hirdetés
hirdetés

E-beszerzés

Online vásárolnak a gyártó vállalatok

Az e-beszerzés egyre nagyobb szerephez jut a gyártó vállalatok életében, mivel a digitalizált folyamatok révén elérhető üzleti előnyökön túl az európai uniós szabályozás is ebbe az irányba tereli mind a verseny-, mind a kormányzati szféra szereplőit. Kimaradni belőle ezért nem érdemes, bizonyos esetekben nem is lehetséges. 

hirdetés

Az e-procurement rendszerek – a vállalatokat partnereikkel, ügyfeleikkel és a kormányzatokkal összekapcsoló B2B- (Business-to-business), B2C- (Business-to-consumer) és B2G- (Business-to-government) portálok – az internetre, elektronikus csatornára terelik a termékek és a szolgáltatások beszerzésének teljes folyamatát, így javítják többek között az átláthatóságot, az igények és a készletek követését, a szerződések kezelését, a számlázást, az automatizálást, az előrejelzést és a tervezést, vásárlói oldalon pedig segítik a versenyeztetést, a költségek és a beszállítói lánc kockázatainak csökkentését.  

Az Európai Bizottság az unió leendő, egységes digitális piacának egyik pillérét látja az e-beszerzésben, ezért egy szakértői testületet is létrehozott, amely ajánlásokat fogalmazott meg az e-beszerzés gyakorlatának kialakításához.

Európa egységes digitális piaca

Az e-beszerzés (angolul e-procurement) gyakorlatának meghonosítása olyan digitális átállást feltételez, amely az unióban az Európai Bizottság és a tagállamok kezdeményezései mentén zajlik. A közbeszerzés folyamatait – többek között a beszállítók előminősítését és az elektronikus számlázást – hivatottak átalakítani ezek a programok. Multi-Stakeholder Expert Group on e-Procurement (EXEP) néven az Európai Bizottság emellett egy szakértői csoportot is létrehozott, melynek tagjai a folyamatban érintett feleket képviselik, és saját országukban kulcsszerepet játszanak az e-beszerzésre történő átállás sikerre vitelében.

Kiemelkedik az eddigi eredmények közül a European Single Procurement Document (ESPD), egy egységes, nyilatkozattevő űrlap létrehozása, amelyet a közbeszerzési tendereket kiíró kormányzatok és a pályázó vállalatok használnak az unióban. Korábban a pályázatokon induló gazdasági szervezeteknek különböző dokumentumok benyújtásával igazolniuk kellett, hogy megfelelnek a tenderben megszabott követelményeknek, például nincs adótartozásuk, és büntetést sem szabtak ki rájuk jogszerűtlen tevékenység miatt. Az ESPD-vel mindez sokkal egyszerűbbé válik, mivel az űrlap kitöltésével a vállalatok nyilatkozhatnak megfelelőségükről, amit azután csak a tender győztesének kell majd a tényleges dokumentumok benyújtásával is igazolnia.

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

Hasonló célt szolgál az e-beszerzés támogatására bevezetett e-CERTIS webszolgáltatás is, amelyen keresztül a pályázni kívánó vállalatok könnyebben tájékozódhatnak a tanúsítványok felől, amelyekre szükségük lesz ahhoz, hogy indulni tudjanak az unió egy-egy tagállamában kiírt tendereken.

Elérhető az interneten a törvényi szabályozás, az irányítás és a technológiai környezet, az alkalmazások és az integráció kérdéseivel foglalkozó EXEP-csoport aranykönyve (Golden Book of e-Procurement Practices) is, amely az e-beszerzés eddigiekben bevált gyakorlatát ismerteti.   

Mindezek a kezdeményezések, amelyek arra hivatottak, hogy előbbre vigyék az e-beszerzésre történő átállást az unióban, szervesen illeszkednek az Európai Bizottság ennél átfogóbb, a bürokrácia csökkentésére irányuló, e-kormányzati programjaiba. Az e-beszerzéssel ugyanis megvalósul az egyszeri adatbevitel elve, ami az egyszerű, gyors és átlátható ügyintézés elengedhetetlen előfeltétele – így annak az uniós stratégiának is egyik sarokköve, amely Európa egységes, digitális piacát hivatott kiépíteni.   

Az Európai Bizottság ennek érdekében az e-beszerzés más vonatkozásaival foglalkozó szervezetekkel, közöttük az Európai Szabványügyi Bizottsággal (a CEN-nel) is együttműködik. A CEN PC440-es projektbizottsága például már az e-beszerzés szabványosításán dolgozik.

Beszerzés szoftvertámogatással

Mindazok az előnyök – gyors és egyszerű ügyintézés, átláthatóság és a folyamatautomatizálás lehetősége –, amelyek az e-beszerzéstől várhatók, nemcsak a köz-, hanem a versenyszférában is elérhetők. A piacelemzők éppen ezért a következő években is meggyőző ütemű növekedésre számítanak az e-beszerzést támogató szoftverek piacán, amelyen a felhőalapú megoldások kerülnek majd mindinkább előtérbe.

Az International Data Corporation (IDC) szerint az e-procurement szoftverek piaca 2017–2021 között évente átlagosan 9,1 százalékkal fog nőni, így mérete 2020-ra eléri a 6,6 milliárd dollárt (Worldwide Procurement Software Forecast, 2017–2021). Előrejelzésében a piacelemző kiemelte azt is, hogy a következő három évben a nyilvános felhőben, szolgáltatásként elérhető, e-beszerzési megoldások szegmense a piac egészénél jóval gyorsabban, évente átlagosan 18,5 százalékkal fog bővülni, míg a házon belül bevezetett szoftvereké ez idő alatt évi 1,8 százalékkal szűkül majd. Méretét tekintve ugyanakkor a házon belül bevezetett e-procurement megoldások piaca továbbra is jelentős marad, mivel a közép- és a nagyvállalatok továbbra is megtartják már bevezetett rendszereiket. Nem szívesen forgatnák fel ugyanis ezek a szervezetek az alapanyagok, az alkatrészek, a felszerelés, a fogyóeszközök és a szolgáltatások beszerzésére kialakított, az üzlet szempontjából kritikus, integrált folyamataikat. Az ilyen, házon belül bevezetett rendszerek jellemzően a nagyobb ERP-bevezetések részét képezik, így akkor változnak majd, amikor a szervezetek vállalatirányítási rendszerüket is a felhőbe viszik. 

123rf.com
123rf.com

– Egyre fontosabbá válnak az üzlet számára a beszerzést támogató szoftvermegoldások – mondta Mickey North Rizza, az IDC alelnöke, aki a vállalati alkalmazások kutatását vezeti. – Olyan eszközt látnak egy ilyen szoftvercsomagban a vállalatok, amellyel hatékonyabban intézhetik beszerzéseiket, miközben a költségek csökkentésére és a folyamatot kísérő kockázatok kezelésére összpontosíthatnak. Minthogy egyre több piaci információt szükséges feldolgozniuk ahhoz, hogy megbízható beszállítókat választhassanak, a továbbiakban még keresettebbé válnak a döntéshozatalt jobban támogató, intelligens e-procurement rendszerek.

Míg az Apps Run the World jóval lassabb, évente átlagosan 2,1 százalékos bővülésre és kisebb, 5,6 milliárd dolláros méretre számít ezen a piacon a jövő évtized elejéig (Top 10 Procurement Software Vendors and Market Forecast 2016–2021), addig a Technavio az IDC-hez hasonlóan évente átlagosan közel 9 százalékos növekedésre adott előrejelzést ugyanerre az időszakra (Global Procurement Software Market 2017–2021). Mindkét elemző cégnél – betűrendben – az IBM, az SAP és az Oracle szerepel a piacvezető szállítók élmezőnyében, amelyeket kisebb részesedéssel, de helyezés alapján szorosan követ a listán a magyar piacon szintén ismert Epicor és Infor is.

Felszáll a SaaS

A Gartner becslése szerint az ellátásilánc-kezelő (supply chain management, SCM) rendszerek piaca tavaly 11 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, így mérete az előzetes adatok alapján meghaladta a 13 milliárd dollárt – 2021-re pedig 19 milliárd dollár fölé bővülhet, mivel a felhőben, szolgáltatásként használható szoftverek (software as a service, SaaS) új bevételforrást teremtenek a szállítóknak.

Előrejelzésében a Gartner a beszállítóilánc-tervező (SCP), a beszállítóilánc-működtető (SCE) és a beszerzést támogató rendszerek három alszegmensére osztja az SCM-piacot. A SaaS-modellben működő, felhőalapú megoldások ez utóbbi területen terjednek majd a leggyorsabban, míg az SCP-alkalmazások sereghajtók lesznek ebben a tekintetben.

– Közel 6 milliárd dollárral nő majd a szállítók árbevétele az SCM-piacon 2017 és 2021 között – mondta Chad Eschinger, a Gartner alelnöke. – A digitalizáció következtében a vállalatok ugyanis nagyobb üzleti agilitást adó megoldásokat keresnek, ami ezen a piacon is kedvezően hat a költésre.

A vállalatok igyekeznek minél jobban hasznosítani a modern beszállítói láncot alkotó, üzleti kapcsolataik egyre bővülő hálózatában keletkező adatokat, ezért az SCM-szállítók egyre újabb, digitális képességekkel – például memórián belüli, nagy teljesítményű feldolgozással, gépi tanulással, a dolgok internetjéről érkező szenzoradatok fogadásával és elemzésével, több vállalat kezelésének lehetőségével – vértezik fel megoldásaikat, tette hozzá Eschinger.

Ugyanolyan fontosak és vonzóak ezek a képességek, mint az a körülmény, hogy a SaaS-modellben az alkalmazások nagy összegű, induló beruházás nélkül, a házon belüli bevezetéshez mérten sokkal könnyebben és gyorsabban használatba vehetők előfizetési díj ellenében, ami költségként elszámolható. A felhőalapú SCM-megoldások így a kis- és középvállalatok számára is hozzáférhetővé válnak, növelve a szállítók által megcélozható piacot és a teljes költést egyaránt.

A Gartner szerint az előrejelzési időszak végére az SCM-rendszerekre fordított költés több mint 35 százaléka már a SaaS-modellhez lesz köthető, míg a házon belül bevezetett rendszerek részesedése 20 százalék alá csökken. Más szóval, a hibrid SCM-környezetek terjednek el a leginkább, amelyekben a vállalatok korábbról meglévő alkalmazásaikat a felhőből egészítik ki a beszállítói lánc elemzésére, a hatékonyság növelésére, a döntéshozatal gyorsabb és sokrétűbb támogatására szolgáló, fejlett analitikai, mesterségesintelligencia- és más, digitális képességekkel.

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés