hirdetés
hirdetés

Nyugtalan zseni vagy őrült tudós?

Raymond Kurzweil, a szingularitás prófétája

Szerinte a technológiai fejlődés rohamtempója oda vezet, hogy a század közepére az ember és a mesterséges intelligencia összeolvad. A számítógépek önmagukat tervezik és tökéletesítik majd, miközben elérhetővé válik a halhatatlanság.

hirdetés

Az idén 67 éves Raymond Kurzweil a mesterséges intelligencia területén végzett kutatásaival vált népszerű tudóssá. Sikeres üzletemberré a zenei és orvostudományos jelentőségű találmányaira épülő vállalkozásai tették. Elismert futurológussá pedig az olyan jóslatai, amelyekben az iPhone, a virtuális és valós világot egyszerre mutató Google szemüveg és a Kindle feltalálását vetítette előre. Írásai ma a transzhumanisták és a szingularitás hívőinek bibliái, amelyekben tudományos érvekkel zavarba ejtő módon igazolva részletezi mindazt, amire korábban csak sci-fiként legyintettek.

A feltaláló

Már ötévesen feltaláló akart lenni. Előbb egy holdrakéta megépítése, majd egy olyan színház megtervezése foglalta le, amelyben robotok a színészek, és gépek működtetik a díszleteket. Aztán egyre nagyobb díszletekben gondolkodott. A legszívesebben a Tom Swift Jr. alakja köré épülő science fiction sorozatot olvasta, amelynek minden része a világ megmentéséről szólt, és amelyben ezt mindig a laboratóriumába visszavonult címszereplő oldotta meg. A történetek alapelve, miszerint a megfelelő ötlettel a látszólag megoldhatatlan problémák is megoldhatók, ösztönző eszmeként épült be filozófiájába. Tizenkét éves New York-i gyerekként addig járta az elektronikai üzleteket, amíg az apránként összegyűjtött alkatrészekből megépítette első számítógépét, két évvel később pedig már statisztikai és zeneszerző programot írt.

A sci-fi irodalom nagy rajongója volt fiatalon
A sci-fi irodalom nagy rajongója volt fiatalon

Húszévesen kötötte első komolyabb üzletét, amikor a világ első pályaválasztási tanácsadó szoftverét százezer dollárért eladta egy könyvkiadónak. A 300 tételes kérdőív kitöltésén alapuló Select nevű program háromezer egyetem közül mutatta meg az amerikai diákoknak, hogy melyik az a néhány, ahol képességeik alapján érdemes továbbtanulniuk. A gép húsz másodperc alatt végezte el azt, ami kézzel tízórás munka lett volna. Kurzweilt ez vezette arra a megállapításra, hogy a találmányok legfontosabb kritériuma, hogy megfelelő időben jelenjenek meg az emberiség életében. Ilyen aktuális igényeket akart kielégíteni a látássérültek számára készült, szöveget beszéddé alakító olvasógéppel – ami Stevie Wonder barátságát is meghozta számára –, az első, többféle karakterkészletet is felismerő rendszerrel, vagy az első CCD-síkágyas szkennerrel. De a világ első elektronikus hangszerét is neki köszönhetjük, amely képes volt a zongora mellett számos akusztikus hangszer hangjait reprodukálni, és gyakorlatilag komplett zenekarokat pótolni. A szükségszerűség, az idő és a technológiai fejlődés sebessége fontos sarokkövei a Kurzweil-biográfiáknak.

A jövőkutató

Miután Kurzweil megkapta a Massachusettsi Műszaki Egyetemhumán és mérnöki szak elvégzéséről szóló diplomáját, az a tény kezdte el foglalkoztatni, hogy a jelenlegi technológiai trendeknek milyen következményei lehetnek az emberiségre nézve. Elkezdte megjósolni a kilencvenes és az azt követő évtizedekben várható technológiákat és innovációkat. 1990-ben például kijelentette, hogy 1998-ra a sakk világbajnokát képes lesz egy számítógép megverni. Mindössze egy évet tévedett, Garri Kaszparovot 1997-ben tényleg legyőzte az IBM Deep Blue nevű sakkszámítógépe. Előre megmondta, hogy 2002-re a végtaghiányos embereknek robottechnikán alapuló protézisek segíthetnek a járásban, és tény, hogy ma az Egyesült Államok hadserege már javában teszteli a Vasemberként elhíresült, emberfeletti erőt adó TALOS páncélzatot. Az internet robbanásszerű elterjedését – amikor még csak néhány egyetem használta – ugyanúgy megjósolta, mint azt, hogy a 21. századra már főleg vezeték nélküli eszközökkel fogunk kommunikálni, és a mobilkészülékeink képesek lesznek a kérdéseinkre válaszolni – pont úgy, ahogy Siri, az iPhone hangfelismerő technológiája is teszi. 1999-ben azt mondta, hogy tíz évvel később megjelenik az utakon a vezető nélküli autó, és a Google közleményeit olvasva tudjuk, nem tévedett sokat.

Előrejelzéseit az Intel mikroprocesszor-gyártó cég alapítója, Gordon E. Moore elméletére alapozta, aki szerint a számítógépek teljesítménye kétévente megduplázódik. Kurzweil szerint ez a gyorsulási ritmus azonban az összes tudományterületen megfigyelhető, ráadásul ezek fejlődése egymásra is ösztönzően hat. Ennek a gyorsulásnak a része a transzhumanizmus – a technológiai alapokon újradefiniált emberi faj –, és lesz végeredménye a szingularitás korszaka, amikor a technológiai fejlődés gyorsaságát egy átlagos szellemi képességekkel rendelkező ember már nem fogja tudni követni, és az ezt követő folyamatok megjósolhatatlanná válnak.

Előadás a Szingularitás Egyetemén
Előadás a Szingularitás Egyetemén

A szingularitás prófétája

A múlt század közepén a technológiai szingularitás fogalmát először használó Neumann János szerint ez után a világ kifordul a sarkából, és már nem a biológiai értelemben vett emberiség története folytatódik majd. Erről, az idáig elvezető folyamatról ír Ray Kurzweil is. Könyveiben előrejelzi az egyre intelligensebbé váló gépek társadalmi és gazdasági hatásait, amelyek megkerülhetetlen mérföldköve lesz az ember emulálása. 2005-ben megjelent, A szingularitás küszöbén című ötödik könyvében arról az extrém módon felgyorsult, főleg információtechnológiai fejlődésről ír, amely már nem egyenletes mértékben, lineáris módon változik, hanem exponenciálisan, vagyis minél nagyobb mértékű fejlődést tapasztalunk a világban, annál gyorsabban növekvő hatásai lesznek. A teljesítményben mérhető kapacitás évente duplázódik meg, így 25 év alatt mintegy milliárdszoros növekedés várható a technológia területén.

A 21. század derekára pedig oda jutunk, hogy a mesterséges intelligencia már nem lesz megkülönböztethető az emberi alkotókétól. Létrejön egy, a gépekre jellemző nem biológiai intelligencia, amely a miénkkel ellentétben állandóan és megállíthatatlanul növekszik. És sokan pont ettől tartanak. Elon Musk szerint az MI könnyen válhat az emberiség démonjává, és ő pont azért fektetett be ezzel foglalkozó cégekbe, hogy szemmel tarthassa a technológia vészjelzően gyors fejlődését. Stephen Hawking, a mozgáskorlátozott és beszédképtelen fizikus pedig bár különböző gépeken maga is használja az MI-t, mégis tart a jövő mesterséges intelligenciája irányíthatóságának elvesztésétől. Kurzweil azonban számos más robotkutató társánál is optimistább.

Szerinte a gépek sosem fogják átvenni az emberi civilizáció feletti uralmat, inkább a mesterséges és természetes intelligencia együttélése fogja átalakítani a civilizációnkat. Az ember még intelligensebb lesz, mivel fuzionál majd a maga teremtette technológiával. És hiába lép új szintre az evolúció a nem biológiai emberek megjelenésével, a biológiai intelligencia szükségszerűen fog tovább élni. A nem biológiai formák ugyanis mindig biológiai tervek alapján készülnek, sőt, képesek lesznek meghaladni a legjobb emberi tulajdonságokat is. Kurzweil szerint mindössze egyetlen dologról nem szabad megfeledkezni: hogy még időben hozzuk meg a használatukhoz szükséges technikai és etikai irányelveket.

A halhatatlan

„Naponta 250-féle táplálékkiegészítőt veszek be tabletta formájában, és hetente fél tucat intravénás kezelést kapok (alapvetően tápanyag-kiegészítőket, közvetlenül a vérkeringésembe, kikerülve az emésztőrendszeremet). Ennek eredményeképpen a testem anyagcsere-folyamatai teljesen mások, mint egyébként lennének” – írja könyvében Kurzweil, aki az egészségüket megszállottan őrző transzhumanistákhoz hasonlóan a fejlődő technológiákban látja a megoldást a betegség, a fogyatékosság és a halál problémáira. Apró nanobotok lesznek majd a jövő igazi számítógépei, amelyek a testünkbe épülve simítják el fogyatékosságainkat, sokszorozzák meg a képességeinket és olvasnak a gondolataink között. És ma már egyre népesebb a világ transzhumanistáinak tábora: nemcsak sci-fi írók és filozófusok a tagjai, de olyan technológiai cégek kutatói is, mint az Apple, a Google vagy a Facebook. Kurzweil a kaliforniai Szilícium-völgyben található Szingularitás Egyetemet is azért alapította, hogy tudós és vállalkozó társaival együtt az újító eszmék olvasztótégelyében minél hamarabb választ találjanak a világ legégetőbb problémáira.

A Google tervezési igazgatójaként a gépi intelligencia fejlesztésén dolgozik
A Google tervezési igazgatójaként a gépi intelligencia fejlesztésén dolgozik

Kurzweil szerint a belénk fecskendezhető, sejtpusztulást megakadályozó nanorobotok segítségével egy biológiai test bármeddig karbantartható lesz. Erre nagyjából 15 év múlva lát esélyt. Ám amíg az emberiség eljut idáig, addig marad a többmaréknyi táplálékkiegészítő, a napi 8-10 pohár víz és 10 csésze zöld tea. Ez a magyarázata, hogy a transzhumanista irányzat képviselői miért vigyáznak annyira a táplálkozásra és a fizikai kondíciójukra. Egyszer a The Guardian magazin interjút készített Kurzweillel a lakásán, ahol a lánya is ott volt. Ő mesélte az újságírónak, hogy édesapja évtizedek óta él vitaminjaival az örök életre berendezkedve, és hogy testvérével az egész gyerekkoruk olyan volt, mintha azt a jövőben töltötték volna. Ugyanis azok a dolgok, amikről régen vacsora közben az asztalnál beszélgettek, mára hirtelen megjelentek.

Kurzweilt a halott ember avatárjának elkészítése is foglalkoztatja, a halál utáni életről szóló elképzelései a Transzcendens című sci-fiben és Spike Jonze A nő című filmjében is megjelennek, utóbbiban a főszereplő egy operációs rendszerbe szeret bele. Kurzweil össze is gyűjtötte és archiváltatta édesapja írásait, mert hisz abban, hogy azok segítségével édesapja nagyjából 2045-ben újra életre hívható lesz. És talán ez sincs már messze, ha arra gondolunk, hogy a Google idén tavasszal levédette azt a technológiai szabadalmat, amely a robotok személyiségfejlesztéséért felelős rendszereire és módszerekre vonatkozik. Ez alapján a felhőből bármikor, bármilyen személyiség letölthető a robotokra.

A Google embere

Kurzweil élő legendaként bekerült a híres feltalálók amerikai dicsőségcsarnokába Morse és Edison mellé, miközben 19 tiszteletbeli doktori címet kapott olyan egyetemektől, amelyeken sosem járt. A nemzetközi sajtó épp annyiszor nevezi nyugtalan zseninek, mint egy narcisztikus, kapuzárási pánik előtt álló őrült tudósnak. Bill Gates ugyanakkor egyszer azt mondta róla, hogy őt tekinti az egyetlen embernek a világon, aki képes a mesterséges intelligencia jövőjét a legpontosabban megjósolni.

Szingularitás
Szingularitás

Ray Kurzweil három éve a Google tervezési igazgatójaként a gépi intelligencia fejlesztésén dolgozik. Annak a mamutcégnek, amely motorja az elképesztő gyorsasággal fejlődő világunknak, és amelytől az aktív jövőkutatás, a világ megváltása sosem állt távol. Azért, hogy a robotkorszakra berendezkedő Google bázisa közelében lehessen, New Yorkból egy San Franciscó-i luxusapartmanba költözött – egyedül, a feleségét a keleti parti otthonukban hagyva. És ha minden jól megy, hamarosan a világ legjobb gépitanulás-szakembereinek asztalszomszédságában dolgozhat majd a Google új üveg irodaépületében is. A 2020-ra elkészülő óriásbuborék belső terét a dolgozók igényei szerint bármikor, néhány óra alatt robotok legózhatják majd át a belülre felszerelt emelődaruk segítségével.

Mindenestre Raymond Kurzweil már javában részese a Google azon játékának, amely a világ első, az emberiség felhalmozott tudásából felépülő mesterséges intelligenciával kísérletező laboratóriumát próbálja összerakni. Egy olyan globális agyét, amelyben mindannyian adatok vagyunk. Bár tavaly a világon elsőként ment át egy számítógép a Turing-teszten, idén nyáron már a Google csetelő robotjáról derült ki, hogy képes megérteni a szövegkontextust és átlátni az ok-okozati összefüggéseket. A Google támogatja a Szingularitás Egyetemet is, ahol tavaly akció közben mutatták be a Boston Dynamics ijesztően életszerű harci robotját. A mamutbirodalom az elmúlt években ugyanis egyre több, gépi tanulással és robotokkal foglalkozó céget vásárolt fel, köztük az amerikai hadsereg egyik legfontosabb robotikai beszállító cégét, a Boston Dynamicsot. Tavaly pedig egy mesterségesintelligencia-startupot, a DeepMind céget kebelezte be, amely önmaguktól tanulni képes szoftvereket gyárt.

Egyesek szerint a Google-nél minden esély megvan arra, hogy Kurzweil következő évtizedekre vonatkozó, kevésbé józannak vélt jóslatai is valóra váljanak. És talán pont egy olyan világban, amelyben a robotok mellett továbbra is az emberek a főszereplők – még ha gépek működtetik is a nagyobb díszleteket.

Szekeres Andrea
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés