hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

Sorra fedezi fel a pulzárokat az új kínai teleszkóp

És nemsokára a szomszédos galaxisokban is elkezdhet vadászni rájuk, amire eddig még egyetlen elődje sem volt képes.

hirdetés

A következő néhány évben új teleszkóp-generáció fogja „rátapasztani fülét” a világegyetemre. A jelenlegi fizikai, asztronómiai és kozmológiai tudásanyagunk rendszeres megbolygatásával a létesítmények közösen futószalagon fogják szállítani számunkra az úttörő felfedezéseket.

Ezen új nemzedék első fecskéinek egyike Kína FAST rádióteleszkópja, amelynek tavaly fejezték be a megépítését. A FAST egy, a kínai Kujcsou tartomány egyik természetes süllyedékében felállított és világszerte páratlan méretű egytányéros rádiótávcső. Pillanatnyilag minden eddigi rádiótávcsőnél távolabb képes ellátni a kozmoszban, és ezen adottsága tudatában már most lankadatlanul hajkurássza a távoli pulzárokat.

A FAST (Forrás: AP+Hszinhua)

A pulzárok régóta halott csillagok maradványai, hatalmas robbanásokban elpusztult szuperóriások hátrahagyott magjai. Ezek az égitestek kicsik, rendkívül sűrűk, és nagyon gyorsan forognak. Egy átlagos pulzár másodpercenként számos fordulatot képes megtenni. A pulzárok emellett nagyon erős mágneses mezővel is rendelkeznek. Ezek a forgó mágneses mezők a pólusokból rádióhullámok kibocsátását idézik elő, amelyek, mint a világítótornyok fénye, minden fordulattal körbesöpörnek az univerzumon.

Néha ezek a rádióhullámok minket is útba ejtenek, és így a rádiótávcsövekkel detektálni tudjuk őket.

Minthogy a FAST egyelőre a legnagyobb rádióteleszkóp a Földön, az elődök által észlelhetetlenül távoli pulzárokat is képes felfedezni. Már eddig is sok ilyen objektumot csípett el a tekintetével, melyek közül eddig egy 16 000 fényévnyire tartózkodó egyed észlelése volt a legfigyelemreméltóbb teljesítmény.

A felfedezés azért fontos, mert a kibocsátott rádióhullámok megvizsgálásával a kutatók meg tudják határozni, hogy a sugaraknak „min is kell keresztül esniük”, amíg ide érnek. Minden egyes pulzár új adag kielemezhető rádióhullámot jelent, amelyek segítségével például a pulzárok és a köztünk húzódó csillagködök is könnyebben analizálhatóvá válnak.

Pedig a FAST még be sincs igazán járatva

Az óriási rádióteleszkóp annyira erős, hogy akár más galaxisok pulzárjait is detektálhatja majd, amire eddig egyik elődje sem volt képes. Ha a Tejútrendszer szomszédjain átkukkanthatunk, akkor akár a galaxisok közötti térben tartózkodó részecskéket is megfigyelhetjük, amire eddig a tudósok számára még semmilyen technológiával sem nyílott lehetőség.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Mechanics)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés