Hype-ból bukás vagy mindennapi használat

Sok hűhó mindenért

3D-nyomtatás, mobil robotok, felhőalapú számítások – csak három az elmúlt évtized technológiai slágertémái közül, amelyek gyakran a széles közvéleményt ugyanúgy foglalkoztatták, mint az ipari szereplőket, és a most tízéves magazinunk hasábjain is rendszeresen visszaköszöntek. Írásunkban a Gartner hype-görbéi alapján azt vesszük számba, hogy honnan hová jutottak ezen időszak alatt a GyártásTrendnek is fókuszában álló technológiák.

hirdetés

Az üzleti siker titka ma az olyan technológiák rutinszerű alkalmazása, amelyekről korábban még csak nem is álmodhattunk. Éppen ezért állandóan résen kell lenniük a gazdasági szereplőknek, hogy folyamatosan kövessék, megismerjék és elsajátítsák a szakterületükre betörő újdonságokat. Segítség lehet ehhez, hogy a világ egyik vezető elemző-tanácsadó vállalata, az amerikai Gartner minden évben nyilvánosságra hozza az új technológiákat beharangozó hype-görbéjét. (A grafikon találó megnevezése magyarul felhajtást, hűhót, csinnadrattát jelent.) A diagram az újítások körüli hírverésnek öt fázisát különíti el. Az elsőben (technology trigger) egyszerű mérnöki áttörésről, az első érdeklődés felkeltéséről van szó. A második szektor, a felfokozott elvárások (peak of inflated expectations) a legizgalmasabb a közvélemény számára: gyakran túldimenzionálják a dolgot, nem riadnak vissza a világmegváltó jelző kiosztásától sem, és akár amatőrök is teljesen elképesztő ötletekkel állnak elő. A csúcspont legnagyobb jelentősége abban áll, hogy itt bújhatnak meg a jövő igazi nagy dobásai. A hirtelen divatosságot követi a kiábrándulásos mélypont (trough of disillusionment): kiderülhet, hogy a fellángolást keltő ötlet valójában nem életszerű, a fogyasztók nem vágynak rá, nem old meg valós problémát, nem megvalósítható, és az adott téma gyorsan kiesik a híradások középpontjából.

A hype-görbe öt fázisra oszlik (forrás: Gartner)
A hype-görbe öt fázisra oszlik (forrás: Gartner)

Miközben a hype elcsendesedik, pár év alatt az üzletemberek, vállalatok, mérnökök lassú, de tudatos munkájával egy használható megoldás, termék születik. Ez utóbbi szakaszt hívjuk a megvilágosodás emelkedőjének (slope of enlightenment). A következő néhány évben a vállalatok kezdik megérteni a praktikus hasznát a megoldásnak, kísérleti projektek indulnak, a korai befogadók pedig éles termékekben használják. Az utolsó fázis a termékenység fennsíkja (plateau of productivity), amikor a technológia teljesen hétköznapivá válik. Az utóbbi tíz év görbéinek áttekintése több tanulsággal, helyenként meglepetéssel szolgál.

Nyomtatás sok dimenzióban, érzékenyen

Magazinunk indulásának évében, 2008-ban a 3D-nyomtatás már ott szerepelt a Connecticut állambeli elemzőcég hype-görbéjén, annak is az első fázisában 5-10 éves elterjedésre becsült technológiai ötletként. Egészen 2012-ig nem is moccant onnan, amikor is a csúcsra ugrott: ebben az évben az additív gyártás lett az egyik legnagyobb figyelemmel övezett téma a technológia világában. Aztán a rákövetkező évre kettévált, és a vállalati berkekben végzett rétegről rétegre építkezés a mélypont kihagyásával egyből a napi használat szektorába került, míg az addig szinte teljesen elképzelhetetlen otthoni nyomtatás rögtön a várakozások csúcsán kezdte meg pályafutását. A céges és a fogyasztói alkalmazás ezután önállóan járta a fejlődési útját. 2016 óta már nem is szerepelnek a Gartner görbéin, a csinnadratta lecsengett körülöttük, a mindennapok részévé váltak. Feltűnt viszont egy új szereplő az első beharangozások között: a 4D-nyomtatás, amely az egy dimenzióval kevesebb eljárással előállított tárgyakhoz képest többletként a nyomtatás utáni alakváltoztató képességet kínálja. Ezt a technológát több mint tíz év múlva jósolják azóta is termelékeny megoldássá válni a Gartner elemzői.

A Gartner hype-görbéje a GyártásTrend alapításának évében, 2008-ban
A Gartner hype-görbéje a GyártásTrend alapításának évében, 2008-ban

A háromdimenziós nyomtatás különleges területe a technológia orvosi célra történő felhasználása (mint arról például az évente megjelenő MediTech-különszámunkban rendszeresen olvasni lehet). A pótlások, protézisek, sőt, szövetek, szervek nyomtatása az orvostechnika nagy vívmányai közé tartozik. A 3D-bionyomtatás 2011-ben jelent meg a görbe kezdőszakaszán tíz évnél hosszabb megvalósulással, a változást két év múlva az jelentette, hogy már csak 5-10 évre becsülték rendszerei gyakorlati elterjedésének terminusát. 2015-ben már kifejezetten a beültetett szervek előállításának módszerét látták viszonylag rövid megvalósulással a bionyomtatásban, azóta ez a téma lekerült a hype-görbéken feltüntetettek közül.  

Szinte kéz a kézben haladt a 3D-nyomtatással a vizsgált első három évben a kiterjesztett valóság, de aztán lekörözte azt, és 2011-re már át is lendült a csúcson a lecsendesülés fázisába. Aztán ott is maradt, mindvégig 5-10 éves használatbavételi periódussal számolva. 2013-ban viszont önálló technológiai hype-ként megjelent a virtuális valóság, amely mára a termékekben való megtestesülés emelkedőjén halad egyre feljebb.

2012: csúcson a 3D-nyomtatás, túl rajta a kiterjesztett valóság, felfutó ágban a big data
2012: csúcson a 3D-nyomtatás, túl rajta a kiterjesztett valóság, felfutó ágban a big data

És ha már a háromdimenziós technikáknál vagyunk, akkor nézzük meg a nyomtatás szinte inverzeként felfogható 3D-s szkennelés sikertörténetét: eszközei első alkalommal 2012-ben és utána még egy évvel szerepeltek a technológiai ötletadók között, de nem várták be az eleinte akár egy évtizedre jósolt gyakorlati karriert, hanem 2014-re mindjárt átkerültek a rövid távon általános használatra szánt újdonságok csoportjába.

A dolgok internetje rengeteg adattal

Az Európában inkább ipar 4.0-ként emlegetett folyamathoz hasonló forradalmi változásokkal kecsegtető dolgok internetje (IoT) még ismeretlen hype-fogalom volt a GyártásTrend első lapszámának megjelenése idején. 2011-ben lopakodott először be a köztudatba az amerikai elemzések szerint, amikor a hétköznapivá válását 5-10 éves időtartományra becsülték. A következő két évben megmaradt az ötletek szintjén, de már pesszimistábban – és melléfogásként – egy évtizeden kívül eső gyakorlati elterjedéssel számolva. 2014-ben és a rákövetkező évben az IoT volt az egyik legnagyobb visszhangot keltő technológiai terület, amely mára minden kétséget kizáróan tovább menetel a kiterjedt alkalmazás útján. Ezzel párhuzamosan az utóbbi években önálló beharangozásként feltűntek az internetre kapcsolódott termékek „életét” lehetővé tevő IoT-platformok, amelyek a 2017-es diagramon már közel hype-státusban voltak, és mindössze 2-5 év elteltével mindennapi rutinná válásukat valószínűsítették az elemzők.

A hűhó 2014-ben és a rá következő évben a dolgok internetje körül volt a leghangosabb
A hűhó 2014-ben és a rá következő évben a dolgok internetje körül volt a leghangosabb

A számtalan, akár hétköznapi dolog internetre kapcsolódásával szorosan összefonódik a kiszolgálásuk, a róluk gyűjtött adatok hatékony kezelése, információvá alakítása, felhasználása. A nagy mennyiségű adat tárolását, feldolgozását megkönnyítő felhőszámítás egy évtizeddel ezelőtt már ott volt a görbe első megjelenéseket összegyűjtő szakaszán, és 2009-re a legsűrűbben előforduló technológiai beszédtémává vált, majd kicsit továbblökve új fogalommal, a felhő- és webalapú platformokkal foglalt el szomszédos helyet. 2012-re némileg lemaradva tőle feltűnt a privát felhőszámítás is, amely 5 évvel ezelőtt két egymás utáni periódusra a mélypont közelébe került. Érdekesség, hogy a felhőszámítás azon viszonylag ritka technológiák közé tartozik, amelyeknek mindvégig meglehetősen gyors, 2-5 éven belüli hasznosulást jósoltak. Egy év erejéig 2015-ben felkerült a görbére a privát és a publikus felhőszámítás kombinációját alkotó hibrid cloud computing is.

A slágertémák a múlt évben a mesterséges intelligencia, az intelligens élménymegoldások és a digitális platformok voltak
A slágertémák a múlt évben a mesterséges intelligencia, az intelligens élménymegoldások és a digitális platformok voltak

Szinte folyamatos témát ad magazinunk írásainak az óriási mennyiségű keletkezett adattal összefüggő big data probléma. Ez először 2011-ben mutatkozott a görbe kezdeti felszálló ágán, évről évre lépdelt előre, és az utolsó említését ilyen formában három év múlva a lecsendesülés fázisában találjuk meg.

Mesterséges intelligencia lépten-nyomon

Ahogy a műszaki köztudatban, úgy a Gartner tavalyi, lapzártánk idején a legfrissebb hype-görbéjén is a legnagyobb visszahangot a mesterséges intelligenciával (AI, artificial intelligence) összefüggő témák váltják ki, ezek uralják a grafikon legtöbb szegmensét, de még nem érték el a termékenység fennsíkját. Az elemzők szerint az AI technikák az elkövetkező bő tíz évben a legradikálisabban változó technológiai alakulatot fogják jelenteni, ami többek között a számítási teljesítmény ugrásszerű növekedésének, a szinte végtelen mennyiségű rendelkezésre álló adatnak, valamint a mély neurális hálózatokban rejlő, jelenleg még szinte fel sem mérhető lehetőségeknek tudható be. A fejlődés megnyitja a kaput az új lehetőségekhez való automatikus igazodás és a problémamegoldás felé, amelyről korábban még a legszabadabb képzelet sem gondolkodhatott. A mesterséges intelligencia témacsoportjába tartoznak többek között a hatalmas méretű társadalmi változásokat is kiváltó autonóm járművek, amelyek újdonságai többek között az őszi hagyományos járműipari fókusztémánk gerincét is adják. Ide sorolható a gépi tanulás is, amely megfigyelések számtalan sorozatából lehetővé teszi bizonyos ismeretek és minták leszűrését. De az AI-val függ össze a kereskedelmi drónok, a beszédalapú felhasználói interfészek, az okosrobotok és munkahelyek vagy a kognitív számítások terjedése is.

A 2017-es hype-görbéről három szembetűnő trend olvasható le
A 2017-es hype-görbéről három szembetűnő trend olvasható le

Szintén a 2017-es diagram gerincét alkották a különféle digitális platformok, így az 5G-vel, a digitális ikerpárral, az IoT-vel, a kvantumszámításokkal vagy a szoftver által meghatározott biztonsággal összefüggésben felmerült tematikák. A szintén ide sorolható blockchain a Gartner szerint hosszú távon vezető szerepet fog játszani a teljes ipar megreformálásában.

A tavalyi elemzésben váltak feltűnően hangsúlyossá azok az emberközpontú intelligens technológiák, amelyeknek nemcsak az ipari vonatkozása jelentős, de élményszinten széles érdeklődői réteget is megmozgatnak, és nyílt kontextust teremtenek a személyek, a dolgok és az üzleti folyamatok között. Az ezek között fellelhető kiterjesztett és virtuális valóságról, valamint 4D-s nyomtatásról már szóltunk, további ilyen technológiai hype-ok például a digitális munkahelyek, a hálózatba kapcsolt otthonok vagy az agy-számítógép interface-ek.

Kíváncsian várjuk, merre mozdulnak majd az eddig a legnagyobb felhajtást élvező technológiák, és milyen újdonságok rengetik meg a világot a jubileumi lapszámunkhoz kötődő írásunk megjelenése környékén várhatóan publikálásra kerülő legfrissebb Gartner-elemzésben. Meglepő lenne, ha a digitalizáció felgyorsítását célzó technológiák nem jutnának kiemelt szerephez.

Virágh Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés