hirdetés
hirdetés

Fordulópontok

Profilváltás a nagyvállalatoknál

A dinamizmus az a tulajdonság, amely elengedhetetlen egy kompetitív világméretű piacon. Bizonyos esetekben azonban nem elégséges a folyamatos, kis lépésekben történő alkalmazkodás, hanem nagyobb döntésekre és teljes fordulatokra van szükség a sikerhez. 

hirdetés

Shell

Talán a legkomolyabb, már-már komikus váltás az ismert olajcég életében állt be, hiszen az eredeti tevékenységre már semmi sem emlékeztet, csak és kizárólag az ikonikus, a föld minden szegletén ismert logó. A cég legkorábbi aktivitása ugyanis dísztárgyak, elsősorban dekoratív kagylók importálását és londoni árusítását jelentette, melyet a 19. század végén váltott fel az általánosabb exporttevékenység, majd a Royal Dutch Petroleum céggel való összeolvadást követően a ma ismert tevékenység.

Nokia

Nokia Cityman
Nokia Cityman
A finn telekommunikációs óriás, mely az Apple piacra lépése előtt megkérdőjelezhetetlenül dominálta a lakossági mobiltelefonok piacát, igen messziről indult. Az 1871-ben alapított cég, mely az otthonául szolgáló településről kapta a nevét, elsősorban cellulózfeldolgozással foglalkozott, így az első két Nokia-gyár tulajdonképpen két malom volt. Ezt követően logikus lépés volt saját kézbe venni azok energiaellátását, így az áramtermelés lett az ekkor még közepes méretű cég második tevékenységi köre.

Hosszú története során a vállalat számtalan iparágban tett hosszabb-rövidebb ideig tartó kirándulást, így egy ideig gumicsizmát, az 1980-as évek végén pedig még tévét is gyártottak. Első, Cityman névre keresztelt mobiltelefonjuk 1987-ben került a boltok polcaira, ezt követően jelentős mértékben letisztították a tevékenységüket, elsősorban a telekommunikációs piarcra koncentrálva.

Ezt követően évekig dominálta a mobilkészülékek piacát a finn óriás, elsősorban belépőszintű és középkategóriás telefonjaival, azonban az okostelefonok széles körben történő elterjedésére, mely a 2010-es évek elejére teljesedett ki, nem tudott hathatós választ adni. 2010-ben a cég úgy döntött, hogy a két nagy domináns platformnak, az Androidnak és az iOS-nek konkurenst állítani kívánó Windows Phone-rendszer mellett teszi le a voksát, ami bár szakértők körében igen népszerű volt, nem tudott kritikus mértékben elterjedni, így a finn gyártó fokozatosan elvesztette népszerűségét, majd magát a készülékgyártó üzletágat is átvette a Microsoft, amely egy rövid köztes időszak után saját brandje alatt árulta a készülékeit. Ugyan a fejlődő világban a mai napig népszerűek a Nokia által elérhető áron kínált butatelefonok, az okostelefonok piacára éppen napjainkban tér vissza a legendás márka, ezúttal már Android operációs rendszerrel felszerelve. Ezen készülékek gyártását azonban már csak felügyeli a Nokia, így ismét egy fordulópont állt be a cég életében, hiszen nem a korábbi modellhez tértek vissza, hanem egy újjal próbálkoznak.

Ericsson

A telekommunikáció az elmúlt százhúsz év talán legdinamikusabban fejlődő szektora, így kevéssé meglepő, hogy ezt a listát is ezen cégek dominálják, hiszen a verseny és a folyamatosan változó fogyasztói igények nagymértékű innovációs potenciált követelnek meg.

Az Ericsson esetében nem a telefongyártás előtti időszak hozott komoly váltást, hiszen a cég már 1878-ban telefonkészülékeket gyártott, alig pár évvel a technológia felfedezése után. Fő piaci előnyüket a mára már jól ismert, egy kézzel is használható telefonkagyló korai adaptációja jelentette. A cég néhány év alatt a skandináv telefonpiac legfontosabb szereplőjévé vált, és igen hamar megkezdte a terjeszkedést az angol és az orosz piac felé is.

Hamarosan fontos szerepet töltött be a telefonközpontok létesítésében és üzemeltetésében, azonban a két világháború közötti időszak nagy központosító hullámában nehezen tudta tartani a lépést, így ismét a készülékgyártás vált a fő, bár nem kizárólagos tevékenységévé, ami egészen a bakelittelefonok elterjedéséig tartott.

Az Ericsson épülete  Kristában, Stockholm északi részén (fotó: 123rf)
Az Ericsson épülete Kristában, Stockholm északi részén (fotó: 123rf)


A közmegegyezés szerint a cég az internet megjelenésére lassan, de annál hatékonyabban reagált, számtalan ma is használt adatátviteli formátum kötődik hozzá. A készülékgyártás tekintetében emlékezhetünk az ikonikus, inkább prémiumkategóriába tartozó Ericsson telefonokra, vagy éppen az okostelefonok megjelenését közvetlenül megelőző időszak Sony-Ericsson telefondömpingjére. A vállalat, melynek története a készülékgyártás és a háttérszolgáltatások nyújtása közötti állandó ingadozással telt, napjainkban nem árul nevével ellátott készüléket, annál aktívabb azonban a telekommunikációs piac szabad szemmel kevésbé látható szegmenseiben.

BMW

A BMW, mely autóival napjainkban szerte a világon meghatározza az utcaképet, meglepő módon nem autógyártással kezdte tevékenységét. Ahogy a logóban is látható stilizált, bajor színekben pompázó propeller is mutatja, a cég a repülés világából érkezett.

A BMW jövő: önvezető koncepcióautó
A BMW jövő: önvezető koncepcióautó


A cég, korábbi vállalatokat beolvasztva, 1916-ban kezdte meg működését mint repülőgéphajtómű-gyártó, amire az első világháború alatt meglehetősen nagy volt a kereslet. A háborút követően azonban, a versailles-i béke értelmében kénytelen volt más piacok felé nézni, így kezdett el elsősorban motorkerékpárokat és másodsorban autókat készíteni, egyelőre angol licencek alapján.

A második világháború alatt értelemszerűen a hadiipar igényei határozták meg a cég termelését, melyet elsősorban ismét a repülőgépipar dominált. A háború után azonban szinte rögtön olasz licencelt autókat kezdtek gyártani, köztük a ma már mind a márkától, mind a német autóipartól szokatlannak ható BMW Isettát, melynek sajátossága volt, hogy az autó eleje, beleértve a szélvédőt, szolgált ajtóul is. Ezt követően kezdett el a cég elsősorban a személyautók piacára koncentrálni, és vált azzá az ikonikus márkává, amelynek ma is számtalan rajongója és tisztelője van.

IBM

A világ egyik legnagyobb és talán legismertebb informatikai cége – melynek neve egy ideig egyet jelentett az asztali számítógéppel – már pusztán mérete és kora miatt is több fordulópontot megélt története során. Talán furcsa egy ízig-vérig 21. századinak tartott iparág meghatározó szereplőjétől, hogy története egészen 1911-ig nyúlik vissza. A cég tevékenysége ráadásul annyira nem is állt távol a későbbiektől, hiszen bizonyos értelemben elsősorban számításokat és nyilvántartásokat segített elő, lyukkártyás adatnyilvántartó rendszereivel, a filmekből jól ismert ipari blokkolóórákkal, illetve a kiskereskedelemben is használt mérlegekkel.

Az első fordulópont 1914-ben állt be, mikor az a Thomas J. Watson vette át a cég irányítását, aki fiával együtt gyakorlatilag meghatározta a vállalat mai arculatát. A cég neve is ekkor vált véglegessé, a korábbi CTR elnevezést felváltotta a jól ismert, szintén három karakterből álló betűszó. Termékek szempontjából a váltás abból állt, hogy az egyszerűbb, hétköznapi irodai használatra szánt termékekre kisebb, a komolyabb és komplexebb termékekre nagyobb hangsúlyt fektettek, illetve elkezdték azt a nemzetközi terjeszkedést, amely miatt ma is globális szereplőként tekintünk a cégre.

Thomas J. Watson (forrás: wikipedia)
Thomas J. Watson (forrás: wikipedia)


A második világháború természetesen az IBM-et is érzékenyen érintette, hiszen több gyárát át kellett engednie a hadiipar igényeinek, ugyanakkor a háború alatt fejlesztették ki a Harvard Egyetemmel együttműködésben a Mark I névre keresztelt automata számológépet, mely a kor igényeihez viszonyítva komplex számolásokat volt képes automatikus módon elvégezni, illetve nem kis mértékben hozzájárult méreteivel a korai számítástechnikáról kialakult képhez, miszerint ezek a gépek teljes szobákat megtöltő, mechanikus szerkezetek voltak.

Az ifjabbik Watson 1952-ben történt színrelépése tetőzte be a cég profiljának letisztulását, ő döntött véglegesen amellett, hogy teljes egészében a számítástechnikára kell koncentrálnia a cégnek, illetve a ma ismert méretét is ezekben az évtizedekben nyerte el a vállalat. Az 1972-ben debütált, írható és újraírható flopilemez közel negyven évig meghatározó adathordozó volt, melynek későbbi változata a mai napig az adatmentés szimbólumaként szolgál a különböző szövegszerkesztő programokban.

A nyolcvanas évek ismét a lakossági felhasználásra szánt termékek időszaka volt az IBM számára, olyannyira, hogy a személyi számítógép szinonimája volt sokáig az „IBM PC”. Az úttörő szerep azonban nem társult kizárólagossággal, igen hamar megjelent számtalan gyártó hasonló terméke a piacon, így az IBM elvesztette egyeduralmát, és ismét fordulóponthoz érkezett. Ekkor alakult ki a ma is ismert tevékenysége, mely jellemzően professzionális felhasználású célgépek gyártását, alkatrészgyártást, illetve informatikai szolgáltatások és szoftverek fejlesztését jelenti.

Kiss András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés