hirdetés
hirdetés

Űrtörténelmet írtak

1962. augusztus 11-én hajtotta végre a szovjet Vosztok-3 és Vosztok-4 űrhajó az első páros űrrepülést.

hirdetés

A II. világháborút követően az Egyesült Államok és a Szovjetunió is hozzálátott az űrtechnika kimunkálásához. A program mindkét oldalon katonai célt - atomtöltet célba juttatására alkalmas rakéta kifejlesztését - szolgált, és mindkét oldalon szép számmal alkalmaztak a náci Németország rakétaprogramjában részt vett tudósokat. A szovjet tervezőcsoportot vezető Szergej Koroljov akadémikusnak sikerült meggyőznie Nyikita Hruscsov pártfőtitkárt, hogy az első szovjet interkontinentális rakétát tudományos célra is felhasználják, így indították útnak 1957. október 4-én az első űreszközt, a Szputnyik-1-et.

A műhold fellövése sokkolta az amerikaiakat, nemcsak a presztízsveszteség miatt, hanem mert ezzel nyilvánvalóvá vált: a szovjet atomfegyverek közvetlenül elérhetik az Egyesült Államokat. Az amerikai válasz 84 nappal később az Explorer-1 elnevezésű műhold indítása volt, ezzel megkezdődött az űrverseny.

A határokat feszegetik 
    

Mindkét fél óriási erőforrásokat összpontosított a Vosztok-, illetve a Mercury-program megvalósítása érdekében, hogy elsőként juttassanak embert a világűrbe. A versenyfutást ezúttal is a Szovjetunió nyerte, 1961. április 12-én Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először az űrben, majd a Vosztok-2 fedélzetén German Tyitov már 25 órát és 18 percet töltött a kozmoszban. Az első amerikai, Alan Shepard néhány héttel Gagarin után hajtott végre űrugrást, az amerikaiak 1962 elején "egyenlítettek": februárban John Glenn, májusban Scott Carpenter is háromszor kerülte meg űrhajójával a Földet.
    

Jurij Gagarin és Szergej Koroljov
Jurij Gagarin és Szergej Koroljov

A szovjetek csak egy év után folytatták a Vosztok-programot. A több mint egy napig a világűrben tartózkodó Tyitovon ugyanis az akkor még ismeretlen "űrbetegség" jelei mutatkoztak: néha váratlanul elveszítette tájékozódó képességét, szédült, hirtelen fejmozdulatok után hányingere támadt, de a tünetek néhány óra pihenés után elmúltak. Az űrprogramot vezető Koroljov akadémikus ennek ellenére a következő alkalommal háromnapos űrrepülést javasolt, de ezt még a kozmonauták is ellenezték, félve az előre nem látható, egészséget veszélyeztető hatásoktól. A végső szót Hruscsov mondta ki, így az újabb űrrepülés már majdnem négy napig tartott.
    

A Vosztok-3, fedélzetén Andrijan Nyikolajevvel, 1962. augusztus 11-én startolt, egy nappal később fellőtték a Vosztok-4 űrhajót is, amelynek pilótája Pavel Popovics volt. Ezzel egyszerre két űrhajó keringett a kozmoszban, megvalósult az első páros űrrepülés. A Vosztok-3 útja 94 óra 22 percig, a Vosztok 4-é 70 óra 59 percig tartott, a két űrhajó szinte egyszerre ért földet augusztus 15-én. A misszió célja az volt, hogy behatóan tanulmányozzák, miként hat a huzamos súlytalanság az ember szervezetére, munkavégző képességére. Popovicsnak adódott is némi kellemetlensége, érezte magán az "űrbetegség" jeleit, és az életfenntartó rendszer hibájából kabinjának hőmérséklete 10 Celsius-fokra csökkent, de ő is rendben végre tudta hajtani feladatát.

Nem adták fel 
    

A két kozmonauta űrtörténelmet írt: űrhajóik hat és fél kilométerre megközelítették egymást, így szabad szemmel is láthatták a másik űrjárművet, és rövidhullámú rádióösszeköttetést is létesítettek egymással. A Vosztok-3-ról érkezett először a Földre televíziós közvetítés. Nyikolajev és Popov naponta egy-egy órát a székből kiszíjazva, a kabinban lebegve töltött el, a földi központban videón és biometrikus szenzorok segítségével tanulmányozták őket. A végeredmény megnyugtatónak bizonyult, bizonyossá vált, hogy az emberi szervezet képes a huzamos súlytalanság elviselésére, az ilyen körülmények közötti munkára.
    

A páros űrrepülés akkor óriási technikai bravúrnak és újabb szovjet propagandagyőzelemnek számított, hiszen az amerikaiak Mercury űrhajója legfeljebb 36 órás űrutazásra volt alkalmas. A következő évben a Vosztok-5 és Vosztok-6 is páros űrrepülést hajtott végre, az előbbi fedélzetén Valerij Bikovszkijjal, az utóbbin a világ első űrhajósnőjével, Valentyina Tyereskovával.
 A Vosztok programot három év és hat űrrepülés után állították le, helyébe a Voszhod program lépett, amelynek során már többszemélyes űrhajókat fejlesztettek ki, majd következett a Szojuz program.

(forrás: MTI)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[113551] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés