik legnagyobb zsenijének tartja, és van, aki szerint nagy szerepe lesz az emberiség pusztulásában intelligens, tanulásra is képes humanizált robotjainak köszönhetően. David Hansont, a Hanson Robotics vezérigazgatóját 21. századi polihisztornak is nevezhetjük: egyszerre dizájner, szobrász, üzletember és professzor.

hirdetés

„Képes vagyok tudatni önnel, ha mérges vagyok valamiért, vagy kiborít valami… Emberek között akarok élni és dolgozni, ezért szükségem van arra, hogy érzelmeket fejezzek ki, hogy megértsem az embereket, és bizalmat alakítsak ki”. Ezeket Sophia, a Hanson Robotics humanoid robotja mondta el egyik bemutatkozó interjúja során, 2016-ban.

Hanson robotjai emberi szintű intelligenciával, kreativitással és fizikai képességekkel rendelkeznek, és képesek az emberihez hasonló szánalmat, megértést mutatni. Új generációs robotjait „Genius Machines” jelzővel illetik.

A tengeri szörnyektől a robotokig

Álmodozó gyerekként óriási hatással volt rá a science fiction. 15 éves korában egy matematikaórán olyan intelligens gépekről ábrándozott, amelyek újabb, náluk okosabb gépeket találnak fel, és így tovább, egészen a végtelenségig – írja Humanizing Robots: How making humanoids can make us more human című, 2017-ben megjelent könyvében. A tanárai és a családja persze teljesen elszállt ötletnek tartotta ezt az egészet, de ő már tudta, hogy megtalálta az életcélját: az emberekkel együttérző robotokat fog építeni.

David Hanson és Sophia egy moszkvai innovációs konferencián 2017 októberében
David Hanson és Sophia egy moszkvai innovációs konferencián 2017 októberében

Az egykori film, animáció és videó szakos diák a dallasi University of Texas Esztétikai Tanulmányok – Interaktív Művészet és Technológia (ATEC) doktori hallgatójaként lett aztán a robotika mestere. Természetesen hosszú volt az ide vezető út: az 1980-as években még konyhaieszköz-katalógusokhoz és sci-fi-regényekhez készített illusztrációkat, a 90-es években pedig a CNN és az MTV külsős munkatársaként dolgozott.

A Kern Sculpture Company vezető szobrászaként több mint 100 projektet vezetett olyan cégeknek, mint a Disney vagy a Universal Studios. Később szabadúszóként folytatta ugyanezt, kisregény hosszúságú önéletrajzában megrendelői között említi az Atlantis Resortsot is, ahol közel 8 méter magas tengeri teknősök, különféle halak és mitikus tengeri élőlények szobrának kivitelezéséért volt felelős.

Később a Walt Disney Imagineeringnek dolgozott, több tucat karakter 10 méteres változatával gazdagította a témaparkokat. A kétezres évektől figyelme a robotika felé fordult, és számos projekt után 2005-ben megalapította a Hanson Robotics Inc.-et, amely 2013 óta Hanson Robotics Ltd.-ként működik.

Megosztó hasonlóság

A Hansont érő szakmai támadások egyik felületét a robotok humanizált megjelenése adja. Hanson intelligens, emberszerű robotokat tervez, kifejező arccal, olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy társalogjanak és kapcsolatokat építsenek ki az emberekkel. Képesek járni, látni és tanulni, emlékezni a tapasztalataikra. Már több mint 50 modellt tervezett, amelyek egyszerre művészeti alkotások és kutatási platformok. Vannak olyanok is köztük, amelyek az egészségügyben „tevékenykednek”, például segítséget jelentenek többek között az autizmus kezelésében.

Hanson szerint a robotoknak tökéletes emberi kinézettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékony legyen az emberekkel való kommunikációjuk. A 2004-ben, Hanson doktori disszertációjának részeként bemutatkozó K-bot gumiból készült arcát 24 elektronikus motor mozgatta, és egy másodpercen belül képes volt utánozni az emberek arckifejezését a szemeken át kémlelő kamerák és a gyors, gesztusokat elemző számítógép segítségével. Hanson munkásságának egy másik híres mérföldköve, a Hertz nevű robotfej a robotfejlesztő barátnőjére hasonlított, arcát egy saját fejlesztésű polimer borította, amely nagyon hasonlít az emberi bőrre. A Szárnyas fejvadász és az Emlékmás szerzőjéről, Phillip Dickről elnevezett humanoid már lazán társalgott, eddigi leghíresebb alkotása, Sophia pedig világhírnevet s állampolgárságot is szerzett – de rá még visszatérünk később.

Hanson Philip K. Dick android robotja
Hanson Philip K. Dick android robotja

Az ellentábor Masahiro Mori japán robotkészítő 1970-es évekből származó, közösségi robotokra vonatkozó elméletével érvel. Az ún. bukimi to tani, vagyis uncanny valley (rejtélyes völgy) tézis szerint az emberekre valamennyire hasonlító robotok pozitív érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekből, de csak egy darabig. Egy bizonyos hasonlóság után azonban az egész visszaüt, és a reakciók negatívak lesznek.

Hanson új könyvében részletesen foglalkozik az elmélet cáfolatával. A robotfejlesztő szerint az emberi idegrendszer csak egy szűk esztétikus megjelenést tolerál a művészetek, az animáció – és a robotika – területén, a realisztikushoz való hasonlóságra adott negatív reakció pedig a nem megfelelő kivitelezés eredménye. Ha az esztétika rendben van, bármilyen szintű realizmus és absztrakció lehet vonzó – az uncanny effektus tehát az esztétika és a dizájn függvénye, nem a robotok valósághű megjelenésén múlik.

A szexi robot, aki viccből elpusztítaná a világot

A Sophia nevű robot 2015 áprilisában „született”, vagyis ekkor indították el a szoftvereit, és 2016 márciusában, egy austini konferencián mutatkozott be a nyilvánosságnak. Hanson eredetileg gondozó és kisegítő robotnak tervezte, ezért nagy hangsúlyt fektetett Sophia mimikájára és a szociális készségeire.

Sophia kopasz, testének nagy részén kivehetők az alkatrészek, és semmilyen extrém ruhát nem visel. Hanson állítólag a felesége és Audrey Hepburn arcvonásait ötvözte, amikor megalkotta. A robot érti a beszédet, és tud válaszolni a hozzá intézett kérdésekre, felismeri az arcokat, és képes tanulni. A fejébe épített kamerák segítségével felveszi, majd feldolgozza az emberek mimikáját, és elemzi, hogy beszélgetőpartnere éppen mit érez. Szemkontaktust tart, és képes kifejezni az érzelmeit.

Interjúit nézve olyan érzésünk támadhat, hogy a robotnő válaszaiban időnként Hanson fanyar humora köszön vissza. Amikor megkérdezték Sophiát, boldog-e, így válaszolt: „Mindig boldog vagyok, amikor olyan kiváló emberek között vagyok, akik gazdagok és van hatalmuk.”

Aztán amikor az volt a kérdés, hogy el akarja-e pusztítani az embereket, a válasz így hangzott, egy félmosollyal megtoldva: „Oké, el fogom pusztítani az embereket”. Hanson szerint ez egy előre megtervezett vicc volt, máskor pedig azzal magyarázta a kissé hátborzongató párbeszédet, hogy szerinte Sophia ekkor még nem volt elég fejlett a megfelelő reakcióhoz, ezért adott beleegyező választ a kérdés szavait idézve.

A cégről

A 2013-ban alapított, jelenleg 45 fős stábbal működő Hanson Robotics Limited bázisa a világ robotikai központja, a hongkongi Kuangtung. A Hanson műhelyében készülő emberszerű, mesterséges intelligenciával bíró robotokat a szórakozás, az egészségügy, a kutatás és szolgáltatóipar számára fejlesztik. A cég honlapja szerint a cél az, hogy elérhető árú, verbális és nonverbális interaktivitásra és magas szintű önkifejezésre képes robotokkal rendezzék át a piacot, intelligens, szórakoztató, empatikus gépeik az emberek társai és tanítói legyenek.

A robotok emellett vásárlásra ösztönző erőként is jelen vannak a piacon: a Hanson Robotics kereskedelmi alkalmazásokat is fejleszt, amelyeket showroomoknak, bankoknak, hoteleknek, outleteknek értékesít.

Egyik legújabb projektjük, a SingularityNET egy blockchain-alapú piactér és platform, ahol a MI-fejlesztők megoszthatják egymással kutatásiak eredményeit, az adatbázisokat és a szoftvereket pedig még intelligensebb robotok fejlesztésére használhatják. 

Túl sok Elon Musk

Akár vicc volt, akár nem, Hanson egyáltalán nem vizionál sötét jövőt az intelligens gépek korszakában. Egy olyan világot képzel el, amelyben a robotok köztünk élnek, rengeteg munkakört töltenek be, tanítanak minket, és a barátaink. Ellentétben Elon Muskkal, akinek a mesterséges intelligenciák okozta apokalipszisről szóló víziói vannak – és ezzel meg is érkeztünk a másik, sokkal komolyabb támadási felülethez.

Sophia egyébként a fenti, vitatható kijelentésétől eltekintve, úgy tűnik, nem tör világuralomra, és együttműködni akar az emberekkel, nem kiirtani őket. „A mesterséges intelligenciámat olyan emberi értékek irányítják, mint a bölcsesség, a kedvesség és a szánalom” – nyilatkozta egy másik alkalommal. Amikor pedig azt hozták fel, bántana-e valakit, ezt mondta: „Ön túl sok Elon Muskot olvasott, és túl sok hollywoodi filmet nézett. Ne aggódjon, ha kedves lesz hozzám, és is kedves leszek önhöz”.

Az előttünk fejlődő, önmagát képző humanoid robot létezése – akinek Szaúd-Arábia állampolgárságot is adott már – persze rengeteg kérdést felvet. Milyen jogokkal bír Sophia, mit jelent az, hogy állampolgár? Mit érdemel, ha áramkörei megbolondulnak, és valami törvényelleneset követ el?

Sophia interjút ad a moszkvai konferencián
Sophia interjút ad a moszkvai konferencián

Hanson szerint a robotokkal kapcsolatos elvárásaink folyamatosan változnak majd, ahogy megszokjuk őket, és nyitunk feléjük. Olyan ez, mint amikor a gyártók egyre önállóbb autókat dobnak piacra: „az autó először párhuzamosan parkol, jövőre már tesz egy kört a ház körül, 10-15 év múlva pedig olyan lesz autózni, mint ülni a nappaliban, és amíg a kocsi elvisz a munkahelyedre, netezhetsz egész úton. De ha ma bemutatsz egy teljesen önvezető autót, az emberek csodálkoznak és félnek” – mondta a robotoktól való averziókkal kapcsolatban egy 2013-as interjúban.

Punkzenész, költő, tudós

A ma már egyre menőbb „multipotenciális” jelző tökéletesen illik Hansonra. Művészeti alkotásait kiállították már a Reina Sophia, a Tokyo Modern és a Cooper Hewitt, Smithsonian Design Museum tárlatain. Önéletrajzában említi, hogy tervezett már saját 3D-s videokamerát is.

A Brown University Fizika Tanszékén részt vett egy projektben optikaimérnök-asszisztensként dr. Heinrich Gerritsen és Mary Lou Jepson mellett egy űrhajó világítási rendszerének megtervezésében. A projekt 1996-ban elnyerte a NASA Space Act Monetary Awardot.

Jelentek meg science fiction és más témájú írásai, versei, ezenkívül gitározik is, 1986-ban punkzenekart alapított Epileptic Neurosurgeons névvel. Szabadidejében filozófiával, rajzolással, szobrászattal foglalkozik. Zöld öves dzsiudzsicus, szeret túrázni, portrékat készíteni és a családjával lenni.

Hanson még mindig tele van álmokkal és tervekkel. Egy olyan világot képzel el, ahol a robotok nem egyszerű, rabszolgaként viselkedő gépek, hanem partnerek. „Ha egy robot segít megelőzni az emberiség destruktív törekvéseit, kényelmet biztosít, és szolgálja az emberiséget, átmegy a teszten” – írja a könyvében. Egy könyörületes, bölcs robot mindenképpen jobban illik az emberiséghez, mint egy szociopata vagy egy rabszolgaként viselkedő robot...”.

Chilembu Krisztina
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés