hirdetés
hirdetés

Különleges vallási központok

Rejtélyes és titkos templomok

Az idei év turisztikai sztárjai lehetnek azok a különös kialakítású templomok, amelyek az olaszországi Genga és az oroszországi Kazany városában lelhetők fel.

hirdetés

A világban sok sziklatemplom fedezhető fel, nekünk, magyaroknak is ott van például a gellérthegyi Szt. István és egy tucatnyi, lourdes-i minta alapján országosan „szétszórt” grottamásolat, ám Valadier temploma ezeken is túltesz. Az olaszországi Genga település melletti Isten házát már a X. századtól használták menedékként a helyiek, ám a hely jelentősége abban rejlik, hogy az 50 méter hosszú barlang egy rossz fordítás, illetve egy félreértelmezett bibliamagyarázat miatt a kora középkortól kezdve a bűnös lelkűek zarándokhelye lett.

A magyarok nyilai elől menekültek

Ettől a tévedéstől függetlenül a grotta annyira ismert vallási központtá vált a XIX. század elején, hogy a gengai születésű XII. Leó pápa 1828-ban utasításba adta, hogy a sziklán belül egy templomot kell felépíteni Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A nyolcszögletű, neoklasszicista stílusú travertint carrarai márványból építette meg a templom névadója, Giuseppe Valadier építész.

A nyolcszögletű építmény carrarai márványból épült
A nyolcszögletű építmény carrarai márványból épült

A belső tér apszisát eredetileg Antoni Canova szobrász készítette Madonna és a gyermek Jézus márványszobra díszítette, ám ezeket a tárgyakat a 2000-es évek elején átszállították a helyi múzeumba. Az építkezés során bár nem volt régészeti feltárás, ám az alapok kialakításkor állítólag több tucatnyi őskori eredetű emberi maradványt találták a munkások. Az első archeológiai feltárásra 1933-ban került sor. A régészek ekkor találták meg annak a 44 ember maradványait is, akik több mint valószínű, hogy a „magyarok nyilai” elől menekültek fel a barlangba.

Soha nem működött templomként

Szintén érdekes Isten házának számít az oroszországi Kazany városában fellelhető „Minden vallás temploma” is, amely a humanizmusáról híres Ildar Khanov épített-építtetett fel a saját költségéből 1992-ben. A katedrális különlegessége, hogy sajátosan ötvözi a világ 16 fő vallásának templomépítészetét, így a római és az ortodox keresztényt, a muszlimot, a zsidót, a hindut és a zen buddhistát. Az épületegyüttesben ennek megfelelően megtalálható a hagymakupola, a mecset, a minaret, a „Salamon első templomának falmaradványa”és a tatár templomépítészet főbb építészeti jellemzői is.

Az építészet 16 vallást egyesít, amelyet a különféle tornyok, kupolák is jeleznek
Az építészet 16 vallást egyesít, amelyet a különféle tornyok, kupolák is jeleznek

A 16 kupolával rendelkező, szimbolikus ikonokban gazdagon ellátott „béke templomát” sohasem használták vallási célokra: Khanov és munkatársai az épületben az alkoholizmusban és a drogfüggőségben szenvedőket gyógyították a vallás segítségével. Természetesen a rehabilitáció része volt az is, hogy a betegeket bevonták az építkezés folyamatába is. Khanov 2013-as halálát követően a templomot a kazanyi önkormányzat úgynevezett vallási Disneylandként használja. Az adományokból befolyt pénzt a templom fenntartására és az itt elszállásolt betegek kezelésére fordítják.

Robotok zenélnek

„Isten házának” számít a Brooklynban fellelhető „Robotok temploma” is, amely a Red Hook norvég tengerészről elnevezett dokk-negyedben lelhető fel. Magát a templomot Chico MacMurtrie amorf robotokat gyártó művész és felesége, Luise Kaunert alapította 30 évvel ezelőtt a Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai Egyetemmel karöltve. Az életnagyságú robotok annak ellenére, hogy nem porszívózzák ki a házat, nem tanítanak idegen nyelveket a gyermekeknek, és nem próbálják meg átvenni az emberektől a világ vezetését, igencsak népszerűek az amerikaiak körében, hiszen a műalkotások főleg szinkópás ritmusok és MIDI szekvenciák alapján zenélnek. A pneumetikusan és elektronikusan megmozgatott 42 darabból álló „Terminátor hadsereg” érdekessége azonban abban áll, hogy ők maguk a hangszerek: míg az egyik robot a karizmát helyettesítő gitárhúrokat pengeti, addig egy másik, testesebb nőre hasonlító robot a fenekét helyettesítő két dobot veri ütemesen. 

A harmadik szobor a bordáit használja hangképzésre, ahogy a hegedűvonót rángatja rajta. Míg a negyedik konstrukció egy kompresszió segítségével képez hangot a szemüregei által, addig az ötödik a „fallosza” által fuvoláztatja a hatodik nőszerű kiborgot. Van olyan műalkotás is, amely programozása által beszélni is tud. Általában őt használják fel az alapítók a különböző vallási szertartások lebonyolítására, így például az eddigi egyetlen itt kötött házasság levezénylésére is, amelyet tavaly augusztus 17-én tartottak. A Robot Egyház „hívei” minden hét vasárnap délben mutatják be a nagyközönségnek mindig más és más jellegű és hangszerelésű zenetudományukat, amelyre a belépti díj 40 dollár.

Jamrik Levente
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés