hirdetés
hirdetés

Repülés

Utasszállító repülőkre céloztak

Soha nem volt életbiztosítás politikailag instabil terület felett repülni, de a bekövetkezett katasztrófák között nem csak olyan akadt, ahol a fegyverekhez alig értő lázadók találtak el véletlenül egy járatot.

hirdetés

Konganak az ürességtől a Malaysia Airlines utasszállítói. A néhány hónap alatt két katasztrófát is elszenvedő légitársaság nem meglepő módon drámai pénzügyi helyzetbe került, és csak úgy tud kikászálódni az átszámítva 56 milliárd forintra rúgó első féléves veszteségből, ha megválik hatezer dolgozójától és teljesen átalakítják a vállalati struktúráját.

Amíg Malajziában a cég megmentésén fáradoznak, addig a repülési szakértők még mindig a márciusi és a júliusi szerencsétlenség vizsgálatával vannak elfoglalva. Nem egyedi eset, ami a 370-es járattal történt tavasszal; a gép misztikus eltűnésével kapcsolatban a GyártásTrend a repüléstörténet hasonlóan rejtélyes eseteit gyűjtötte össze. Nem először fordult elő az sem, hogy a 17-es járathoz hasonlóan utasszállító gépet lőttek ki, sőt Ukrajnának sem most először kellett magyarázkodnia.

Már megint az ukránok

Tizenhárom évvel ezelőtt is Ukrajna került a lapok címoldalára egy tömegkatasztrófa kapcsán. 2001. október 4-én a Siberian Airlines Tel Avivból az oroszországi Novoszibirszkbe tartó járatát lőtték ki. A Fekete-tengerbe zuhant gépen 78-an utaztak, senki sem maradt életben. Az ukrán hadsereg először tagadta, hogy bármi köze lett volna az incidenshez, később azonban elismerték, hogy hadgyakorlatot tartottak és előfordulhatott, hogy közben – véletlenül – érte találat a gépet. Az ukránok azzal ismerték el tényleges felelősségüket, hogy kártérítést fizettek az áldozatok családtagjainak.

Háromból három

A Grúzia feletti repülés sem volt életbiztosítás egy időben. 1993 szeptemberében három nap alatt három Transair Georgia gépet lőttek ki az elszakadásért küzdő abház lázadók. Az elsőt szeptember 21-én: az Oroszországban felszállt Tu-134-es közel járt Abházia repteréhez, amikor találat érte. A gép ötfőnyi legénységgel és 22 utassal a Fekete-tengerbe zuhant. Másnap egy leszállni készülő Tu-154-est lőttek ki a lázadók, megölve 108 utast a 132-ből. A rá következő nap sem múlt el incidens nélkül: az utasok beszállása közben ért találat egy gépet a légi kikötőben, egy ember halálát okozva.

Amerika is tévedhet

Nemcsak a hadgyakorlatozó, a harcászati eszközökhöz keveset értő lázadók, hanem a legmodernebb haditechnikával operáló katonák is tudnak fatális hibát véteni. Bizonyíték erre egy 1988-as eset, amikor az Iran Air Airbus A300-asát lőtte ki az Egyesült Államok. A 290 utassal a fedélzetén Dubajba tartó gépet a Perzsa-öböl fölött érte rakétatámadás, és mint kiderült, a USS Vincennes hadihajóról lőttek ki rá két rakétát. Az amerikai kormány elismerte, hogy tévedésből: azt hitték, hogy egy, az 1979-es forradalom előtt Iránnak ajándékozott F-14-es cirkál az égen. Bűntett, atrocitás, mészárlás – Teherán ezekkel a szavakkal illette az amerikai baklövést, amely miatt Washingtont a Nemzetközi Bíróság elé citálták.

Kémjárat

Több incidens is jutott még a hidegháború idejére. 1983 szeptemberében a szovjetek hibáztak nagyot, amikor a New Yorkból Szöulba tartó Korean Airlines gépét lőtte le egyik vadászrepülőjük. A 269 utassal – köztük egy amerikai republikánus képviselővel – a fedélzetén repülő gép veszte az lett, hogy eltért az eredeti útvonaltól és szovjet légtérbe tévedt. Ahogy az lenni szokott, Moszkva először tagadta, hogy történt bármi is, majd később azzal magyarázta az esetet, hogy az utasszállító kémkedés céljából lépett szovjet légtérbe, ezért kellett bevetni a vadászgépet.

Polgárháborús övezet

A hetvenes évek végén két repülőgép-szerencsétlenség borzolta a kedélyeket. Az Air Rhodesia két járatát érte támadás Zimbabwe (akkor még Rodézia) felett. 1978. szeptember 3-án 56 emberrel a fedélzetén a 825-ös járatot sikerült lelőniük a gerilláknak, akik a 18 túlélő közül tízzel végeztek a szárazföldön. A 827-es járat 1979. február 12-én próbált átrepülni a polgárháborús övezet felett, de a lázadók rakétája azt is eltalálta, 59 ember halálát okozva.

Először figyelmeztetnek, aztán lőnek

Izrael is elkönyvelhetett egy géplelövést. 1973. február 21-én a Libyan Airlines Boeing 727-200-as járata valószínűleg a rossz időjárási körülmények és műszaki problémák miatt Észak-Egyiptomból átrepült Izrael légterébe. A Sínai-félsziget fölött hiába próbálta az izraeli légierő figyelmeztető lövésekkel landolásra kényszeríteni a gépet; végül két vadászgép semmisítette meg. A veszteséglistán 113 név szerepelt, öten azonban túlélték a katasztrófát.

A diplomata

A második világháború sem múlt el nyomtalanul a lelőtt kereskedelmi gépek történetében. 1940. június 14-én az észtországi Tallinból Finnország fővárosába tartó Junkers Ju 52/3m-et vették célba a szovjet bombázók. A kilenc utas között volt Henry W. Antheil Jr. amerikai diplomata, akinél titkos dokumentumok voltak arról, hogy a Szovjetunió miként tervezi elfoglalni a baltik államokat. 

Öt perc alatt bevetésre kész

Biztosat a Malaysia Airlines 17-es járatának lezuhanása után több mint másfél hónappal sem tudunk, de minden jel arra utal, hogy az ukrán szakadárok egy Buk típusú rakéta kilövésével okozták 298 ember halálát. A Buk rakétavédelmi rendszer fejlesztése még a szovjet időkben, 1972-ben kezdődött, és hat évvel később állították hadrendbe.  A rakéták legfeljebb óránkénti 2,9 ezer kilométeres sebességgel, alacsony és közepes magasságokban – 25 métertől 18 kilométerig terjedő tartományban –, legfeljebb 30 kilométeres távolságra repülő célok megsemmisítésére alkalmasak.

A maláj gépet 10 kilométeres magasságban lőtték le, vagyis egyáltalán nem kizárható, hogy ilyen rakéta találta el. A Buk rakéták egyaránt képesek harci repülőgépek és helikopterek, illetve ballisztikus rakéták megsemmisítésére. Súlyuk 685 kilogramm, robbanófejük 70 kilogrammos. A szállító járművön négy ilyen rakéta van, és öt perc leforgása alatt lehet felkészíteni őket a bevetésre.

Az ukrán légvédelem kötelékében Buk-M1 típusú légvédelmi ütegek vannak, karbantartásukat az Ukroboronszervisz nevű vállalat végzi mind az ukrán hadsereg, mind pedig a külföldi megrendelők számára.  Az ukrán vállalat az orosz Goszoboronexport hadiipari vállalattal együttműködve dolgozott a Buk-M1-es továbbfejlesztett változatán, a Buk-M1-2 rakétarendszeren, de Krím bekebelezése után mindenfajta hadiipari együttműködés megszakadt a két ország között.

Benke Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[155950] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés