hirdetés
hirdetés

A napelemes erőművek bűvöletében

Túl a százas határon

Egymás után dönti meg a termelési rekordokat a magyarországi napelemes szektor, pedig az igazi boom majd csak most következik. 

hirdetés
A több mint egy évtizedig életben tartott, kötelező átvételre és a piacinál lényegesen magasabb árra épülő zöldáram-támogatási rendszert (KÁT) 2016 végén az új európai uniós energetikai irányelveket követő, a korábbinál versenyeztetőbb szellemiségű támogatási struktúra váltotta fel. Az új megújuló támogatási rendszer (METÁR) elindulása előtti hónapokban azonban – részben a METÁR kidolgozatlansága miatti félelem okán – az addig csak presztízsből vagy jelentős uniós projekttámogatással épült naperőművi piac megélénkült. Az utolsó pillanatban is tömegesen érkezett az energiahivatalba napelemes termelőegységekre vonatkozó létesítési engedélykérelem – melyekre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) végül mintegy 2500 határozatot ki is adott. Ezek zöme az egyszerűsített engedélyezési eljárást lehetővé tevő kiserőműves (azaz legfeljebb 500 kW teljesítményű) beruházás előtt nyitotta meg a lehetőséget úgy, hogy a régi támogatási struktúrát akár még 25 évig biztosítja a napelemes erőmű tulajdonosának.

Az MVM a legnagyobb termelő? 

A kiserőművekre vonatkozó puhább engedélyezési eljárások is magyarázzák, hogy az MVM idén januárban azt jelenthette be: összesen 110 naperőművet épített meg. Ezek között van olyan nagy tétel is, mint a márciusban 9 milliárd forintból épült és átadott paksi (20,6 MW), a 2018 novembere óta termelő, hasonló költséggel épült felsőzsolcai (20 MW), de az észak-dunántúli területen épített 21 darab (egyenként 0,5 MW beépített teljesítményt nem meghaladó) fotovoltaikus (pv) kiserőművi is. Összkapacitásuk meghaladja a 100 MW-ot, így az MVM jelenleg „Magyarország legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező energiatermelője”. 

Nem biztos azonban, hogy ez sokáig így marad. Nemcsak azért, mert Kaposvár közelében már épül Közép-Európa legnagyobb napelemparkja (a 200 hektárra 100 MW kapacitású naperőművet építő kínai China National Machinery Import & Export Corporation [CMC] közlése szerint a projekt költsége 32 milliárd forint, és 2020 végére akár be is kapcsolhatják), hanem mert több beruházó is megcélozta a százas határt.

Bővülő kapacitás és befektetői kedv

A MEKH 2017. év elején kiadott, több mint 2000 MW napelemes erőművi termelésre szóló engedélyeknek több mint fele mostanra már megépült és működik, a napelemrétek lassan a vidéki tájkép hétköznapi részeivé válnak. A pv-rendszerek termelése folyamatosan nő, s már olyan gyakran kapcsolnak a hálózatra kisebb-nagyobb rendszereket, hogy az országos hírekbe bekerülni ma már csak a szektorszinten is jelentős méretű új projektekkel lehet. 

A Dunai Solar Park
A Dunai Solar Park

Érdemes visszaidézni, hogy 2015 végén még hosszú cikkek szóltak arról, milyen nagy lépés, hogy a pécsi napelemrét kapacitása 7 MW helyett 10 MW lehet – tavaly év végén viszont abból csak egy mínuszos kishír született, hogy a magántőkeszektor legnagyobb, 6 milliárd forintos beruházása zajlik a Zalaegerszeg és Szombathely közötti Nádasdon; vagy hogy bekapcsolták Nógrád megye legnagyobb – kiserőművekből felfűzött, 20 megawattos – napelemparkját. A különbséget még csak nem is a projektgazda ismertsége idézi elő: a nógrádi beruházást végző Greentechnic például nagyobb sajtóvisszhangot kapott, mint a néhány héttel később hasonló méretről hírt bejelentő Mol.

Furcsa helyzet, de a futószalagon átadott és hálózatra kapcsolt rendszerekről nincs naprakész kimutatás. A hivatalosan publikált adatokból nem is lehet megtudni, hogy jelenleg hány napelem termel a hazai villamosenergia-hálózatra, mivel ezt az információt az energiahivatal adatközlési gyakorlata nem teszi lehetővé. A gyorsan növekvő szektor méretéről a MEKH legutóbb tavaly októberben tett közzé frissített adatokat: akkor azt közölték, hogy 2019 első fél évét a magyarországi napelemes rendszerek megközelítőleg 1150 MW méretben zárták. Ennek mintegy 40 százalékát (388,5 MW) azonban nem az ipari méretű beruházások adták, hanem háztartási méretű, ún. háztáji kiserőművek. Iparági becslések szerint a szektor mérete mostanra megközelíthette az 1500 MW-ot, leginkább a naperőművek építésének felpörgetése miatt. A növekedést a MEKH is biztosra vette, a hivatal bő negyedéve közölte azt is, hogy 1400 MW napelemes kapacitás megépítésére vonatkozó határozatot már kiadott. Ráadásul a tavaly decemberben zárult első METÁR-tender-kiírásra összesen 349 MW termelőpotenciál megépítésére érkezett pályázat, ezek a cégek a 169 projekt eredményhirdetésére várnak. A befektetői szándék és hajlandóság tehát továbbra is megvan. 

Növekedési tervek a hazai szolgáltatóknál

Az ALTEO Domaszék, Balatonberény, Nagykőrös, Monor helyszíneken összesen mintegy 20 MW napelemes kapacitást épített meg az elmúlt bő egy évben. Ezek a 25 megawattos bőnyi szélerőműpark akvirálással együtt egy 20 milliárd forintot meghaladó befektetési, illetve fejlesztési projektet jelentettek a cégnek. Amelynek így 55 megawattra bővült a megújuló erőművi portfóliója, s részben ennek is köszönhető, hogy az ALTEO tavaly üzletileg is kimagaslóan jó évet zárt. Ifj. Chikán Attila vezérigazgató máris fogadkozik: nem érik be ennyivel. „A tavalyi év eredményei ösztönzőleg hatnak a 2020–2024-es időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzéseink megvalósításához, mert továbbra is látunk mozgásteret a hazai energiapiacon további növekedésre. Ezért egy újabb, akár 20 milliárd forintnyi befektetés megvalósítására is sor kerülhet 2024 végéig” – mondta az ALTEO vezérigazgatója.

Már nem (csak) a méret a lényeg

A méret a lényeg típusú rekordhajhászás kora lezárulóba van a világban. A Tengger-sivatag 43 négyzetkilométeres területét lefedő, 1550 MW összkapacitású kínai erőmű csúcsát még az építés alatt álló indiai Bhadla Napfarm (2255 MW) és a Pavagada (2000 MW) is megdönti. Gyakorlatilag e topligába sorolható a mexikói Enel Villanueva (754 MW) vagy az egyszer talán tényleg 5 GW méretűvé növelhető Mohammed bin Rashid Al Maktoum napelempark is, az Egyesült Arab Emírségekben. A továbbra is csökkenő gyártási költségek, illetve az egyre inkább felértékelt karbonsemlegesség mellett azonban a gigantikus naperőművek rendszerbe illeszthetősége, az energia eltárolhatósága is kiemelt fontosságú kérdéssé válik. Az egykor 579 MW mérettel még világrekorder rosamondi (Kalifornia) Solar Star naperőmű méreteit Nevadában például már úgy szárnyalják túl a 2023-ra üzembe helyezendő Gemini projekttel, hogy az ugyan „csak” 690 MW-os, viszont extra drága lesz, mivel a 7100 hektárnyi napelemtábla mellett egy legalább 380 MWh-s akkumulátoros energiatároló infrastruktúrát is beillesztenek a rendszerbe. Utóbbi akkumulátorok ebben a méretben egyelőre nagyon borsos árúak, így a projekt összköltsége legalább egymilliárd dollár lesz. Az energia eltárolásának a kérdése azért is egyre fontosabb az utóbbi időben, mert elfogyott a korábban korlátlannak hitt szabad hely a hálózatokon. 

Hasonló irányba mutat a leginkább energiakereskedőként ismert MET beruházási vektora is: költenének még. A cégcsoport a százhalombattai beruházását követően (a 17,6 megawattos Dunai Solar Park 2018 őszén rövid ideig a legnagyobb magyarországi naperőmű is volt) Kaba közelében építi meg a legújabb szolárrendszerét. A 70 hektáros, egykor a helyi cukorgyárhoz tartozó, de kihasználatlan gazdasági területre épülő Kabai Solar Park 40 millió eurós beruházással 43 megawatt beépített teljesítményre lesz képes. Azonban a 2020 végére már termelni ígért 97 ezer új napelemes panel bekapcsolása sem a végső cél. Mint azt Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője elmondta: a cégcsoport napelemes célja a 100 megawattot meghaladó beépített teljesítmény elérése. „Ebből a Dunai Solar Park és a Kabai Solar Park már több mint 60 megawatt kapacitást kitesz. A MET-nek azonban jelentős ambíciói vannak más megújuló energiás termelést illetően is, sőt, az ország határain túllépve a célunk, hogy a régióban egy földrajzilag és technológiailag is kellően diverzifikált, több száz megawatt beépített teljesítményű megújuló-eszközportfóliót alakítsunk ki. Ennek megfelelően az itthoni projektek mellett aktívan dolgozunk többek között Szerbiában, Horvátországban és Romániában is” – tette hozzá Molnár Gábor.

Megfelelő ösztönzők kellenek

A napelemes termelési potenciál fokozatos erősödését az biztosan jelzi, hogy míg 2019 áprilisában a pillanatnyi termelési rekordot a 400 megawattos érték elérése jelentette, szeptemberben a hálózatirányító MAVIR hivatalosan már 511 MW csúcsértéket mutatott, s ez 2020 február elején több alkalommal is 600 megawattot meghaladó szintre módosult. Ez akkor is figyelemre méltó növekedési tempó, ha a napelemes rendszerek termelési csúcsértékei pillanatnyi rekordokról szólnak, s ilyen értelemben egyelőre nem rivalizálnak a hagyományos erőművekkel (melyek a névleges teljesítményüket akár 0–24 órában is képesek leadni). Azonban így is látványos, hogy a hazai napelemes erőművek mérete a paksi atomerőmű egy blokkjával (500 MW), illetve a Mátrai Erőmű termelési átlagával (500 MW) mérhető szintre lépett. A megújulóenergia-termelő egységek méretének további növekedése ugyanakkor felértékeli a rendszerkiegyenlítő, illetve -szabályozó feladatokat. A céges döntéseket, illetve a prognózisalkotást azonban megnehezíti, hogy a kormányzati célszámok sem biztosak. 

Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője
Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője

A 2018 végén Brüsszelben leadott terv szerint 2030-ig 4000 MW naperőművi méret megépülését segíti a kabinet, az idén január elején bemutatott Klíma- és Energiastratégiában ez a szám 6000-re módosult, február végén viszont utóbbit is már 6500 MW-ként idézte egy kormánylap. Ilyen viszonyok között nem lehet megmondani azt sem, hogy a Kaposvár mellett épülő 100 megawattos erőműméretet érdemes-e túlszárnyalni, s hogy lesz-e befektető, aki ezt finanszírozza. Az bizonyosan látszik már, hogy néhány év alatt gyakorlatilag a semmiből kifejlődött Magyarországon egy teljesen új iparág, és az is, hogy ma már komoly hazai kompetenciákkal rendelkező cégekből – melyek a naperőművi projektek fejlesztésére, üzemeltetésére, finanszírozására szakosodtak – is akad jó néhány. Azt is látni kell azonban – állítják egybehangzóan iparági források –, hogy a szektor fennmaradása és további fejlődése csak akkor lehet biztosított, ha a megfelelő ösztönzők jelen vannak a rendszerben, és a szabályozói környezet is stabil maradhat.

Szabó M. István
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[252144] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés